Paksi Hírnök, 2001 (13. évfolyam, 1-52. szám)

2001-10-11 / 41. szám

4. oldal XIII. évfolyam 41. szám Paksi Hírnök Társbérlő a Mórában Milyen eredménnyel járt az összeköltözés? Az immár egy épületben működő Móra és Herman iskola „házasságát” annak idején sokan nem nézték jó szemmel, mondván: a két iskola szuvere­nitásának esetleges feladásával (is) járó közösködés nem vezet jóra. Az azó­ta eltelt időszak eloszlatta a kezdeti félelmeket, s az ellenzők is belátták, hogy a város legfiatalabb önkormányzati kezelésben lévő oktatási intézmé­nye, a Herman Ottó Általános Iskola és Paks egyik legnépesebb tanintéz­ményének számító Móra Ferenc Általános Iskola összeköltözésének ötlete megalapozott volt. Dr. Rosner Gyula a magyar szakrális építkezésről A Keresztény Értelmiségiek Szövetsége meghí­vásának eleget téve második alkalommal tartott előadást az elmúlt héten dr. Rosner Gyula nyu­galmazott múzeum-igazgató. A szakrális építke­zés fontosabb állomásairól szóló előadásában a templomok, a sírkertek és a várak letűnt világáról nyújtott rövid áttekintést. A valamikori barakképü­letben működő Herman iskola Mórába való beköl­tözését elsősorban gazda­sági okok, illetve a demog­ráfiai hullámvölgy követ­keztében előállt létszám­­csökkenés tette szükséges­sé. „A kényszerű összeköltö­­zés ellenére nincsenek úgy­nevezett ’bandaháborúk’ és az oktatásban sem jelent­keztek olyan jellegű prob­lémák, amelyek meggátol­ták volna az együttlétet” - foglalta össze az eddigi ta­pasztalatokat az 1978-ban alapított, és 1994 óta Móra Ferenc Általános Iskola néven működő intézmény igazgatója, Iker Istvánné. A ’ nyári szünetben a kar­bantartási tervben megje­lölt feladatokat elvégezték: az intézményi költségvetés a nyári fertőtlenítő mesze­lést, a belső ajtók javítását, festését, az udvari padok helyreállítását, a lépcsők gumi burkolatának és két osztályterem padlózatának teljes cseréjét bírta el. Mára halaszthatatlan feladattá vált a 22 éve napi 10-12 órában üzemelő tornate­rem aljzatának felújítása. Az elvékonyodott padló­zat, az ezzel együtt járó ru­galmatlanság akár egés­zségkárosító hatású is le­het. Az iskola vezetősége azt reméli, hogy a mennye­zeti világítótestek felújítá­sával együtt a jövő év fel­újításában prioritást élvez majd a nyolcszáz gyermek által használt épület. A mórások köztudottan nagy gondot fordít hagyo­mányainak ápolására, ezek közül is kiemelkednek a Móra-napok, illetve a köz­elmúltban, szeptember 28- án zajlott sportnapi ren­dezvények. A közös együttlét egyértelmű bizo­nyítéka ez, olyan esemény, amely méltán vívja ki min­den alkalommal a diákok és a pedagógusok elismeré­sét. Az oktatási törvény módosításait is figyelembe véve az első és az ötödik osztályba bevezették a ke­­rettantervet, elkészült a helyi tanterv és a nevelési terv, módosult a pedagógi­ai program. További új­donságnak számít, hogy a tantárgyak egyike-másika idén szeptembertől új mo­dulokkal bővült; a magyar nyelv és irodalom tantárgy például tánc- és drámaok­tatással, a történelem pedig a honismerettel. Az intéz­mény továbbra is a koráb­ban megfogalmazott neve­lési elképzeléseket juttatja érvényre, s a Nemzeti alap­tanterv kereteit jócskán meghaladó kínálatot igyek­szik nyújtani a tanulóknak. A főleg akvarell-, pasztell­kréta- és grafitképekből álló kiállítás Váyer Andrea brá-Hírháttér: Az 1999. május 26-i testü­leti ülésen a képviselők egy 26 pontból álló takarékos­­sági programot fogadtak el, amelynek részét képezte a Herman Ottó Általános Iskolának a Móra Ferenc Általános Iskolába való át­költözése. A két intézmény egy épületbe költözését hosszú előkészítési és egyeztetési munka előzte meg, a Mórában belső át­alakításokat, felújításokat hajtottak végre, így alkal­massá vált a Herman iskola befogadására. Tavaly szep­tember 1-től a két intéz­mény egy épületben látja el oktatási feladatait. csaművész-tanár, Gajzágó Mariann csellista zenei ösz­­szeállításával és Gutái Sajnálatos módon a leg­csodálatosabb tárgyi emlé­kek eltűntek, vagy csak részben kerültek elő, mind-ezek ellenére azon­ban elég bizonyíték van arra, hogy őseink mennyi­re korszerűen építkeztek, s alkottak olyan épülete­ket, melyeknek kis része napjainkban is megtalálha­tó hazánkban és külföldön egyaránt. A jelenlegi mo­dern világ által használt építészeti „kultúra” nem csak állagában, de szépsé­gében, antikvitásában is roncsolja a valamikor mű­vészi kezek és mérnöki pontossággal kiszámított, Istvánné bevezetőjével nyílt meg, majd Czár Anita sza­valta el Tompa László egyik versét. Ezt követően Pálmai István önkormányzati kép­viselő köszöntötte a megje­lenteket. Beszédében baráti, nosztalgikus hangulatban méltatta Péger József mű­vészetét: „Képzőművészi tevékenységével visszahozta városunkba a nyarat” — fo­galmazott az oktatási, kultu­rális és sportbizottság elnö­ke. A képeket nézve akaratla­nul is magunkba szívjuk a minket körülölelő táj csodá­latos szépségét, temploma­ink Isten közeli illatát. Könnyed ecsetvonások, professzionista vonalveze­tés, az alkotó pillanatnyi hangulata és az alkotások iránti érzései jellemzik a megjelenített valóságot. A Péger-galéria a tervek szerint novemberben nyitja meg kapuit az érdeklődők előtt. precízen megépített szak­rális emlékeit — mutatott rá dr. Rosner Gyula, aki e témában írt könyvek ké­peivel igyekezett illusztrál­ni mondanivalóját. Az elő­adó szerint biztató, hogy a világon jelenleg is fellelhe­tő néhány olyan építmény, amely még most is majd­nem eredeti állapotban pompázik, például a fehér márványból készült Akro­­polisz. A magyarországi templo­mokról és várakról szólva dr. Rosner Gyula csak ele­nyésző pozitív példával szolgált. Énnél sokkal több negatívumot lehetne emlí­teni, elég csupán ha I. Ist­ván koporsójára és a Szé­kesfehérváron található romkertre gondolunk. „ Még ha nem is maradta, meg eredeti állapotukban, ma is fantasztikus látványt nyújtanak, érdemes felke­resni és megtekinteni ma­gyarságunk szakrális épüle­teit, már csak azért is, hogy levonhassuk a konzekven­ciát, mit és hol rontunk el. így talán rájövünk, miért nem épülnek most is várak és kastélyok, és miért dőlnek romba házaink egy­­egy természeti katasztrófa után” — vonta le a konzek­venciát az előadó. Sz. Sz. HIRDETMÉNY Az önkormányzat értesíti a lakosságot, hogy el­készült a Paks, Öreghegy u. - Hidegvölgy u.- Üstökös u. - Petőfi u. és Csonka köz által határolt terület szabályozási terve. A szabályozási ten- november 8-ig tekinthető meg a polgármesten hivatal (Paks, Dózsa Gy. u. 55-61. II. emelet) 232-es irodahelyiségében hétfőtől szerdáig 8-tól 15.30 óráig, pénteken 8-tól 12 óráig. Kérdéseket a 75/500-512-es telefonszámon is fel lehet tenni. Megfestett valóság „Válogatás négy alkotótábor munkáiból” cím­mel Péger József alkotásaiból nyílt kiállítás októ­ber 3-án a VMK könyvtár-galériájában. A művész e helyütt most második alkalommal mutatja be művészetét, a sokak számára ismert paksi épüle­teket, tájakat, a vidéki kirándulások emlékeit és az alkotótáborok élményeit.

Next

/
Thumbnails
Contents