Paksi Hírnök, 2000 (12. évfolyam, 1-50. szám)

2000-01-13 / 1. szám

6. oldal Mi is várakozással néztünk a dátumváltás elé Csendesen telt a szilveszter Az atomerőműben az Y2K program végrehajtását 1A- ra minősítette meg novem­ber végén Mojzes Imre kormánybiztos, amikor maga jött el meggyőződni arról, nogy Paks ielkészült­­e a dátumváltásra. Valljuk be őszintén titkon azért re­méltük, hojgy akad majd egy kis malőr ebben a jól kidolgozott programban, hogy aztán legyen miről szenzációs hírkent beszá­molni barátoknak, vagy esetleg mint újságíró tálán az évezred, evszádad, egyik legfantasztikusabb történetét eladni valame­lyik menő lapnak. A világ valamennyi médi­uma arról próbálta meg­győzni az embereket, hogy ne essenek pánikba, na mégis kimaradna az áram­szolgáltatás, nem lenne fű­tés, sőt olyan lap is akadt, amely tanácsokat osztoga­tott a túlélő csomag össze­állítását illetően.- Magam is tartottam kéz­ben ilyen lapot - mosolyog Kovács András a Paksi Atomerőmű Részvény­­társaság műszaki igazga­tója, aki szilveszter éjsza­káját több kollégájával együtt az erőmű számítógé­pei előtt töltötte. Egy ame­rikai önkormányzati lapban írták le, hogy elegendő készpénzt, tüzelőt, és zseb­lámpát tartsanak otthon a lakosok ebben az időben. Nyilván mi is várakozás­sal néztünk elébe ennek a dátumváltásnak, min­ket azonban inkább az foglalkoztatott, mi lesz ha olyan cégnél akad va­lami probléma, amellyel kapcsolatban állunk. Mi biztosak voltunk abban, hogy jól végeztük a mun­kánkat - felelte magabizto­san a műszaki igazgató. A tágas irodában az igaz­gató asztalán is ott áll egy számítógép. Míg ő a kez­deti feladatokat vázolja, fél szemmel odapillantok, be van-e kapcsolva, működik-e a masina, mert hogy töb­ben állítják: ha szilveszter éjszakáján nem jelentkezett a számítógépeknél valami­féle gond, az első napok­ban még akadhat meglepe­tés. Kovács András azonban mégis a tőle megszokott nyugalommal oszlatja el a ketsegeimet a rendszer mű­ködését illetően, majd el­mondja: 1998 közepén kezdtek el először fog­lalkozni azzal a gondo­lattal, hogy az erőműben is akadhatnak dátumvál­tási problémák. A szak­­irodalmakból és szakcé­gek közleményéből me­rítették az első informá­ciókat, majd amikor feltér­képezték az erőműben elő­fordulható hibákat, az an­gol szabványügyi módszert alkalmazták, mely számba veszi egy leltár formájában az összes olyan alkalma­zást, melyről feltételezi, hogy problémás. A 2000 év számítástech­nikai problémája tulajdon­képpen azt jelentette volna, hogy az 1997. év előtt ké­szült számítástechnikai esz­­közök és szoftver­alkalmazások számos olyan megoldást tartalmazhattak, melyek hibásan kezelik az évszámot. Kezelése abból szempontból volt érdekes, hogy ha valamilyen szá­mítástechnikai művelet­ben mint független vál­tozót használja az évszá­mot a rendszer, hibás számítási eredmények jöhetnek létre. Ilyen volt éldául a sokat emlegetett 000 január 1-je helyett az 1900.január 1. A szoftvergyártók azonban arra is felhívták a figyel­met, hogy nem csak ügy­viteli alkalmazásokban lehetnek problémák, ha­nem akkor is, ha vala­mely technológiát vezé­rel a számítógép, hiszen a gép belső órájának meghibásodása a számí­tástechnikai folyamatok leállását eredményezhe­ti.- Az erőműben két nagy terület van, ahol a számí­tástechnikai alkalmazás fontos - folytatja a beszél­getést a műszaki igazga­tó. — Az egyik az ügyvi­teli számítástechnika, a másik az erőművi tech­nológia. Amikor ez a fel­készülés elindult, akkor már több módszer is ren­delkezésre állt. Mi az an­gol módszert választot­tuk, a kivitelezéshez pe­dig fontossági sorrendet állítottunk össze. A tava­lyi év őszére 2023 egységet vontunk be, melyeket el­lenőriztünk, felújítottunk vagy cseréltünk. Szilveszter éjszaka megerő­sített készenlét várta a cso­dát, vajon jól vizsgázik-e az új rendszer. Kovács András szinte minden másodpercre emlékszik. A szilvesztert mindig valamilyen baráti társasaggal töltötte feleségé­vel, ezen az éjszakán azon­ban a gyerekei és az ő bará­taik buliztak otthon, mit sem törődve édesapjuk munkájá­val. Szólt a zene, és örültek annak, hogy a szülők helyett ők birtokolhatják az egész házat. Közben az erőmű szakembergárdája kapcsolat­ban állt az országos rend­szerrel, s figyelték az eu­rópai időzóna dátumváltá­sait. 22 óra az első izgal­mak pillanatai, amikor is nem történik semmi. Moszkva, Kijev, mind problémamentes, Ukraj­nában és a Balti orszá­gokban simán ment min­dent. Üjabb pszichikai kihívás 11 óra 59 perc, maga a műszaki igazgató is a számítógép elé ül. O óra 1 perc még mindig semmi. Pár pillanatig csend, majd szoros kézfogás annak a 18 kollégának, akik másként szilvesztereztek. Minden blokk folyamatosan mű­ködik, a számítógép­­rendszer tökéletes. Meg néhány feladat: országos jelentés, kérdőívek kitölté­se, és egy órakor elindul hazafelé a műszaki igazgató is. Pezsgővel azonban csak január harmadikán koccint, hiszen ezen a hétvégén ügyeletes lévén bármikor közbejöhet valami és helyt kell állnia. Csendesen telt el azonban ez is, mind már megannyi. Paksi Hírnök PAKS VÁMOS ÉS A KÖRNYÉK LAPJA XII. évfolyam 1. szám TÁJÉKOZTATÓ 1. Elnyelt dózis: A besugárzott anyag egységnyi tömegében a sugárzás hatására elnyelt energia. Egysé­ge az 1GY(gray)=1 J/kg. 2. Elnyelt dózisteljesítmény: Az anyag által elnyelt dózis időegységre jutó része. Egysége: 1 Gy/h(gray/ óra). 3. A mérési eredmények nanogray/órában értendők. A nanogray/óra a gray/óra egymilliárdod (10-9) része. 4. A mostaninál gyakoribb méréseket egymillió nGy/h (0,001 Gy/h) feletti érték esetén, biztonsági intézke­déseket pedig ötmillió nGy/h (0,005 Gy/h) érték elérése esetén kell elrendelni. 5. Az atomerőmű beindítása előtt, 1978-1982 között végzett ún. alapszint felmérések során az erőmű 30 km-es körzetében, a települések szélén, illetve egyéb helyeken kiépített kömyezetellenőrző állomásokon a környezeti gamma-sugárzás szabadban mért dózisteljesítményének ötéves átlaga a következő jellemző értékeket mutatta: a legkisebb érték 55 nGy/h (az A7 állomáson az atomerőműtől Északnyugatra), a leg­nagyobb érték 84 nGy/h (a C20 mérőállomáson Kalocsa határában), az összes állomást figyelembe vevő ötéves átlag 67 nGy/h volt. Természetesen, az egyes állomásokon kapott havi adatok az állomásra jellemző hosszú idejű átlag körül változtak, illetve változnak ma is kisebb-nagyobb eltéréssel. 6. A különböző anyagokban (talaj, építőanyagok stb.) a természetes radioaktív (sugárzó) izotópok mennyi­sége jelentősen eltérő lehet, következésképp a tőlük származó gamma-sugárzás szintje, illetve a dózistel­jesítménye is helyről helyre változik. A pillanatnyi értéket az időjárási tényezők (pl. csapadékosság) is befolyásolják. A szabadban mért dózisteljesítmény általában kisebb - néhányszor tíz százalékkal - az épületek helyiségeiben mért értéknél. 7. Radioaktív koncentráció: a viszgált közeg (levegő, víz, stb.) egységnyi térfogatában másodpercenként végbemenő bomlások száma. Egysége: az 1 Bq/m3,1 Bq/I, stb. (Becqerel/ m3, ejtsd "bekörel"...) A Paksi Atomerőmű 30 km-es körzetében a környezeti gamma-sugárzás havi átla­gos dózisteljesítménye (nG/h) novemberben, a Társadalmi Ellenőrző és Informáci­ós Társulás (TEIT), illetve PART által mérve 1 .sz.táblázat Települések PA.RT adatok TEIT adatok PART. adatok TEIT adatok az állomásokon az épületekben az épületekben az épületekben Kalocsa 82 93 94 129 Foktő 76 59 97 99 Úszód 70 68 85 113 Dunaszentbenedek 74 77 104 117 Géderlak 71 92 99 123 Ordas­­-114 Bátya­­-107 Kiskőrös 64-­­Dunaföldvár 65-­­Paks 67 71-75 Gerjen-78”-75 Fadd-91”-85 Tengelic 53 75-87 Pusztahencse-81”-90 Dunaszentgyörgy 74 80-79 Szekszárd 63-63 (ÁNTSZtető)­Az eredmények értelmezése: A PA Rt. és a TEIT által mért értékek közül korrektül összehasonlítani csak a Bács Kiskun megyei, valamint a tengelici és a dunaszentgyörgyi adatpárokat lehet, mert ezek azonos helyszínekre vonatka­­nak. ’*’ jelentése, ezen helyeken az adott hálózat nem végez méréseket. A**-gal jelzett értékek a polgármesteri hivat­tok udvarterében elhelyezett dózismérők mérési eredményei. Az összehasonlítható adatpárok közötti, 10-30%-os különb­ség elfogadható ennek a fizikai mennyiségnek a mérésében. Valamennyi mért érték a természetes gammasugárzás dózisteljesítményének szabad térben, illetve épületben általában tapasztalható értékállományába esik (még a*-gal jel­zett, az adott helyszínre a korábbi mérések során kapott adatoknál kissé nagyobb értékek esetén is). EzekBI, valamint az erőmű, illetve a különböző hatóságok által mért sok más adatból (kibocsátási, környezeti mintamérésí, egyéb hely­kén végzett sugárzás-mérési adatokból) az a következtetés vonható le, hogy a Paksi Atomeómű normálüzemí radioak­tív kibocsátásai noemberben olyan kicsik voltak, hogy az a környezetre és a közelben éő lakosság egészségére semmi­féle káros hatással nem lehetett. Bátyai vizeslabor mérési eredményei (Bq/I) november hónapban Mintavétel Vezetékes víz Duna víz Sárköz Csapadék: időpontja (Vajas) (eső) 1999.11.17. 0,069 0,054 0,063 0,067 Az eredmények értelmezése: a kapott értékek az adott közegre jellemző, a természetes radioaktív izotó­pokból származó aktivitás-koncentráció tartományában esnek. A párhuzamos hatósági mérési eredmé­nyektől szignifikáns eltérés nem volt tapasztalható.

Next

/
Thumbnails
Contents