Paksi Hírnök, 2000 (12. évfolyam, 1-50. szám)
2000-08-17 / 32. szám
A szó elszáll, az írás megmarad! Hol vagy István Király? Évszázadok folyamán sokat és sok szempontból írtak Szent Király életéről és műveiről, de ezer év elmúltával sem állíthatjuk, hogy gazdag egyéniségét teljességgel kimerítettük volna. Egy embert meghatároznak körülményei: kora, társadalmi helyzete, családi neveltetése, hitvestársa, barátai és nem utolsó sorban tudatosan vállalt világnézete. Szent István korát az ezredforduló missziós szellemisége a katolikus egyházat megújító dunyi reform és a szent-ágostoni indíttatású Isten országa állameszme határozta meg. Családja két korszak határán állt egy idejét múlttá váló törzsi pogány vallás szokásaival és az életerőt mutató kereszténység eszmeiségével találkozott. Wolfgang regensburgi püspök megkeresztelte Géza fejedelem családját, Szent Adalbert pedig, aki valószínűleg megbérmálta Szent Istvánt, tudatossá tette az ifjúban a keresztény életelveket. Szent István baráti köréhez tartozott az Itáliából jött Szent Gellért és talán a koronát hozó Aszták érsek is. Óriási esemény bolt abban a korban, hogy egy nyugati uralkodó fejedelmi ház — addig kolostorban élő — leányát Gizellát, egy nemrég megtért keleti fejedelemhez adta feleségül. Külső körülmények és a baráti szálak ilyen hálójában még természetes magyarázatát is adhatjuk annak, hogy a Vajkból lett István, tudatos nagy formátumú keresztény király lett. tében Abban azonban neki személyes érdemei vannak hogy a kormányzás nagyon evilági feladatai mellett is, szentté tudott lenni. Jézus egy alkalommal azt a példázatot mondta, hogy a fát gyümölcséről lehet megismerni. Egy uralkodó munkájának gyümölcse az általa kialakított társadalmi rend szilárdsága és állandósága. Elgondolkodtató, hogy a tudományos világnézeten, politikai gazdaságtanon alapuló, állig fölfegyverzett világrend, mint a buborék elpukkadt 70, illetve 40 év után. Az az ország, az az állam, amelyet Szent István néhány törvényre és intelemre alapozottan létrehozott, meg tudott maradni ezer éven át, túlélve minden életére törő nagy birodalmat. Mi keresztények annak tulajdonítjuk ezt, hogy a jézusi sziklaalapra építette Szent István hazánkat és végső magára maradottságában Szűz Mána oltalmába ajánlotta. Hamarosan rájött erre a keresztény magyar nép is. Elég, hogyha csak templomi énekeink Ót idéző soraira gondolunk: Áldott szerit István király, Istennek szolgája... Igaz hitnek plántálója, pogányságnak megrontója... Magyarok tündöklő csillaga, ki voltál valaha országunk istápja... Szent István király, az évi megemlékezésen túl legtöbbször akkor jut eszünkbe, ha országunkat veszély fenyegeti, vagy népünk élevalami betegség támad. Úgy gondolom, hogy most a belső betegségünk a nagyobb: nem védjük és nem őrizzük az ember életét és akik vagyunk, viszálykódunk és széthúzunk. A költő Gyóni Géza, aki egy evangélikus lelkész fia, az első világháború alatt krasznojarszki fogságában protestáns létére egy hosszú imádságot írt a Dicsőséges Jobbhoz, melyből egy versszak idézetével zárom ünnepi megemlékezésemet és az imába foglaltakat kívánom hazánknak és Paks népének. „Dicsőséges Jobb, ne engedd, ne engedd, Hogy vak pártosság ép most gyöngítsen meg. S amelynek híján annyi sebünk égett, Teremts közöttünk szent, erős egységet. ” Kalocsa, 2000. Szent István ünnepén Dr. Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek Győzött a király Koppány elveszett, győzött István! - harsogták Somogybán úgy jó ezer esztendővel ezelőtt. Géza görög-keleti vallása áttranszfórmalódott az Európát behálózó római kereszténység vonulatába. Nemcsak a német származású követelődző István-feleség, Gizella jóvoltából, hanem István alapos politikai megfontolásából is. Koppány, az ősmagyar, akinek „nem kell olyan Isten, kinek bűnös aki él, nem kell olyan Isten, ki csak szenvedést ígér”, végül is szétszabdalva, négy vár fokára kitűzve adta fel a pogány magyarsáp egy részének nemzeti jellegű ellenállását. Aszták püspök a pápa által adományozott, a legnagyobb és legerősebb hatalmi jelvénnyel, a szent koronával érkezett István király udvarába, kifejezve a pápa elismerését, egyben „alattvalóvá fogadását . István mindvégig najthatatlanul, keményen magát és népét soha áruba nem bocsátva igyekezett egyenes gerinccel távolságot tartani az egyház túlzott befolyásától, ugyanakkor arra is ügyelt, hogy hazánk Európa szerves része legyen, amihez a kereszténység felvétele elengedhetetlen történelmi kényszerűség volt. Ezután magyar támadt magyarra, testver lett testvér ellensége, akárcsak a koppányi időkben, szabják szelték ketté a másként gondolkodókat, ugyanakkor Szent Királyunk a nemzet egységesítésére, a belső szabadság kiteljesítésére törekedett. „Veled uram, de nélküled!” - hallhatjuk az István a király rockoperában. Ez volt örök dilemmája annak a kornak, melynek legfőbb öröksége mégis az, hogy „él a nemzet e házán”. Győzött a király, ami fundamentumát adta ezeréves történelmünknek, s amire szilárd várat épített Szent István, a magyarság legnagyobbja-Zs. Kovács István Erdélyt bíztam rátok... írásunk a 6-7. Oldalon! Augusztus 20-án a Jézus Szíve templomban 9.00 órakor ÜNNEPI SZENTMISE Károly János jubileumi miséjének bemutatása Közreműködik: TOMKINS énekegyüttes Jézus Szíve templom mellett 10.00-kor SZENT ISTVÁN-NAPI VÁROSI ÜNNEPSÉG Ünnepi beszédet mond: Bagdy László alpolgármester Közreműködik: a Városi Fúvószenekar n ___ ^____ UTOLSÓ LEHETŐSÉG... ~U hogy használt Suzukijéért magas felárat kapjon, kezelési 1.000.000Ft72hösapra 19.400Ft/hó AfCII költség NÉLKÜL, szerződéskötési díj NÉLKÜL, 7030, Paks, Tolnai u 17 Ozembehelyezési költség nélkül, még nyári áron -eredetiség «: 75/311-828,06-20/9427-782 VEHESSE ÁT ÚJ SUZUKIJÁTÜ! R^.^lu«CÖTMuö%ÄJ«l'“ld
