Paksi Hírnök, 2000 (12. évfolyam, 1-50. szám)
2000-01-20 / 2. szám
A művelődési központ színháztermében teltház fogadta Cserháti Zsuzsát, aki hoszszú időn át nem koncertezett. Tizennégy évi kihagyás után 1996-ban ismét reflektorfénybe került, s népszerűsége azóta töretlen.- Csodálatos közönség várt Pakson, kiválóan énekelnek. Nagyon jól éreztem magam - mondta beszélgetésünk elején Cserháti Zsuzsa.- Mi volt az oka annak, hogy sokáig nem láthatta a nagyközönség?- A hatvanas évek közepén kezdtem el énekelni a soul műfajában, amit Magyarországon akkoriban még nem ismertek, ugyanis itthon nem volt rá igény. Ezeket a dalokat nem engedték sem a rádióban, sem a televízióban leadni, és nem volt egyetlen kiadó sem, amely lemezt készített volna velem. A 80-as, 90- es években - amikor közönség úgy hitte, eltűntem - külföldieknek énekeltem az éj-2000. január 20. Paksi Hírnök Paka váró« é> a környék lapja 7. oldal BET ülés Ismét üléseztek a bizottsági elnökök. A legutóbbi tárgyaláson az ipari park közmű továbbépítéséről, valamint a Pinceveszély Elhárítási Albizottság létrehozásáról tárgyaltak. Az albizottság a rendkívüli helyzetekben segíti majd a hivatal munkáját, javaslatokat dolgoz ki a pinceomlási problémák megoldására. szakában. Teljesen más miliő volt az, de szerintem egyáltalán nem degradáló ilyen helyen dolgozni, ugyanis ezalatt sokat tanultam. Nem tagadom, akkor kicsit nehezteltem a hazai könnyűzenei világra, hiszen ennek az időszaknak volt néhány meghatározó személyisége, a többieket pedig nem engedték érvényesülni.- Mikor érezte úgy, hogy mégis igény van a közönség részéről arra, hogy visszatérjen, és azok a dalok, mint az des kisfiam vagy az Árva fiú tovább éljenek?- 1996-ban - talán a szerencsének is köszönhettem -, egy kiadó megkeresett, hogy kiadna egy CD-t a dalaimmal. Közben Charlie meghívott, hogy három szám erejéig legyek vendége a Kisstadionban. Két dalt és egy duettet adtam elő Charlieval. A színpadra lépés előtt olyan ideges voltam, mint még soha. Miután felkonferáltak, tizenhatezer néző sikongott. Akkor határoztam el, hogy visszatérek. Ebben természetesen nagy szerepe volt Charlienak is, hiszen azóta vendégénekesként szerepeltem a koncertjein. Nekem a r ■■ Palyazat a kommunális leendők elvégzésére A Polgármesteri Hivatalban került sor - a Közbeszerzési Értesítőben még decemberben megjelent - Paks Város kommunális szolgáltatásaira kiírt pályázatok alapján a beérkezett ajánlatok bontására. Fritzné Rein Magdolna városgazda lapunk kérdésére elmondta: három pályázat érkezett, az eredményhirdetés várhatóan január 28-án lesz. zene az életem és, ha egy hétig nem dolgozom, beteg leszek, így minden fellépést elvállaltam.- A közönség egy teljesen új Cserháti Zsuzsával találkozott: Ön harminc kilót leadott, amiért sok hölgy irigyli, és a dalok is más stílust képviselnek, mint huszonnyolc évvel ezelőtt. Elárulja a titkot?- A személyiségem nem változott. Azért döntöttem a fogyókúra mellett, mert féltem, hogy a közönség túlsúlyosan nem fogad el a színpadon. Egy nyáron át nem vállaltam munkát és úgy határoztam, magammal törődöm. Akkor új lakásba költöztem, majd befeküdtem egy kórházba, hogy kivizsgáltassam, nincs-e valami betegségem, ami megakadályozna ebben. Három hétig egy dekát sem fogytam, később azonban simán ment minden. Amennyiben a Paksi Hírnök olvasói fogyni szerűiének, azt javaslom a közönségnek, ne egyenek tizennyolc óra után. Sok zöldség, saláta, csirke és hal a titka a mínuszoknak.- Ha egy jóságos tündér teljesítené a kívánságait, mit kérne a jövőjét illetően?- Az évet úgy kezdtem, hogy éjfél után öt perccel koncertet adtam. Számomra ez sok mindent jelent. Rengeteget fogok fellépni. Aláírtam egy szerződést, amely négy évre szól, ennek köszönhetően szeptemberben ismét megjelenik egy CD-m, melyen magyar szerzők dalai lesznek hallhatók. S hogy mit kívánnék magamnak? Hogy minden töretlenül haladjon előre, hagyjanak énekelni, ne szedjem vissza a kilóimat, és legyen egészségem hozzá. Seregély Erzsébet Csoportmunka Dunahömlőd jövőjéért Paks Város Önkormányzata az elmúlt évben pályázatot nyert a Civil Társadalom Fejlődéséért Alapítványtól Dunakömlőd településrész jövőjének megtervezésére. A feladatra vállalkozott munkacsoport a falu lakóival közö-Egeszseaign Ioim a Vánskázán Dr. Pásztor Hilda, a városi rendelőintézet vezető főorvos asszonya összeállította azt az anyagot, amely az egészségügyi fejlesztési feladatokat tartalmazza. Az anyag véleményezésére Paks Város Önkormányzatának Egészségügyi és Szociális Bizottsága január 20-án, délután 5 órakor a polgármesteri hivatal nagytermében egészségügyi fórumot tart, melyre a lakosságot is invitálják. sen gyűjtötte össze a település problémáit. A felmerült gondokat január 17-én csoportosították a dunakömlődi faluházban. Megjelentek a város képviselői, az intézmények vezetői, valamint a falu lakói. A találkozó célja az volt, hogy a résztvevők átfogó képet kapjanak a Kömlőd Jövőjéért Program indulásáról, eddigi eredményeiről. A legutóbbi találkozás alkalmával rendszerezték a megoldásra váró feladatokat, amelyek segítenek megtervezni a település jövőjét. Szerette azt a papucsot, kitartóan, hűségesen és lankadatlanul. Hányszor és hányszor megnézte magának, tekintetét tűnődőn rajta felejtette, kiváltképpen hajnalok hajnalán, midőn álmatlanságtól űzve, cigarettafüstöt eregetett a néma konyhában. Mondhatni nyugalmat, megbékélést adott neki az a lábbeli, tekintetét azon pihentette, azon nyugtatta. Mert ismerte, mint a tenyerét. Sokszor eljátszadozott a gondolattal, hogy egyszer majd nekiveselkedik és fejből, emlékezetből lerajzolja azt az avítt papucsot, s szentül hiszi, olyan lenne az a rajzolt papucs, mintha tán fénykép volna. Először is az orrával kezdené. Igen, mert az az orr különös alakzat. Roppant mód hasonlít egy partra vetett csuka résnyire nyitott szájához, amint közegétől megfosztva levegő után kapkod kétségbeesetten, gy, úgy, bizony, merthogy a talp és a felső rész elöl kicsit elvált, még szerencse, hogy úgy is maradt, nem tágult tovább, Ilyenformán kilátszottak az apró suszter szegek, amelyek olyanok voltak, mint a csuka Ijesztő s tűhegyes fogai. S azután a felsőrész. No, elmélkedett hősünk, az azután tanulmány. Mert a hosszú évek alatt, amióta a papucs használatban van, Ilyen-olyan foltok, nyomok keletkeztek rajta, amelyek ismeretében, minden túlzás nélkül mondhatjuk, nem csak minden ember, de minden papucs története Is kész regény. Ott van mindjárt az a halovány folt, a jobb lábra valón. A férfiúban, aki most így neki adta magát az emlékezésnek s a papucs okán való visszarévedésnek, bizsergető emlé keket éleszt az a tízfilléres forma halovány kerekség. Télidő volt, mint paplan feküdt portájukon a hó, a katlan kéményéből kék füst kígyózott, most Is, annyi év távlatából, hallani véli az öblös nevetéseket, felsajdul benne a disznó ölés okán kélt vidámság, maga előtt látja a segédkezüket, bölléreket, vendégeket, akik közül, fájdalom, azóta már a többséget magához szólította a Kaszás. S akkor történt, már szürkült, midőn a zsírt sütötték, s egy hirtelen mozdulatra a bográcsból kifröccsent a tűzforró, folyékony anyag. S micsoda hálaszavak, dicséretek hangzottak akkor, a papucsot Illetően. Hogy milyen tökéletes lábbeli, mert lám, vastag felsőrésze meggátolta az égető zsír láb irányába való szivárgását, viselőjének semmi baja sem esett, s hősünk, Igaz, akkor már bizonyos menynyiségű borok is érzékenyítették, szentül fogadta, hogy ha majd lejár a papucs ideje, hát méltó módon bánik vele, nem engedi ebek harmlncadjára jutni, példának okáért szemétdombra vetni, vagy ami még ennél is kegyetlenebb és gyalázatosabb - elégetni. Hálátlanság volna, fejtegette akkor hogy valaki hűsé^Ví irga S. Józ seP A papucs ges és tökéletes segítőtársát, lettlégyen az akár egy papucs, csak úgy ukk-mukk-fukk eldobja magától, feledve minden szolgálatát, s újat vásárol ván eszébe sem jut többé a régi. Hát ő nem ilyen ember, nem ilyen férfi. El is határozta, hogy majd nejlonzacskóba köti, hogy ne bomlassza az idő és a levegő, s padlásukon, méltó helyre, szegre akasztja. S el ne feledkezzünk a ballábas papucsról! Mert ha ezt tennénk, értéken alul, mondhatni elfogultan tennénk hátrányos megkülönböztetést, meg azután ebbe a mai, pártoktól zaklatott világban még valaki képes volna ránk fogni, hogy lám, még a papucs is politikai kérdés számunkra, mert bezzeg feldlcsérjük a jobb oldalit, de fittyet hányunk s elmellőzzük a bal oldali tény- és tárgyszerű érté kelését. Nos, ne tegyük s vessük tekintetünket arra a hoszszantl vágásra, ott, a papucs jobboldalán. Hála légyen a lassikán kiérdemesülő lábbelinek, hogy akkor, abban a veszélyes és válságos pillanatban is a helyén volt, úgymond ellenállhatatlanul megvédte viselője lábát. Őszidő volt, varjúkárogásos, aranyos ősz, s kukoricaszárat vágtak az ökör élésl dűlőben, éles, törött kaszapengéből csinált kézialkalmatossággal. S egy vastagabb kukoricatőnél, mert hogy egyetlen suhintásra nem adta meg magát, jócskán rántani Is kellett a csutavágón, ami a nagy erőtől tovább lendült a kívánatosnál, s villogó hegye a papucs testében állt meg. Hála légyen a jeles lábbelinek, nem esett baj, pedig, ha be legondolunk, ugyancsak eshetett volna. S most, midőn a férfi Ily átszellemültem már-már tapintható szeretettel kémleli azt a papucsot, köhintés hallik a csukott szobaajtón át.- Gyerek - hangzott a halk szólítás -, hol a papucsom? A férfi sietősen talpra szökkent, de előbb felragadta a lábbelit s kezében tartva nyitott anyja szobájába.- Kisfiam - kélt a bizonytalan szó a dunyha oltalmából - hol a papucsom?- Itt van, anyám, Itt van e. Midőn a töpörödött nénike ülő helyzetbe hozta magát s görbéét hátát a falnak vetette, a férfi térdre ereszkedett, s a bütykös, tyúkszemes, folyton fájós, pergamenbőrű lábra illesztette a lábbelit. Majd, hogy anyja ne vegye észre, titkon simított is rajta, bársonyosan és magába révedén. De kicsikét megorrintott arra a papucsra. Mert hogy nem csak a forró zsírt, a csutavágó veszélyes hegyét, de a mozdulatából kélt szeretetet is megakasztotta, célja előtt'. Mert nem a lábbelinek, de anyjának szólt az a simogatás, fájós, öreg ségtől elbizonyult lábának, ott, a durva bőrből készült, otromba papucs mélyén. Cserháti Zsuzsa: „Nekem a zene az életei"
