Paksi Hírnök, 2000 (12. évfolyam, 1-50. szám)

2000-01-20 / 2. szám

XII. évfolyam 2. szám 6. oldal m m Paksi Hírnök Paks rim ét a kórnyék lapja Holnap földrengés várható? (Folytatás az 1. oldalról!) Kováts Balázs birtokában van egy olyan térkép is, mely az V századtól kezdődően a Kárpát-medence és szőkébb környékének földrengéseit mutatja be. Ez szájhagyo­mány útján, később írásos feljegyzések alapján készült. Ettől azonban sokkal fonto­sabb, hogy egy olyan térké­pet is az asztalra tesz, mely Magyarország utóbbi öt évé­nek földrengéseit mutatja. Ezt egy hazai szakcégtől sze­rezte be a főmérnök (ez a vál­lalat üzemelteti Magyarorszá­gon a mikroszeizmikus mérő­­rendszert). A térkép a törés­vonalat is jelzi, mely a föld alatt a Kecskemét-Kaposvár vonalon található, és ebbe Paks is beleesik. A térkép egyértelműen mutatja, hogy az elmúlt öt évben érzékelhe­tő mikrorengés ezen a kör­nyéken nem volt. Alaptalanok tehát a pletykák s - a hisztériát keltő hírhez visszakanyarodva -, Kováts Balázstól azt is megtudtuk: Romániában az elmúlt hétvé­gére jósoltak hasonló föld­rengést. Bukarest polgármes­tere a pletykák szerint annyi­ra felháborodott, hogy azt mondta: a főváros legmaga­sabb pontján tölti hétvégéjét ezzel jelezve, komolytalan­nak tartja az ilyen jóslatokat. Az atomerőmű minden blokkján földrengés-érzékelő és jelzőrendszer található. Ha valamilyen oknál fogva a kiépített védelmi rendszer nem állítaná le a blokkokat, azt a személyzet végzi. Az atomerőmű még 1993-ban egy átfogó programot indí­tott a földrengés veszélyez­tetettség felmérésére és az erőmű megerősítésére, amelyet 2002-ig kell végre­hajtani.-ese-Újabb szakvélemény Bátapáti alkalmasságáról Bátaapáti térségében foly­tatott földtani kutatások adatainak összegző értéke­lése nem teljes. Röviden így összegezhető a Magyar Geo­lógiai Szolgálat Dél-dunántú­li Területi Hivatala által kész­tett szakvélemény. A "Zengőalja" Kistérségi Tár­sulás elnöke, dr. Wekler Fe­renc ismertette Ófaluban a szolgálat illetékes hivatalá­nak véleményét, mely sze­rint a Bátaapáti-üveghutai te­lephely földtani alkalmassága a kis- és közepes radioaktivi­tású hulladékok tárolására megkérdőjelezhető. Dr. Wek­ler Ferenc országgyűlési kép­viselő szerint a parlament elé nem kerülhet olyan előter­jesztés, mely nem tartalmaz valós alternatvát az atomhul­ladék elhelyezésére. Szerinte több telephely kutatását is elő kell terjeszteni, melyek más földtani körülmények között, de feltétlen az üveg­hutaihoz hasonló módszer­rel. így a kérdés még mindig nem dőlt el. Hogy Bátaapáti valóban alkalmas-e hulladék­­tároló megéptésére, inkább politikai, mintsem szakmai kérdés. Az utóbbi időben mindig más és más érveket, ellenérveket sorakoztatnak fel Bátaapáti ellen s mellett. Még ebben a hónapban vár­ható, hogy a NAÜ is eljuttatja álláspontját a terület alkal­masságáról. A nemzetközi szervezet véleményét több szakember is mérvadónak te­kinti, nemúgy azok, akik Bá­taapáti alkalmasságát firtat­ják. Tóth Ferenc, térségünk országgyűlési képviselője a Geológiai Szolgálat Dél-du­nántúli Területi Hivatala ál­tal kiadott véleményt nem tartja megalapozottnak. Szerinte a NAÜ szakvélemé­nyét kell figyelembe vennie mindazoknak, akik komolyan meg akarják oldani a kis- és közepes radioaktivitású hul­ladékok elhelyezését, függet­len attól, hogy a szervezet ki­mondja-e Bátaapáti alkalmas­ságát vagy sem. Lángra íobbanás... Minősített tűzoltók az atomerőmű teniletén A paksi atomerőmű terü­letén 1986. április elseje óta látnak el hivatásos tű­zoltók készenléti szolgála­tot. Az eltelt évek alatt szá­mos kisebb-nagyobb változá­son ment keresztül a csapat. Először az Országos Tűzoltó Parancsnokság önálló pa­rancsnokságot szervezett, majd 1994. júliusától zökke­nőmentesen alakultak át fő­foglalkozású, létesítményi tű­zoltósággá. Ám az azóta el­telt négy esztendő alatt olyan fejlődésen mentek keresztül, ami mind tech­nikailag, mind az emberi erőforrást tekintve példa­értékű. Az Atomix Kft. szervezetébe beépülő önálló tűzoltási- és kárelhárítási szakágazat ezen­túl minőségbiztosítással bír. Az ISO 9002-t tanúsító okle­velet a naplókban vehette át hivatalosan a gazdasági társa­ság. Bujtás Gyula vezető auditor és Somhegyi Tibor auditor végezték a cég minősítését. A nemzetközi szabványnak megfelelően átvilágították a társaságot és megvizsgálták mennyire felel meg a tűzoltó­ság a szabvány követelmény­­rendszerének. Mindezek mel­lett munka közben is tesztel­ték a lánglovagok munkáját, felkészültségét. Bőhm Péter, az atomerőmű tűzoltóságának parancsnoka az ISO 9002 minősítést ta­núsító oklevél átvételét kö­vetően elmondta: a minősí­tés számukra eszköz, ga­rancia a megrendelőnek, hogy olyan munkát kap, mely elsőrendű. A nemzet­közi minősítés összeszedet­tebbé, átgondoltabbá, elle­nőrizhetőbbé teszi a kárel­hárítási tevékenységüket. Az atomerőmű tűzoltóságá­nak szerencsére kevés effek­tiv munkája akad, ahol bizo­nyítani is kell : megfelelnek az ISO elvárásoknak.-ese-A Paksi Atomerőmű 30 km-es körzeté­ben a környezeti gamma-sugárzás havi átlagos legfrissebb dózistefjesítménye (nG/n), a Társadalmi Ellenőrző és Infor­mációs Társulás (TEIT) illetve a PA. Rt. által mérve Települések PART TEIT PART TEIT által méi (nGy/hl szabadba 't adatok n által méi (nGv/h) eDüíetSei *t adatok i Kalocsa 75 68 _ 118 Foktő 68 96 91 101 Úszód 89 89 86 89 Dunaszentbenedek 66 74 101 113 Géderlak 68 83 96 126 Ordas _ 129 Bátva — — — _ Paks 58__ 75* _ 78 Gerien — 82** _ 80 Fadd — 99** — 90 Tengelic 33 79 _ 88 Pusztahencse 85** _ 94 Dunaszentevörev 62 83 _ 83 Kiskőrös 36 _ Szekszárd 66 6 4 (ANTSZ tetői " Dunaföldvár 70-­­Az eredmények értelmezése: a PA. Rt. és a TEIT által mért értékek közül korrektül összehasonlítani csak a Bács- Kiskun megyei, valamint a tengelici és a dunaszentgyörgyi adatpárokat lehet, mert ezek azonos helyszínekre vonat­koznak. A jelentése, ezen helyeken az adott hálózat nem végez méréseket. A **-gaI jelzett értékek a polgármesteri hivatalok udvarterében elhelyezett dózismérők mérési eredményei. Az összehasonlítható adatpárok közötti, 10-30 %-os különbség elfogadható ennek a fizikai mennyiségnek a mérésében. Mindezekkel a megjegyzésekkel együtt vala­mennyi mért érték a természetes gamma-sugárzás dózistel­jesítményének szabad térben, illetve épületben általában tapasztalható értéktartományába esik. Ezekből az adatok­ból, valamint az erőmű, illetve a különböző hatóságok által mért sok más adatból (kibocsátási, környezeti mintaméré­si, egyéb helyeken végzett sugárzás-mérési adatokból) az a következtetés vonható le, hogy a Paksi Atomerőmű normál­üzemi radioaktív kibocsátásai novemberben olyan kicsik voltak, hogy az a környezetre és a közelben élő lakosság egészségére semmiféle káros hatással nem lehetett. A bátyai vizeslabor mérési adatai: Mintavétel Vezetékes víz Duna-víz Sárköz I. fVáiasl Csapadék, feső. hói 12. 15. 0.067 BciA 0.071 Bci/1 0.066 Ba/1 0.069 Ba/1 Az eredmények értelmezése: A kapott értékek az adott közegre jellemző, a természetes radioaktív izotóp>okból származó aktivitás-koncentráció tartományába esnek. A párhuzamos hatósági mérési eredményektől szignifikáns eltérés nem volt tapasztalható. TÁJÉKOZTATÓ 1. Elnyelt dózis: a besugárzott anyag egységnyi tömegé­ben a sugárzás hatására elnyelt energia. Egysége: az 1 Gy (gray, ejtsd: gréj); 1 Gy = 1 J/kg 2. Elnyelt dózisteljesítmény: az anyag által elnyelt dózis időegységre jutó része. Egysége: az 1 Gy/h (gray/óra) 3. A mérési eredmények nGy/h-ban (nanogray/órában) ér­tendők. A nGy/h a Gy/h egymilliárdod (10 ) része. 4. A mostaninál gyakoribb méréseket egymilíió nGy/h (0,001 Gy/h) feletti érték esetén, biztonsági intézkedéseket pedig öt­millió nGy/h (0,005 Gy/h) érték elérése esetén kell elrendelni. 5- Az atomerőmű beindítása előtt, 1978-82 között végzett ún. alapszint felmérések során az erőmű 30 km-es körzeté­ben, a települések szélén kiépített kömyezetellenőrző állo­másokon a környezeti gamma-sugárzás szabadban mért dó­zisteljesítményének ötéves átlaga a következő jellemző ér­tékeket mutatta: a legkisebb érték 55 nGy/h (az A7 állomá­son az atomerőműtől Északnyugatra), a legnagyobb érték 84 nGy/h (a C20 mérőállomáson Kalocsa határában), az összes állomást figyelembe vevő ötéves átlag 67 nGy/h volt. Természetesen, az egyes állomásokon kapott havi adatok az állomásra jellemző hosszú idejű átlag körül változtak, illetve változnak ma is kisebb-nagyobb eltéréssel. 6. A különböző anyagokban (talaj, építőanyagok, stb.) a ter­mészetes radioaktív (sugárzó) izotópiok mennyisége jelentő­sen eltérő lehet, következésképp a tőlük származó gamma-su­gárzás szintje, illetve a dózisteljesítménye is helyről helyre változik. A pillanatnyi értéket az időjárási tényezők (pl. csapa­dékosság) is befolyásolják. A szabadban mért dózisteljesít­mény általában kisebb - néhányszor tíz százalékkal - az épü­letek helyiségeiben mért értéknél. Radioaktív koncentráció: a vizsgált közeg (levegő, víz, stb.) egységnyi térfogatában másodpercenként végbemenő bomlások száma. Egysége: az 1 Bq/m , 1 Bq/l, stb. (Becqe­­rel/m , ejtsd „bekörel”...) TEIT

Next

/
Thumbnails
Contents