Paksi Hírnök, 1999 (11. évfolyam, 1-50. szám)
1999-12-22 / 49-50. szám
www.paks.info.hu/hirnok Sokak életének utolsó hónapja a május Szerelemféltésből, gyűlöletből, társtalanságból, s ki tudja, mi okból egyre több ember végez magával, mert haragban áll a világgal és önmagával. D r. Szabó Zoltán pszichiáter, a Tolna Megyei Kórház orvosa specialistának számít, már ami az öngyilkosságok okainak kutatását, gyógyítását illeti. Nyugodtsága, közvetlensége akár már az első találkozás alkalmával is gyógyírként hathat a betegre. A fiatal orvos egyébként azért választotta ezt a pályát, mert úgy gondolta, itt kerülhet a legközelebb a beteghez, hiszen nem egy emberi szerv, hanem az egész ember gyógyulása a cél. A 90-es évek óta hazánkban stabilan emelkedett azok száma, akik önkezükkel vetettek véget életüknek. Később lassú csökkenést figyeltek meg a szakemberek. A közhiedelemmel ellentétben azonban nem kötődik az öngyilkosság ünnepekhez. Bár sokan úgy vélik, hogy a karácsony közeledtével és az ünnepek alatt megemelkedik az öngyilkosok száma, az orvosok ezt még sem tudják alátámasztani tényekkel. Vannak azonban vizsgálatok, amelyek érdekes módon a májust jelölik meg kritikus hónapnak, ha arról beszélünk, mikor próbálnak meg a legtöbben véget vetni az életüknek, s figyelemre érdemes az is, hogy a késő délutáni és az esti órákban több a halállal végződő eset. Az öngyilkosságok vizsgálatakor kiderül az is, hogy a férfiak körében gyakoribb a befejezett öngyilkosság, s közöttük is a középkorú férfiak azok, akik hamarabb gondolják úgy, hogy véget vetnek életüknek. A hölgyek viszont az öngyilkossági kísérletben járnak az élen. Ok azok, akik tízszer több alkalommal gondolják, nincs tovább. Jó hír azonban, hogy általában a hölgyek körében nem végződik halállal a meggondolatlan cselekedet. A legtöbb végzetes öngyilkosság még ha hihetetlenül is hangzik, még sem a fiatalok körében történik, hanem hatvan-hetven éves korban. Szabó doktor a kilátástalanság okait keresve elsőként a magányosságot, a társtalanságot említi. Közben elmondja, valamennyi öngyilkosság valamilyen pszichiátriai megbetegedés következménye, ezek között is a leggyakoribb a depresszió. Az öngyilkosságok mintegy hetven százalékának oka ez, melyet ma már gyógyítani tudnak. Az más kérdés, hogy nálunk miért kezelik még mindig tabuként, ha valaki ilyen betegségben szenved, és miért van az, hogy a család és a barátok is titkolják, ha környezetükben depressziós beteg él. Természetesen nem csak ez, hanem több más oka is lehet annak, ha valaki öngyilkos lesz. így például tudathasadásos elmezavar, drogfüggőség, a házastárs hiánya, egzisztenciális problémák és személyiségzavar is. Tolna megye az országos átlagot figyelembe véve a befejezett öngyilkosságokat tekintve a középmezőnyben foglal helyet. Ahhoz azonban, hogy a számok csökkenjenek, nagy segítséget nyújtanának a családok azzal, hogy törődnek testvéreikkel, rokonukkal, szüleikkel. Hiszen - mint azt a szakember is mondta - az öngyilkosságra készülők valamilyen jelzést mindig adnak környezetüknek arra vonatkozóan, hogy készülnek valamire. Foglakoznak a halál gondolatával, felkeresik háziorvosukat valamilyen testi panasszal, olyan kijelentéseket tesznek, melyek a hagyatékkal és az ó személyük nem létével foglalkoznak. Rá kell kérdeznünk tehát, miért is mond „ilyen butaságokat”, s legtöbbjük egy őszinte beszélgetéskor megnyílik, elmondja gondjait, s ez esetleg megakadályozza a végzetes tragédiát. Kisebb előrelépés már tapasztalható e kérdésben, hiszen azok, akiknek gyenge a problémamegoldó képességük, felkeresik a pszichológust, s kevesen vannak azok, akik barátokhoz, rokonokhoz fordulnak segítségért. Nekünk, a környezetükben élőknek kellene talán jobban odafigyelnünk rájuk, ám a mai rohanó világban, nem-1 hogy másokra, de saját magunkra is kevés időt tudunk fordítani. Mégis, ha máskor nem is, de legalább a szeretet ünnepén tegyük meg, hiszen városunkban az idén tíznél többen követtek el öngyilkosságot. Seregély Erzsébet ▲ Ha nincs más kiút: SOS Lelkisegély Telefonszolgálat, mely díjmentesen hívható naponta 18-06 óráig. 06/80-505-518, vagy az „Őszinte Szó” Lélekvédő szolgálat, mely felkereshető munkanapokon 16.30-19.30 óráig a Babits Mihály Művelődési házban. Történelmi vetélkedők döntői a múzeumban Pannónia a Római Birodalom végvára és a Hunyadiak Magyarországa címmel történelmi vetélkedők döntőjét tartották december 13-án és 14-én a paksi Városi Múzeumban. A történelem iránt érdeklődő paksi általános iskolások számára rendezett vetélkedősorozat november 9-én kezdődött. A már említett római kori témában tizennyolc hatodikos, a középkori témában pedig tizenhét hetedik osztályos három-három fős csapat versengett egymással. A versenyen ez alkalommal Paks valamennyi általános iskolája képviseltette magát. A diákok először a vetélkedő vezetőinek (dr. Váradyné Péterfi Zsuzsanna, régész és dr. Várady Zoltán, régész) a fentebb említett témákhoz kapcsolódó előadásait hallgatták meg. Az elsajátított ismeretek alapján írásbeli elődöntőre került sor. A dolgozatok eredménye szerint a legjobb hat illetve hét csapat jutott tovább a szóbeli döntőbe. Dr. Váradyné Péterfi Zsuzsanna kérdésünkre elmondta, hogy a szóbeli döntőben a versengő csapatok mindegyike magas szintű történelmi tudásról tett bizonyságot. A pontszámok szerint a „Pannónia a Római Birodalom végvára” témában a Deák Ferenc Általános Iskolából Poórné Heizler Györgyi 6.a. osztályos tanítványai: Csapó Zsuzsanna, Géringer Zsolt és Joó Ibolya, rníg a „Magyarország a Hunyadiak korában” témában a Móra Ferenc Általános Iskolából Szabadi Jánosné tanítványai: Baka Zoltán, Sipos Andrea és Damjanovits Eszter bizonyultak a legjobbnak. A második helyen a Móra Ferenc Általános Iskola 6. a. osztályos csapata és a Bezerédj Általános Iskola 7. a. osztályának csapata végzett, a harmadik helyet pedig a Herman Ottó Általános Iskola 6. b. osztályának csapata valamint a Bezerédj Általános Iskola 7. b. osztályának csapata szerezte meg. A nyerteseket értékes történelmi könyvekkel, édességgel és a kor hangulatát idéző oklevelekkel jutalmazták. B Emese
