Paksi Hírnök, 2000 (12. évfolyam, 1-50. szám)

2000-08-10 / 31. szám

2. oldal Paksi Hírnök XII. évfolyam 31. szám Katasztrofális a méztermelés Rendkívüli testületi ülés (Folytatás a% 1. oldalról!) való értékesítésre, azok áron alul kénytelenek eladni az elő­állított mézet Bár úgy tűnik, az idei termés eladásával nem lesznek gondok, hi­szen a méhészek alig tudtak mézet pörgetni. — Az elmúlt évben előállított akácméznek a fele, a vad­dohány — mézből elhanya­golható mennyiség, hársméz- DŐl egyáltalán nem, napra­forgó mézből pedig alig termett - mondta lapunknak Hermann József. — Az eddig megtermelt méz, a már meglévő piac kielégítésére lesz elegendő, bár meg nem történt meg a teljes elszámolás, mert a kaptárak­­ból kerülhet még ki. A mintegy 150 családdal mé­hészkedő termelő saját kisze­relő üzemmel rendelkezik, és a maga által kialakított piacokon árusít. Erre azért volt nagy szüksége, mert az üvegekben értékesített mézet megfelelő áron tudja eladni, míg, a lédig kilogrammjáért csupán 220- 240-260 forintot fizet a felvá­sárló. A piacozás viszont na­gyon fárasztó, de így legalább a méhek teleltetésere szüksé­ges 40 mázsa cukrot meg tud­ják vásárolni. A kedvezőtlen piaci helyzet mellett, a rossz időjárás, a ma­gas energiaárak is megkeserítik a méztermelők boldogulását. Nincs gázolaj-támogatás, a piacrajutasi támogatás is ele­nyésző, mindössze ezer forint, és gyógyszertámogatásra is öt­száz forintot kapnak családon­ként. Hírháttér: Napjainkban a világ mézter­melése éves szinten mintegy 1, 2 millió tonna körül mozog. Az Európai Unió Kína után a méz második legnagyobb termelőjé­nek számít. Annak ellenére, hogy a Közösségben az egy főre Közösségei kovácsolni A munka mellett, a közössé­gi élet is nagyon fontos — hangsúlyozta Lacza Mária a szociális foglalkoztatóban. A megváltozott munkaké­pességűek foglalkoztatását az elmúlt években egy vállalko­zás folytatta, ám az év elején bejelentette, nem áll módjá­ban tovább fenntartani a pak­si üzemet. Az önkormányzat viszont úgy döntött, átveszi az ott dolgozó tizenhárom munkást és felvállalja foglal­koztatásukat. megfelelő munkát kapjon. így egyesek portörlő ruhát szeg­nek, mások, a tekercselést próbálgatják, és akadnak, akik szalagos irományfedelet haj­togatnak. A szociális foglalkoztató­ban jelenleg harmincán kap­tak helyet, de a tervek sze­rint őszre bővül a létszám. Mint azt Lacza Mária el­mondta, kinőtték az üze­met, új helyre költöznek majd. Ezáltal megoldódnak a helv- és tárolási problémá­- Május 1-jén alapította meg az önkormányzat a szoci­ális foglalkoztatót, s csupán egy hónap állt rendelkezé­sünkre, hogy berendezkedjünk és elkezdjünk dolgozni — nyi­latkozta lapunknak az ügyve­zető. — Az első és a legnehe­zebb feladat a munkák elnye­rése, megszerzése volt, mert hiszen olyan munkát kellett szerezni, amely mindenki által elvégezhető. Jelenleg háromfé­le tevékenységet tudunk bizto­sítani munkavállalóinknak, varrást, tekercselést, iratgyűjtő ragasztást és fűzést. Célunk az volt, hogy min­denki a személyiségének tk, valamint a létszámot is növelni tudják, hiszen nagy az érdeklődés. A dolgozók többsége bérmunkát végez, de tervezgetnek saját készí­tésű terméket is.- Nemcsak a munka, ha­nem a közösségi élet is vonzza a szociális foglalkoz­tatóba az egészségügyi prob­lémákkal is küszködő munka­­vállalókat — mondta Lacza Mária. Nem titkolt szándé­kuk, hogy közösen vesznek részt a városi rendezvénye­ken, így leghamarabb augusz­tus 20-án a halászlé­főzőversenyen láttatják ma­gukat. jutó mézfogyasztás nem különö­sebben magas, az EU csak min­tegy 50-55 százalékban tudja fo­gyasztását a belső termelésből kielégíteni. Évente 120-140 ezer tonnás behozatalával az Unió a méz világkereskedelmének meg­határozó szereplője: az importő­rök rangsorában az első helyen áll. A magyar termelés kedvező időjárási feltételek mellett meg­haladja az évi 16 ezer tonnát, mellyel a Közösség jelenlegi méztermelő országainak rangso­rában a harmadik-negyedik he­lyet töltené be. A hazánkba elő­állított méznek mintegy 80 szá­zaléka exportra, ezen belül szinte kizárólag az Európai Unió orszá­gaiba kerül. A magyar méz az Unióban elismert minőségű ter­méknek számít, ráadásul terme­lésünk igen jelentős része a Kö­zösségben viszonylag ritka akác-Közlemény A jövedéki adótörvényt módosító 1999. évi XCIX. törvény alapján 2000. au­gusztus l-étől a bor jövedéki adóköteles terméknek minő­sül. A bor 2000. augusztus 1 -je előtti belföldi értékesíté­se és importja esetén még a fogyasztási adótörvény ren­delkezéseit kell alkalmazni. E törvény-módosítás miatt a negyedéves bevallásra kö­telezett adóalanyoknak 2000. július 1 -je és 2000. július 31- e közötti időszakról, az éves bevallásra kötelezett adó­alanyoknak 2000. január 1 -je és július 31-e közötti idő­szakról külön fogyasztási adóbevallást kell benyújtani­uk az e célra rendszeresített, nyomtatványboltokban kap­ható 0013. számú nyomtat­ványon. Az érintettek augusztus 20- áig tehetnek eleget pótlék­­mentesen adóbevallási köte­lezettségüknek, és ugyane­zen időpontig kell teljesíteni fogyasztási adófizetési köte­lezettségüket. (A havi beval­lásra kötelezetteknek a szo­kásos módon, a 0001. számú bevallás 20. sorában kell sze­repeltetni a bor július havi fogyasztási adójának össze­gét-) Rendkívüli képviselő-testületi ülésre került sor augusztus har­madikén a városházán. A kép­viselők mindössze három napi­rendi pontot tárgyaltak. Elsőként a Dunaföldvár - Bölcske - Madocsa - Dunakömlőd szennyvízbe­ruházás megindításáról ta­nácskoztak a városatyák. A négy települést érintő beruhá­zás négyszázötvenmillió forint­ba kerül, ám ha valamelyik ön­­kormányzat mégis úgy dönte­ne, hogy kilép a társulásból, meghiúsul a kivitelezés. Képvi­selőink is aggályoskodtak, már ami a kivitelezőket illeti, töb­ben is kifogásolták, hogy olyan cég végzi a munkákat, amely­nek nincsenek jó referenciái a megyében. Dr. Blazsek Balázs jegyző a képviselőknek elmondta: az előterjesztés a legoptimálisabb állapotot tükrözi. Hajdú János, a gazdasági bizottság elnöke ennek ellenére mégsem nyu­godt, de szerinte egyelőre nem volt más lehetősége az önkor­mányzatnak, mint elfogadni az előterjesztést. Dr. Bencsik Lajos javaslatára az ügy fon­tosságát tekintve névszerinti szavazást tartottak a képvise­lők. A határozati javaslatot ti­zenegy igennel elfogadták. Ezt követően a DC. Dunakomm Kft. beruházási hiteléhez történő kezességvál­lalásról szavaztak a testület tag­jai. Az előterjesztésben tízmil­lió forint folyószámlahitel és nyolcvanmillió forint beruházá­si hitel szerepelt. Faller Dezső képviselő szerint üzleti terv nélkül nem lehet döntést hoz­ni. Az előterjesztő válaszában elmondta, hogy a tervek két héten belül elkészülnek. A vá­rosatyák tizenegy igennel meg­szavazták a kezesség-vállalást. A következőkben Büttl Béla, a szociális intézmények igaz­gatója kérte, hogy közös meg­egyezéssel bontsák fel munka­­szerződését. Ehhez a testület a hozzájárulását adta. Kiíiják a pályázatot a köztéri kamerarondszer kiépítésére Bizottsági elnökök soron kö­vetkező ülésének legfőbb té­mája a városi köztén kamera­­rendszer kiépítése volt. A vá­rosháza tárgyalójában élénk vita alakult ki az elnökök kö­zött. Pálmai István szerint alapos tanulmánytervet kellett volna készítenie a rendőrség­nek. A képviselő „liberális vé­nával” megáldva sem tudott azonosulni az előterjesztéssel. Pálmai István úgy fogalma­zott, hogy a kamerarend­szer kiépítése nem érdeke a rendőrségnek. A kamerarendszer lehetősé­féről február 23-án döntött a épviselő-testület. A városi közbiztonsági tanács több vá­rosban is tanulmányozta elő­nyeit, s a tervezet ennek alap­ján készült. Bor Imre polgár­mester ezért nem értette Pálmai képviselő aggályait. A polgármester hangsúlyozta, a kamerarendszer nem szak­mai kérdés, hiszen ennek fon­tossága nem vitatható. Az el­nökök végül arról döntöttek, hogy kiírjak a pályázatot a be­ruházás kivitelezésére. A következőkben a nyolc­van település adóerő­képesség elvonás elleni kez­deményezéshez való csatlako­zást vitatták meg. Több kép­viselő is amellett voksolt, hogy nincs értelme a csatla­kozásnak, ám Bor Imre pol­gármester felhívta a képvi­selők figyelmét arra, hogy felelősseggel tartoznak a város költségvetéséért, ezért mindent meg kell tenniük, hogy a városi büd­zsé ne apadjon. Az elnökök hosszas vita után végül a csat­lakozás mellett döntöttek. A bizottsági ülésen döntés született még a DC Beton Kft. száz százalékos üzletrészének értékesítéséről. Felhívás Paks Város Önkormányzata egyfordulós nyílt verse­nyeztetési eljárást hirdet a Városi Művelődési Központ színházterem hangtechnika, hatásvilágítási rendszer és egyéb járulékos felújítási munkák kivitelezésére. A feltételeket ismertető ajánlati felhívás megtekinthető a Paksi Polgármesteri Hivatal földszinti hirdetőtábláján (Paks, Dózsa Gy. u. 55-61.) A Tolna megyei Munkaügyi Központ Paksi Kirendeltségének ÁLLÁSAJÁNLATAI Felvételre keresnek: Paksra: 4 fő megválto­zott munkaképességű var­rónőt, 9 fő megváltozott munkaképességű betanított szerelőt, Bölcskére: 4 fő varrónőt, 1 fő varrógépműszerészt, Oroszlányba: 1 fő vil­lanyszerelőt, 1 fő vájár, 1 fő géplakatost, 1 fő csillést, Kölesdre: 1 fő általános iskolai német szakos nyelv­tanárt, Nagvdorogra: 2 fő sütő- és tésztaipari munkás, Tolnára: 3 fő összeszere­lő betanított munkást, Változó munkahelyre: 1 fő építőipari rakodógép­­kezelőt.

Next

/
Thumbnails
Contents