Paksi Hírnök, 2001 (13. évfolyam, 1-52. szám)
2001-10-18 / 42. szám
XIII. évfolyam 42. szám Demeter Ervin paksi látogatása Magyarország nem terrorista célpont Magyarország nem vesz részt az Afganisztán ellen indított háborúban, erre nem is kérték fel, csak a légterét engedte át a NATO tagországok részére. Hazánk nem célpontja a terrorizmusnak, ugyanakkor az amerikai válaszcsapás és a légvédelmi üteg Kalocsára való áthelyezése között lehet összefüggés - nyilatkozta múlt heti paksi látogatása alkalmával Demeter Ervin tárca nélküli miniszter. Minden ország számára stratégiai és biztonságpolitikai kérdést jelent az ország energiaellátása. Ez Paks esetében is igaz, hiszen a hazai villamos energia szükséglet 40, az összes megtermelt energia 14 százalékát itt állítják elő. Ezért a Nemzetbiztonsági Hivatal feladata, hogy — titkos és nyilvános eszközök bevetésével — védelme alá vonja a paksi atomerőművet is. Pakson adottak az ellenőrzés feltételei, mindössze a meglévő biztonsági rendszer elemeit kellett egy magasabb szintre emelni: fokozottabb ellenőrzés a beléptetéskor, a járőrszolgálatok gyakoriságának növelése, és így tovább. Mindez persze nagyobb létszámot igényel, de az Egyesült Államokat ért terrortámadás szempontjából Paks nem jelent nagyobb kockázati tényezőt — hangsúlyozta a miniszter, aki hozzátette: a Kalocsa térségébe telepített légvédelmi egység kizárólag katonapolitikai kérdés, tehát nem a paksi atomerőmű védelme miatt történt. Demeter Ervin ugyanakkor elismerte, hogy összefüggés lehet az Afganisztánra irányuló katonai csapásmérés és a légvédelmi egység Kalocsára történő helyezése között. A miniszter leszögezte: az egység elsődleges célja az ország déli légterének a védelme. Az Egyesült Államokat ért terrortámadás és a kalocsai menekülttábor kialakítása, illetve a légvédelmi egységnek a térségbe történt elhelyezése között egy hónap telt el. E lépéseket miért nem lehetett előbb, az érintett önkormányzatokkal is egyeztetni? — hangzott a Paksi Hírnök kérdése. A miniszter ezzel kapcsolatban kifejtette: az átmeneti szállás ügyében valóban szerencsésebb lett volna egyeztetni az önkormányzattal, de a térségben élőknek meg kell érteniük, hogy a Kalocsán lévő volt szovjet laktanya a legalkalmasabb erre a célra. A légvédelmi egység áthelyezése az ország észak-nyugati térségéből délre pusztán katonapolitikai kérdés, nem az önkormányzatok demokratikus jogainak a megsértésére irányul, ezt minden önkormányzatnak empátiával kell fogadnia — fogalmazott a miniszter. Hozzátette: Afganisztánban húsz éve zajlik polgárháború, a menekültek folyamatosan érkeznek Magyarországra, tény ugyanakkor, hogy számuk az utóbbi időben megnövekedett. Azok, akik most érkeznek hazánkba, jóval a szeptember 11-i, USA-t ért terrortámadás előtt indultak el Afganisztánból. Többségük nem Magyarországot tekinti végcéljának — szögezte le Demeter Ervin. Olcsóbb áram a paksi befektetőknek? A Paksi Atomerőmű azzal kívánja e térségbe csalogatni a befektetőket, hogy alacsonyabb áron kínálja számukra a villamos energiát. Közismert, hogy a Pakson termelt villamos energia jelenlegi ára 6.40 Ft/kW, míg ugyanezt a fogyasztók mintegy 3-4-szeres áron kapják meg a területi áramszolgáltató vállalatoktól. Ha azok a cégek, melyek a feljogosított fogyasztói kategóriába tartoznak majd az áramliberalizáció bevezetését követően, és Pakson, Tolna megyében munkahelyteremtő beruházásokat hoznak létre, az áramszolgáltatók által megszabott árnál akár 40-50 százalékkal is kevesebbért vásárolhatnak majd áramot a Paksi Atomerőműtől — nyilatkozta lapunknak Mészáros György, a PA Rt. igazgatótanácsának elnöke. A természeti katasztrélákra emlékezte A természeti katasztrófák elleni védekezés október 11-i világnapja immár második éve az áldozatokra való emlékezésre igyekszik ráirányítani a közvélemény figyelmét. Erre a szakemberek szerint többek között azért is szükség van, mivel egy-egy katasztrófa esetén a híradások általában csak az esemény tragikus színezetű történéseiről tudósítanak, s kevésbé mutatják be a katasztrófát előidéző okokat. A természeti katasztrófák kiváltó okait elemezve megállapítható, hogy azok sok esetben nem véletlen, nem elkerülheteden események. Az egyes természeti eseményeket maga az ember idézi elő, környezetet romboló, a fogyasztás indukálta iparitechnikai fejlődést hajszoló tevékenységével. A természeti katasztrófák okozta gazdasági károkat ma még csak a biztosítók mérik fel, hiányzik az igazi számvetés. Az emberi tényezőtől függeden természeti csapások közül említést érdemelnek a geológiai eredetű, az időjárási, a hidrológiai és a biológiai katasztrófák, a civilizációs eredetűek közül pedig az ipari-technikai, a társadalmi, a közlekedési, a nukleáris és a járvány típusú szerencsétienségek. Október 11-én az emberiség megáll egy pillanatra, emlékezik a természeti katasztrófák áldozataira, számba veszi a bekövetkezett nagy kiterjedésű káreseményeket, eltűnődik annak okain. A Paksi Atomerőmű 30 km-es körzetében a környezeti gammasugárzás havi átlagos dózisteljesítménye (nG/h) legutóbb, a Társadalmi Ellenőrző és Információs Társulás (TEIT), illetve PA Rt. által mérve Települések PA.RT adatok TEIT adatok TEIT adatok körny ezeti dózisegyenérték az állomásokon az épületekben teljesítmény nSv/h (ALNOR) nGy/h nGy/h Kalocsa 76 109 77 135 Foktő 79 104 56 92 Úszód 64 97 63 98 Dsztbenedek 70 103 64 113 Géderlak 77 110 82 113 Ordas-121 Bátya-90 Kiskőrös 63-Dunaföldvár 67-Paks 65-84 93 Gerjen-92 Fadd-87 99 Tengelic 67-84 93 Pusztah.-84 92 Dsztgyörgy 71-87 89 Szekszárd 76-Az eredmények értelmezése: A PA Rt. és a TEIT által mért értékek az eltérő mértékegységek és mérési módszerek miatt csak arányaiban hasonlítható össze. Valamennyi mért érték a természetes környezeti gamma-sugárzás dózisteljesítményének szabad térben, illetve épületben általában tapasztalható értéktartományába esik. Ezekből az adatokból, valamint az erőmű, illetve a különböző hatóságok által mért sok más adatból (kibocsátási, környezeti mintamérési, egyéb helyeken végzett sugárzás-mérési adatokból) az a következtetés vonható le, hogy a Paksi Atomerőmű normálüzemi radioaktív kibocsátásai legutóbb olyan kicsik voltak, hogy az a környezetre és a közelben élő lakosság egészségére semmiféle káros hatással nem lehetett. TÁJÉKOZTATÓ 1. Elnyelt dózis: A besugárzott anyag egységnyi tömegében a sugárzás hatására elnyelt energia. Egysége az lGY(gray)=l J/ kg-2. Elnyelt dózisteljesítmény: Az anyag által elnyelt dózis időegységre jutó része. Egysége: 1 Gy/h(gray/óra). 3. A mérési eredmények nanogray/órában értendők. A nanogray/óra a gray/óra egymilhárdod (10 ';) része. 4. A mostaninál gyakoribb méréseket egymillió nGy/h (0,001 Gy/h) feletti érték esetén, biztonsági intézkedéseket pedig ötmillió nGy/h (0,005 Gy/h) érték elérése esetén kell elrendelni. 5. Az atomerőmű beindítása előtt, 1978-1982 között végzett ún. alapszint felmérések során az erőmű 30 km-es körzetében, a települések szélén, illetve egyéb helyeken kiépített környezetellenőrző állomásokon a környezeti gamma-sugárzás szabadban mért dózisteljesítményének ötéves átlaga a következő jellemző értékeket mutatta: a legkisebb érték 55 nGy/h (az A7 állomáson az atomerőműtől Északnyugatra), a legnagyobb érték 84 nGy/h (a C20 mérőállomáson Kalocsa határában), az összes állomást figyelembe vevő ötéves átlag 67 nGy/h volt. Természetesen, az egyes állomásokon kapott havi adatok az • állomásra jellemző hosszú idejű átlag körül változtak, illetve változnak ma is kisebb-nagyobb eltéréssel. 6. A különböző anyagokban (talaj, építőanyagok stb.) a természetes radioaktív (sugárzó) izotópok mennyisége jelentősen • eltérő lehet, következésképp a tőlük származó gamma-sugárzás | szintje, illetve a dózisteljesítménye is helyről helyre változik. A pillanatnyi értéket az időjárási tényezők (pl. csapadékosság) is I befolyásolják. A szabadban mért dózisteljesítmény általában' kisebb - néhányszor tíz százalékkal - az épületek helyiségeiben mért értéknél. 7. Radioaktív koncentráció: a vizsgált közeg (levegő, víz, stb.) egységnyi térfogatában másodpercenként végbemenő bomlások száma. Egysége: az 1 Bq/m3, 1 Bq/1, stb. (Becqerel/ m3, ejtsd „bekörel” ...)
