Paksi Hírnök, 2001 (13. évfolyam, 1-52. szám)

2001-10-25 / 43. szám

6. oldal XIII. évfolyam 43. szám Paksi Hírnök I* £< a környék lapja Borselle Atomerőmű: Pert vesztett a holland kormány A holland kormány egy, az EPZ villamosenergia-társasággal korábban aláírt megállapodás értelmében a Borssele Atomerőmű idő előtti bezárását rendelte el. A Legfelsőbb Bíróság döntése szerint azonban a hivatkozott szerződés ennek szükségességét nem mondja ki világosan. A bíróság már másodszor utasítja el a bezárásra vonatkozó rendeletet. A holland parlament hét évvel ezelőtt kis többséggel a 450 MW-os, úgynevezett nyomottvizes atomerőmű 2003. végéig történő bezá­rásáról döntött. A gazdasági minisztérium viszont 1998- ban kiadott üzemelési enge­délye érvényes a bezárás korábban meghatározott, 2003. december 31-i idő­pontján túl is. Az EPZ kifogásolja a kor­mány döntését, mivel sze­rintük az üzemeltetési enge­dély megváltoztatása ellent­mond a holland atomtör­vénynek. A Legfelsőbb Bí­róság mindenesetre az atomerőmű mellett döntött, és hatálytalanította a koráb­bi döntést a bezárás idő­pontjáról. Hogy az atom­erőmű bezárását mégis ke­resztülvigye, a gazdasági minisztérium jelenleg azt állítja, hogy az EPZ annak idején saját elhatározásából vállalta az erőmű idő előtti bezárását. Miután az EPZ ezt cáfolta, a kormányzat pert indított szerződéssze­gés miatt. Eddig a kormány nem tudott kielégítő érve­ket felmutatni döntése mel­lett. A bíróság a végleges döntést várhatóan jövőre hozza meg. Az EPZ legalább 2013-ig, vagyis az eredetileg tervezett negyvenéves élettartamig kívánja üzemeltetni a Borssele Atomerőművet. Sőt, jelenlegi terveik szerint 2010-ben döntést kívánnak hozni az erőmű élettartamá­nak 2013 utáni meghosszab­bításáról is. „Az atomerőmű alkalmas jelentős élettartam­hosszabbításra” — állítja az üzemeltető cég. Negyedszázados ünnep A Radioaktív Hulladékokat Kezelő Közhasznú Társaság október 11-én egész napos szakmai és lakossági programot szervezett. A magyarországi radioaktív hulladék elhelyezésének és tárolásának huszonöt éves évforduló­ja alkalmából tartott programsorozat helyszíne a Püspökszilágyi Radioaktív Hulladék feldolgozó és Tároló telephelye volt. A rendezvényen a hulladék­elhelyezés magyarországi vezetői, dr. Rónaky József, az Országos Atom­energia Hivatal főigazgatója, valamint Maróthy László, az RHK Kht. ügy­vezető igazgatója adott számot az elmúlt negyedszázados működés tapasz­talatairól, a jelenleg is zajló műszaki és biztonsági fejlesztések feladatairól és eredményeiről, és a hulladék-elhelyezés magyarországi jövőjéről. A Püspökszilágyiban zajló fejlesztések kettős célt szol­gálnak: eleget tenni a megnövekedett EU-s szak­mai biztonsági követelmé­nyeknek, még magasabb szintre emelni a telephely környékén élő lakosság biz­tonságát. Maróthy László, a Radi­oaktív Hulladékokat Keze­lő Közhasznú Társaság ügyvezető igazgatója a konkrét eredményekről, a jelenleg is folyó fejleszté­sekről szólva kiemelte: a telephelyen egy nagyszabá­sú és nagy értékű bizton­ságnövelő és műszaki fej­lesztési munka folyik, melynek eredményeképpen a tároló várhatóan két­­három éven belül megkap­ja a végleges üzemeltetési engedélyt. Ez egyben azt is jelenti, hogy az ipari és gyógyászad alkalmazások hulladékainak elhelyezésé­ről és tárolásáról továbbra is Püspökszilágy gondos­kodik. A fejlesztési munká­latok sorában nemrég ké­szült el a létesítmény me­dencesorát védő új bizton­sági kerítés, amely minden­ben kiállja a nemzetközi összehasonlítás példáját. Maróthy László jó példa­ként említette ugyanakkor a környék önkormányzatai­nak részvételével működő Izotóp Információs Társu­lást (IIT), illetve az ezzel közösen végzett informáci­ós tájékoztató tevékenysé­get, ami nagyban segíd a tároló mindennapos mun­káját. Összehasonlítva más országok tapasztalataival úgy vélte, nincs okunk a restelkedésre: hazánkban a terület állami gazdájának, az RHK Kht.-nek konst­ruktív partnerei azok az in­formációs és tájékoztatási társulások, amelyek gyakor­latilag minden olyan térség­ben és körzetben létrejöt­tek, ahol az RHK Kht. jelen van. „Azt hiszem, néhány politikusunk sokat tanulhat­na ezektől a társulásoktól és a bennük dolgozó polgár­­mesterektől. Nem eszünk egymás tenyeréből, de tö­rekszünk az ésszerű komp­romisszumokra, a megegye­zésekre, általában eredmé­nyesen” — jegyezte meg az ügyvezető igazgató. Hazánkban a radioaktiv hulladékok begyűjtését 1960-ban kezdték meg, a feladat végrehajtására a Fővárosi Közegészségügyi és Járványügyi Állomást jelölték ki. Áz Országos Atomenergia Bizottság (OAB) beruházásában 1960-ra elkészült solymári kísérleti izotóptemetőben helyezték el a kórházi izo­tóp-felhasználás során ke­letkezett radioaktív hulla­dékokat. Szakértői vélemé­nyek szerint ez a telephely végleges megoldásként nem volt alkalmas, így 1970-ben az Országos Atomenergia Bizottság egy új tároló létesítéséről dön­tött, az új Radioaktív Hul­ladék Feldolgozó és Tároló (RHFT) Budapesttől 40 km-re, Püspök-szilágy és Kisnémedi községek hatá­rában létesült, 10 hektáros területen, a létesítmény ka­pacitása 5.000 m3 hulladék biztonságos elhelyezését teszi lehetővé. M.M. A Paksi Atomerőmű 30 km-es körzetében a környezeti gamma­­sugárzás havi átlagos dózisteljesítménye (nG/h) legutóbb, a Társadalmi Ellenőr­ző és Információs Társulás (TEIT), illetve PA Rt. által mérve Települések PA.RT adatok TEIT adatok TEIT adatok környezeti dózisegyenérték az állomásokon az épületekben teljesítmény nSv/h (ALNOR) nGy/h nGy/h Kalocsa 76 109 77 135 Foktő 79 104 56 92 Úszód 64 97 63 98 Dsztbenedek 70 103 64 113 Géderlak 77 110 82 113 Ordas­­-121 Bátya­­-90 Kiskőrös 63-­­Dunaföldvár 67-­­Paks 65-84 93 Gerjen­­-92 Fadd­-87 99 Tengelic 67-84 93 Pusztah.­-84 92 Dsztgyörgy 71-87 89 Szekszárd 76-­­Az eredmények értelmezése: A PA Rt. és a TEIT által mért értékek az eltérő mértékegységek és mérési módszerek miatt csak arányaiban hasonlítható össze. Valamennyi mért érték a természetes környezeti gamma-sugárzás dózisteljesít­ményének szabad térben, illetve épületben általában tapasztal­ható értéktartományába esik. Ezekből az adatokból, valamint az erőmű, illetve a különböző hatóságok által mért sok más adatból (kibocsátási, környezeti mintamérési, egyéb helyeken végzett sugárzás-mérési adatokból) az a következtetés vonható le, hogy a Paksi Atomerőmű normálüzemi radioaktív kibocsá­tásai legutóbb olyan kicsik voltak, hogy az a környezetre és a közelben éló lakosság egészségére semmiféle káros hatással nem lehetett. TÁJÉKOZTATÓ 1. Elnyelt dózis: A besugárzott anyag egységnyi tömegében a sugárzás hatására elnyelt energia. Egysége az lGY(gray)=l J/ kg-2. Elnyelt dózisteljesítmény: Az anyag által elnyelt dózis időegységre jutó része. Egysége: 1 Gy/h(gray/óra). 3. A mérési eredmények nanogtay/órában értendők. A nanogray/óra a gray/óra egymilliárdod (10 9) része. 4. A mostaninál gyakoribb méréseket egymillió nGy/h (0,001 Gy/h) feletti érték esetén, biztonsági intézkedéseket pedig öt­millió nGy/h (0,005 Gy/h) érték elérése esetén kell elrendelni. 5. Az atomerőmű beindítása előtt, 1978-1982 között végzett ún. alapszint felmérések során az erőmű 30 km-es körzetében, a települések szélén, illetve egyéb helyeken kiépített környezet­­ellenőrző állomásokon a környezeti gamma-sugárzás szabad­ban mért dózisteljesítményének ötéves ádaga a következő jel­lemző értékeket mutatta: a legkisebb érték 55 nGy/h (az A7 állomáson az atomerőműtől Északnyugatra), a legnagyobb ér­ték 84 nGy/h (a C20 mérőállomáson Kalocsa határában), az összes állomást figyelembe vevő ötéves ádag 67 nGy/h volt. Természetesen, az egyes állomásokon kapott havi adatok az állomásra jellemző hosszú idejű átlag körül változtak, illetve változnak ma is kisebb-nagyobb eltéréssel. 6. A különböző anyagokban (talaj, építőanyagok stb.) a ter­mészetes radioaktív (sugárzó) izotópok mennyisége jelentősen eltérő lehet, következésképp a tőlük származó gamma-sugárzás szintje, illetve a dózisteljesítménye is helyről helyre változik. A pillanatnyi értéket az időjárási tényezők (pl. csapadékosság) is befolyásolják. A szabadban mért dózisteljesítmény általában kisebb - néhányszor tíz százalékkal - az épületek helyiségeiben mért értéknél. 7. Radioaktív koncentráció: a vizsgált közeg (levegő, víz, stb.) egységnyi térfogatában másodpercenként végbemenő bomlások száma. Egysége: az 1 Bq/m3, 1 Bq/1, stb. (Becqerel/ m3, ejtsd „bekörel” ...)

Next

/
Thumbnails
Contents