Paksi Hírnök, 2001 (13. évfolyam, 1-52. szám)
2001-07-19 / 29. szám
6. oldal XIII. évfolyam 29. szám Teljes kapacitás: Visszaindították a blokkokat Az atomerőműben két blokk is várta az elmúlt hétvégén visszaindítását. A kettes blokk a június 22.-i kábeltűz miatt kényszerült pihenőre, az egyes blokk a tervezett éves üzemanyagcsere és nagykarbantartás miatt állt. A kettes kényszerű leállítása napi hatvanötmillió forintjába került a nukleáris üzemnek, ezt a kényelmeden helyzetet még fokozta az egyes blokkon bekövetkezett rendellenesség. Az atomreaktor indítása előtt a berendezések ellenőrzése közben az egyik gőzfejlesztőben a nyomás öt százalékkal meghaladta a megengedett értéket. Az üzemeltető személyzet hamar beavatkozott, így a nyomás gyorsan visszaállt az eredeti értékre. A kivizsgálás szerint a helyszínen tartózkodó és az irányítószemélyzet közötti kommunikációs félreértés volt az oka a rendellenességnek. Mivel korábban már volt hasonló eset az atomerőműben, ezért az eseményt a hetesfokozatú nemzetközi skálán egyesre minősítették. A kettes blokk újraindításánál minden rendben ment. Miután kicserélték a megégett kábeleket, elindították a blokkot. Pénteken déltájban már az országos hálózatra is csatlakoztatták. A kettes reaktor szombaton már teljes kapacitással termelte a villamos energiát, majd az egyes is csatlakozott hozzá: szómban párhuzamos kapcsolás után, vasárnapra száz százalékosan termelt. Kováts Balázs a paksi atomerőmű kommunikációs igazgatója, lapunk munkatársának elmondta, hogy eredetileg az egyes blokkot szerették volna elsőként az országos hálózatra csatlakoztatni. Az eset miatt néhány órás kieséssel kellett számolniuk, mert jelenteniük kellett az Országos Atomenergia Hivatalnak a történteket, ezért döntöttek a kettes blokk mielőbbi láncreakciója mellett. Nemcsak az atomerőművet ellenőrzik A környezetvédelmi miniszter nemrégiben hatályba lépett rendelete szerint a környezetvédelmi felügyelőségeknek rendszeresen ellenőrizniük kell a nukleáris létesítményeket. Ennek megfelelően ezentúl, nemcsak a paksi atomerőműnek, hanem valamennyi kisebb üzemnek, laboratóriumnak, sőt kórházaknak is számolniuk kell a szigorú ellenőrök jelenlétére. A paksi atomerőműben rendszeresek voltak az ellenőrzések. Alaposak, mindenre kiterjedők és gyakoriak. Ennek módját az úgynevezett felülvizsgálati rend tartalmazta. A most hatályos rendelet alapvető változásokat nem jelent a nukleáris üzem számára, hiszen eddig is küldtek jelentéseket a kibocsátásról az Alsó-Dunavölgyi Környezetvédelmi Felügyelőségnek. Az új jogszabály értelmében minden atomenergiát alkalmazó intézménynek, üzemnek meg kell határoznia a normál üzemi működésre tervezett kibocsátási határértékét. Mindez természetesen nem lépheti túl a lakossági terhelésre meghatározott szinteket. A létesítmények által megadott értékeket engedélyeztetni kell a felügyelőséggel. A jogszabály arra is kötelezettségeket ír elő, hogy az üzemeltetőnek haladéktalanul jelentenie kell, ha eltér az engedélyezett normál kibocsátási határértéktől. A bajai székhelyű hatóság az atomtörvényhez kapcsolódó rendelet szerint negyedévenként ellenőrzi azokat a laboratóriumokat, kórházakat, szakrendelőket, valamint cégeket, ahol radioaktív kibocsátás keletkezhet. I Paksi Hírnök Pak» város ct a környék lapja A Paksi Atomerőmű 30 km-es körzetében a környezeti gamma-sugárzás havi átlagos dózisteljesítménye (nG/h) májusban, a Társadalmi Ellenőrző és Információs Társulás (TEIT), illetve PA Rt. által mérve Települések ' PA.RT adatok környezeti dózisegyenérték teljesítmény nSv/h (ALNOR) TEIT adatok az állomásokon nGy/h TEIT adatok az épületekben nGy/h Kalocsa 80 77 122 Foktő 79 69 94 Úszód 78 67 98 Dsztbenedek 76 69 110 Géderlak 82 88 110 Ordas- ■ 109 Bátya-90 Kiskőrös 65-, Dunaföldvár 80-Paks 69 70 87 Gerjen '-82 Fadd-94 84 Tengelic 73 73 85 Pusztah.-81 88 Dsztgyörgy 73 78 86 Szekszárd 86- m-Az eredmények értelmezése: A PA Rt. és a TEIT által mért értékek az eltérő mértékegységek és mérési módszerek miatt csak arányaiban hasonlítható össze. Valamennyi mért érték a természetes környezeti gamma-sugárzás dózisteljesítményének szabad térben, illetve épületben általában tapasztalható értéktartományába esik. Ezekből az adatokból, valamint az erőmű, illetve a különböző hatóságok által mért sok más adatból (kibocsátási, környezeti mintamérési, egyéb helyeken végzett sugárzás-mérési adatokból) az a következtetés vonható le, hogy a Paksi Atomerőmű normálüzemi radioaktív kibocsátásai legutóbb olyan kicsik voltak, hogy az a környezetre és a közelben élő lakosság egészségére semmiféle káros hatással nem lehetett. TÁJÉKOZTATÓ 1. Elnyelt dózis: A besugárzott anyag egységnyi tömegében a sugárzás hatására elnyelt energia. Egysége az lGY(gray)=l J/kg. ' 2. Elnyelt dózisteljesítmény: Az anyag áltál elnyelt dózis időegységre jutó része. Egysége: 1 Gy/h (gray/óra). 3. A mérési eredmények nanogray/órában értendők. A nanogray/óra a gray/óra egymilliárdod (10‘9) része. 4. A mostaninál gyakoribb méréseket egymillió nGy/h (0,001 Gy/h) feletti érték esetén, biztonsági intézkedéseket pedig ötmillió nGy/h (0,005 Gy/h) érték elérése esetén' kell elrendelni. 5. Az atomerőmű beindítása előtt, 1978-1982 között végzett ún. alapszint felmérések során az erőmű 30 km-es körzetében, a települések szélén, illetve egyéb helyeken kiépített környezetellenőrző állomásokon a környezeti gamma-sugárzás szabadban mért dózisteljesítményének ötéves átlaga a következő jellemző értékeket mutatta: a legkisebb érték 55 nGy/h (az A7 állomáson az atomerőműtől Északnyugatra), a legnagyobb érték 84 nGy/h (a C20-mérőállomáson Kalocsa határában), az összes állomást figyelembe vevő ötéves átlag 67 nGy/h volt. Természetesen, az egyes állomásokon kapott havi adatok az állomásra jellemző hosszú idejű átlag körül változtak, illetve változnak ma is kisebb-nagyobb eltéréssel. 6. A különböző anyagokban (talaj, építőanyagok stb.) a természetes radioaktív (sugárzó) izotópok mennyisége jelentősen eltérő lehet, következésképp a tőlük származó gamma-sugárzás szintje, illetve a dózisteljesítménye is helyről helyre változik- A pillanatnyi értéket az időjárási tényezők (pl. csapadékosság) is befolyásolják. A szabadban mért dózisteljesítmény általában kisebb - néhányszor tíz százalékkal - az épületek helyiségeiben mért értéknél. 7. Radioaktív koncentráció: a vizsgált közeg (levegő, víz, stb.) egységnyi térfogatában másodpercenként végbemenő bomlások száma. Egysége: az 1 Bq/m3 , 1 Bq/1, stb. (Becqerel/ m3 , ejtsd „bekörel” ...) TEIT
