Paksi Hírnök, 2001 (13. évfolyam, 1-52. szám)

2001-11-08 / 45. szám

6. oldal XIII. évfolyam 45. szám Paksi Hírnök Balesetbiztosítási gyakoriat az erőműben A Paksi Atomerőmű Rt. üzemi területén lapunk megjelenése előtti napon, november 7-én 10 órától 16 óráig teljes körű, „éles” balesetelhárítási gyakor­latra került sor, melynek célja, hogy a munkavállalók megismerjék és be­gyakorolják azokat a feladatokat, amelyek egy feltételezett baleset esetén előfordulhatnak. Ilyen gyakorlatot eddig minden évben tartottak, a mostani az idei évre tervezett gyakorlat egyik eleme. A gyakorlatban az üzem területén tartózkodó vala­mennyi munkavállaló részt vett, kivéve a biztonságos üzemeltetéshez, folyama­tos működéshez, karban­tartáshoz szükséges mini­mális személyzeti létszá­mot. A gyakorlat során a belső üzemi akusztikus és tájékoztató rendszeren keresztül több alkalommal hangjelzések és szöveges közlemények hangzottak el. A gyakorlathoz kap­csolódóan — abban tevő­legesen vagy megfigye­lőként — részt vettek a katasztrófa-elhárítás és a nukleáris biztonsági ha­tóság képviselői. A gyakor­latot úgy szervezték meg, hogy annak lebonyolítása a környező lakosság nor­mális életvitelét a szük­ségesnél jobban ne zavar­ja. Libaralizáló dilemmák Paks hatékonyságát kell növelni A Paksi Atomerőmű Rt. hatékonyságának növelése, a Magyar Villamos Művek Rt. (MVM Rt) megerősítése elengedhetetlenül szükséges ahhoz, hogy a magyar villamosenergia-ipar komolyabb veszteség nélkül yészelje át a piacnyitást - nyilatkozta Dallos György, a Boston Consulting Group (BCG) vezető tanácsadója egy energetikai fórumon. Az MVM Rt. a piacnyitás­kor óriási, külföldi energia­­ipari csoportokkal — mint az E.ON, az EdF, az RWE - találja magát szem­ben, ezért elengedhetetlenül fontos pozíciójának meg­erősítése. A közép-kelet­­európai energiaipari vállala­tok méretük és alultőkésí­­tettségük miatt hátránnyal indulnak a nyugattal szem­ben, ugyanakkor a térség országainak kormányai haj­lamosak az érintett cégek megerősítését háttérbe szo­rítani. Ráadásul az uniós csatlakozással összefüggő beruházások, fejlesztési kö­telezettségek tovább növe­lik a magyar erőművek ön­költségeit. Az MVM Rt. versenyhelyzetét rontja a kedvezőtlen szerződésrend­szere, valamint a Paksi Atomerőmű Rt. esetleges kivonása az MVM Rt. tulaj­donosi köréből és ellenőr­zése alól. Rövidtávon sem kapacitás, sem költségszint szempont­jából nincs versenytársa belföldön, de középtávon a helyzet már megváltozhat — állapítja meg a Paksi Atom­erőmű Rt. helyzetét elemez­ve Dallos György. A jelen­legi versenyelőny megőrzé­se érdekében mindenekelőtt költségérzékennyé kell vál­nia. A korábbi években a működés biztonságának fenntartása, javítása mellett az önköltség további csök­kentése volt a cél, újabban az élettartam-hosszabbítás és a kapacitásnövelés került előtérbe, miközben az erő­mű ma sem hozza azt a ha­tékonyságot, amit tudna, ugyanakkor költségeinek 40-50 százaléka saját hatás­körben is befolyásolha­tó lenne, ami komoly tar­talékot jelent — véli Dal­los György, a BCG szakér­tője. Elemzők szerint az im­portáram komoly fenyege­tést jelent a magyar erő­művek számára, 5-6 forin­tért a nyugat-európai villa­mos energia rendszeren belül és azon kívül is lehet áramot vásárolni. Az EU országaiban és térségünk­ben is komoly kapacitásfe­leslegek mutatkoznak: pél­dául Szlovákiában, amely­nek erőműparkja alapve­tően az olcsó vízre és az atomenergiára épül, de jelentős kapacitásokkal rendelkezik Csehország, Horvátország, Szlovénia is. Dallos György szerint a hazai erőművek védelmet élveznek ugyan a hosszú távú áramvásárlási szerző­déseknek köszönhetően, valamint, az új villamos­­energia-törvény elő-írása arról, hogy a hazai feljogosított fogyasztók kötelesek legalább igénye­ik felét a hazai energia­­forrásokból beszerezni. Ezek a védelmi mechaniz­musok azonban múlan­­dók, hosszabb távon nem egyeztethetők össze az uniós szabályozással. Mármarosi Miklós EBRD hitel Ukrajnának Az Európai Fejlesztési és Újjáépítési Bank hitel­lel segíti Ukrajnában a Khmelnitski-2 és Rovno-4 atomerőműi blokkok befejezését, mintegy 215 milliós EBRD hitel folyósításával. A hitel folyósításának egyik lényeges feltétele volt, hogy a csernobili atomerőmű utolsó (har­madik) blokkját 2000. de­cember végéig le kellett állítani. Az ukrán kormány ugyanakkor elkötelezte ma­gát, hogy a létesítés tech­nológiai lépéseit a G-7 or­szágai és az Európa Tanács (European Commission) segítségével és irányelvei­nek felhasználásával hajtja végre, anyagi forrást és tá­mogatásit biztosít az ukrán felügyeletei szerveknek, és garantálja azok függeden­­ségét. A közelmúltban a Világbankkal (IMF) meg­kötött finanszírozási szer­ződéssel teljesült az EBRD hitelfelvétel utolsó feltétele is. A project teljes költsége várhatóan 1.48 milliárd dol­lár, ezen összeget az Euroatom, bankok, Oro­szország, az ukrán állam, ukrán atomenergetikai cé­gek, az Energoatomtól fel­vett hitelekből fogják bizto­sítani. M.M. Átadták a Wigner Jenő-díjat A Magyar Tudomány Napja alkalmából Pál Lé­­nárd akadémikusnak és Schiller Róbert, a kémiai tudományok doktorának Wigner Jenő díjat ado­mányozott a Paksi Atomerőmű Rt. Az MTA elnöke Glatz Ferenc, valamint dr. Vá­mos Gábor, a Paksi Atom­erőmű Rt. — akkor még biztonsági igazgatója - írta alá két évvel ezelőtt azt az alapító okiratot, amelyben létrehozták a Wigner Jenő nevével fémjelzett díjat. (A Wigner Jenő tiszteletére emelt szobor a TLK előtti téren található — képün­kön.) A világ első reaktor­mérnökének, kiemelkedő tudósnak emléket állító díjat minden évben a Ma­gyar Tudomány Napján adják át az MTÁ központi ünnepségén. A díjjal azon szakemberek, tudósok er­kölcsi és anyagi elismerését kívánják kifejezni, akik a magyar nukleáris energeti­ka és fizika terén végzett tevékenységükkel kimagas­ló eredményeket értek el. Ez év november 5-én im­már harmadik alkalommal adták át a díjat, melyet Pál Lénárd akadémikus és Schiller Róbert, a kémiai tudományok doktora vehe­tett át. A díjat a PA Rt. ne­vében dr. Vámos Gábor, a Paksi Atomerőmű vezér­igazgató-helyettese adta át. Nukleáris ipar a mindennapjainkban A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) jelentős tevékenységet fejt ki az emberi élet mi­nőségének javítását, a fenntartható fejlődés bizto­sítását elősegítő nukleáris technológiák kidolgo­zásában és elterjesztésében. A NAU „Az emberi igények szolgálatában, a nukleáris módszereknek a fenntartható fejlődéséért” címmel a közelmúlt­ban tudományos fórumot rendezett Bécsben. A tanácskozás résztvevői az évenként egymillió halá­los áldozatot követelő álomkór, a malária, a gyü­mölcsök rovar kártevői el­len jól bevethető Steril Insect Technika (SÍT) alkal­mazásának lehetőségét vizs­gálták a nukleáris technika alkalmazásával. Megállapí­tották azt is, hogy az izotóp alkalmazásával jól nyomon követhető a talajvíz mozgá­sa, ellenőrizhetővé válik az ivóvíz minősége. A gamma besugárzással történő élel­miszer tartósításnak, a gyó­gyászati eszközök, alap­anyagok sterilizálásának, illetőleg csira-mentesíté­sének nagy jelentősége van az emberi élet minőségének javításában. Hazánkban a nukleáris ipar alkalmazását az orvos­­tudományban már rend­szeresnek mondható: 1999-ben radioaktív anya­gokkal 2200 terápiás célú kezelés történt a különböző daganatos megbetegedések gyógyításában. Magyaror­szágon 2000-ben mintegy 480 tonna növényi élelmi­szert tartósítottak, 190 ton­na gyógyszeralap-anyagot csira-mentesítettek. Vér és egyéb biológiai minták mé­rése érdekében mintegy öt­ven nukleáris medicina osztályán és laboratóriu­maiban, félmilliónál is több kémia-biológiai labo­ratóriumi vizsgálatot vé­geztek sugárzó izotópok­kal.

Next

/
Thumbnails
Contents