Paksi Hírnök, 2000 (12. évfolyam, 1-50. szám)
2000-11-02 / 43. szám
6. oldal XII. évfolyam 43. szám Paksi Hírnök Uj emberek az elnöki székben Mint arról a Paksi Hírnök legutóbbi számában tudósítottuk olvasóinkat, október 17-én rendkívüli közgyűlést tartottak az erőműben, amelyet követően az igazgatóság tisztújító ülést tartott, s ezen dr. Mészáros Györgyöt, a Semmelweis Orvostudományi Egyetem docensét, az APV Rt. igazgatósági tagját elnöknek választották. A rendkívüli közgyűlés után a PA Rt. Felügyelő bizottsága is ülést tartott, ahol Vitézy Andrásnak szavaztak bizalmat az elnöki poszton. Az alábbiakban a két elnököt mutatjuk be. Dr. Mészáros György 49 éves, nős, két gyermeke van, németül és angolul beszél. Egyetemi doktorátussal és kandidátusi fokozattal rendelkezik, elnyerte a Széchenyi Professzori ösztöndíjat. Több egyetemi jegyzet és könyv szerzője, illetve társszerzője. Koráb-Brit fűtőelem kerül Paksa Második szakaszához érkezett a brit fűtőanyagkazetta tesztelése a finnországi Loviisai Atomerőműben. Mint ismeretes, a paksi és a finn erőmű által közösen elindított projekt azt célozza, hogy az orosz fűtőanyag-beszállító cég mellett egy úgynevezett diverz beszállító is „képbe kerüljön”. A megállapodás értelmében a kazetták tesztelését a loviisai erőmű előzetesen vállalta. A hat próba-fűtőelem értékelését évente elvégzik, a hazai szakemberek pedig a finn tapasztalatok alapján döntenek a magyarországi felhasználásról. Nagy Sándor vezérigazgató a Paksi Hírnöknek elmondta: a brit fűtőelemek három éven keresztül üzemelnek a finn reaktorban. A tapasztalatok nagyon jók, az első üzemeltetési adatokat már be is nyújtották a hazai hatóságoknak, sőt a paksi erőmű az előzetes behozatali engedélyt is megkapta. Ennek alapján nyílt lehetőség szerződéskötésre a BNFL céggel, így 2002-ben a brit cég szállíthatja az egyik blokk fűtőanyagát. Dr Mészáros György Vitézy András Akinek a családjában, baráti vagy ismerősi körében akad horgász, az bizonyára megtapasztalta már, hogy ahány pecás, annyi teória létezik. Egyesek szerint a felszerelés, mások szerint a horgászhely a meghatározó, s persze olyan is akad, aki úgy véli, hogy mindez együttvéve is kevés a sikerhez. A sok elmélet, a megannyi villantó, wobbler, gumihal, bot és számtalan csali ugyanis semmire sem garancia. Gyakorta előfordul - mondják a hozzáértők —, hogy a profi felszerelés ellenére sem sikerül halat fogni. Ehhez ugyanis csipetnyi szerencse is szükségeltetik. Ugyanezt a véleményt osztja Csanádi Mihály, az erőmű nyugdíjas karbantartója is, aki szerint a szerencse igencsak forgandó. Az Atomerőmű Horgászegyesülete által szervezett nyugdíjas horgászverseny győztese eleddig egyetlen díjat sem tudott „összehorgászni”, pedig valamennyi versenyen részt vett. Mostani öröme tehát érthető. Mint meséli, a versenyidő utolsó harmadában szinte megtáltosodva haraptak a pontyok a finom csalira, s így a végére tizenöt gyönyörű példány került a mérlegre. A jó fogáshoz persze az is hozzájárult, hogy az egyesület nemrég háromszáz mázsa (kiéhezett) pontyot telepített a tavakba, így ban több gazdasági funkciót is betöltött, legtöbbször részvénytársaságok felügyelő bizottságainak elnökeként, illetve szakértőjeként. Legfontosabb társadalmi funkciói közül említést érdemel a SOTE Szenátusának, az Egyetemi Parlamentnek, majd ennek jogutódja, a Küldöttközgyűlés tagsága. Ezenkívül betölti a Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének egyetemi ügyvivő funkcióját és az Érdekegyeztető Tanács tagságát és elnöki tisztségét. Vitézy András 58 éves, mérnök-közgazdász, nős, gyermekei és unokái vannak. A Légiforgalmi és Repülőtéri Igazgatóság megbízott igazgatója korábban gazdasági kormányfőtanácsosként, a Bizományi Áruház Vállalat Rt. vezérigazgatójaként, majd a Ferihegyi Repülőtér miniszteri biztosaként dolgozott. talán érthető a falánkságuk. (A telepítés előtt a halak ugyanis nem kapnak enni.) Csanádi Mihály, aki a környék összes horgászhelyén megfordult már, úgy véli, hogy a jobb kapás reményében nem érdemes minduntalan jobb helyet keresni. Nem szabad csüggedni, még akkor se’, ha néhanapján nem kerül hal a szákba. Aki figyelemmel kíséri a telepítéseket, az tudja, hogy mikor érdemes pontyra, csukára és keszegre horgászni. Kivételek persze mindig akadnak — mondja mosolyogva a vándorserleg újdonsült tulajdonosa. Tavaly szeptemberben például több mint tizenhat kilogrammos pontyot sikerül horogra akasztani (képünkön), s a nagy fogás reményében azóta is rendszeresen kilátogat a tavakhoz. Seregély Erzsébet Csipetnyi szerencse A Paksi Atomerőmű 30 kilométeres körzetében a környezeti gamma-sugárzás havi átlagos dózisteljesítménye (nG/h) a legutóbb, a Társadalmi Ellenőrző és Információs Társulás (TEIT) illetve a PA Rt. által mérve Települések PA Rt. TEIT PA Rt. TEIT az állónkon adatok az állomásokon adatok az épületekben adatok az épületekben Kalocsa 82 80 89 129 Foktő 81 71 99 108 Úszód 78 72 88 102 Dunaszentbenedek 78 74 101 117 Géderlak 80 80 96 120 Ordas-113 Bátya-95 Paks 69 67*-76 Gerjen-0*(hibás)-74 Fadd-94*-85 Tengelic 61 70*-88 Pusztahencse-81*-89 Dunaszentgyörgy 76 77-70 Kiskőrös 65-Szekszárd Hibás adat-73-DunafÖldvár 70-Az eredmények értelmezése: A PA Rt. és a TEIT által mért értékek közül korrektül összehasonlítani csak a Bács-Kiskun megyei, valamint a tengelici és dunaszentgyörgyi adatpárokat lehet, mert ezek azonos helyszínekre vonatkoznak. A jelentése, ezen a helyeken az adott hálózat nem végez méréseket. A **-gal jelzett értékek a polgármesteri hivatalok udvarterében elhelyezett dózismérők mérési eredményei. Az összehasonlítható adatpárok közötti, 10-30 százalékos különbség elfogadható ennek a fizikai mennyiségnek a mérésében. Mindezekkel a megjegyzésekkel együtt valamennyi mért érték a természetes gamma-sugárzás dózisteljesítményének szabad térben illetve épületben általában tapasztalható értéktartományába esik. Ezekből az adatokból, valamint az erőmű, illetve a különböző hatóságok által mért sok más adatból (kibocsátási, sugárzás-mérési adatokból) az a következtetés vonható le, hogy a paksi atomerőmű normáíüzemi radioaktív kibocsátásai legutóbb olyan kicsik voltak, hogy az a környezetre és a közelben elő lakosság egészségére semmiféle káros hatással nem lehetett. A bátyai vizeslabor mérési adatai: Mintavétel Vezetékes víz Duna-víz Sárközi. (Vajas) Csapadék (eső, hó) 2000.szept. Nincs adat Nincs adat Nincs adat Nincs adat Az eredmények értelmezése: A kapott eredményeket az adott közegre jellemző, a természetes radioaktív izotópokból származó aktivitás-koncentráció tarományába esnek. A párhuzamos hatósági mérési eredményektől szignifikáns eltérés nem volt tapasztalható. TÁJÉKOZTATÓ 1. Elnyelt dózis: A besugárzott anyag egységnyi tömegében a sugárzás hatására elnyelt energia. Egysége az rGY(gray)=l J/kg. 2. Elnyelt dózisteljesítmény: Az anyag által elnyelt dózis időegységre jutó része. Egysége: 1 Gy/li (gray/óra). 3. A mérési eredmények nanogray/oraban értendők. A nanogray/ óra a gray/óra egymifliárdod (10-9) része. 4. A mostaninál gyakoribb méréseket egymillió nGy/h (0,001 Gy/ h) feletti érték esetén, biztonsági intézkedéseket pedig ötmillió nGy/h (0,005 Gy/h) érték elérése esetén kell elrendelni. 5. Az atomerőmű beindítása előtt, 1978-1982 között végzett ún. alapszint felmérések során az erőmű 30 km-es körzetében, a települések szélén, illetve egyéb helyeken kiépített kömyezetellenőrző állomásokon a környezeti gamma-sugárzás szabadban mért dózisteljesítményének ötéves átlaga a következő jellemző értékeket mutatta: a legkisebb érték 55 nGy/h (az A7 állomáson az atomerőműtől északnyugatra), a legnagyobb érték 84 nGy/h (a C20 mérőállomáson Kalocsa határában), az összes állomást figyelembe vevő ötéves átlag 67 nGy/h volt. Természetesen, az egyes állomásokon kapott havi adatok az állomásra jellemző hosszú idejű átlag körül változtak, illetve változnak ma is kisebb-nagyobb eltéréssel. 6. A különböző anyagokban (talaj, építőanyagok, stb.) a természetes radioaktív (sugárzó) izotópok mennyisége jelentősen eltérő lehet, következésképp a tőlük származó gamma-sugárzás szintje, illetve a dózisteljesitménye is helyről helyre változik. A pillanatnyi értéket az időjárási tényezők (pl. csapadékosság) is befolyásolják. A szabadban mért dózisteljesítmény általában kisebb - néhányszor tíz százalékkal - az épületek helyiségeiben mért értéknél. 7. Radioaktív koncentráció: a vizsgált közeg (levegő, víz, stb.) egységnyi térfogatában másodpercenként végbemenő bomlások szama. Egysége: az 1 Bq/m3 , 1 Bq/1, stb. (Becqerel/ m3, ejtsd „bekörel”...) TEIT
