Paksi Hírnök, 1999 (11. évfolyam, 1-50. szám)
1999-01-08 / 1. szám
1998. január 8. Paksi Hírnök ATOMERŐMŰ LESZ BIZTONSÁGOS HELYE A NUKLEÁRIS HULLADÉKNAK Hazánk villamos energia ellátásának 43 százalékát szolgáltatja a paksi atomerőmű, amely egyben a leggazdaságosabb hazai energiaforrásunk. Az erőmű biztonságos működtetése mellett elsőrendű feladat az erőmű üzemelése és leszerelése során keletkező radioaktív hulladék elhelyezése, melyre hosszú távon csak hazánk területén van lehetőség - hangzott azon a sajtóbeszélgetésen, melyet a Radioaktív Hulladékokat kezelő Közhasznú Társaság, és a Magyar Állami Földtani Intézet szakemberei tartottak az elmúlt év végén. AKADÉMIKUSOK VELEMENYE A Magyar Tudományos Akadémia szakértői január íjén vitatták meg a Magyar Állami Földtani Intézet által elkészített tanulmányt, mely a kis -és közepes radioaktivitású hulladékok elhelyezésnek lehetséges telephelyét jelöli meg. A paksi atomerőműben évente 100 köbméter kis és közepes radioaktivitású hulladék keletkezik, melynek tárolására az eddigi kutatásokat figyelembe véve a Bátaapáti-Üveghután megépülő felszín alatti tároló lenne a legalkalmasabb. A (jelenlegi értéken számított) 26-28 milliárd forintos beruházás elindítását a Parlament elvi jóváhagyásával 2001-re tervezi a Radioaktív Hulladékokat Kezelő Közhasznú Társaság. «> SEREGÉLY ERZSÉBET Az 1992-ben elindított Nem. zeti Projekt tette lehetővé a radioaktív hulladékok hazai elhelyezésének megoldását. A kis-és közepes, valamint a nagy aktivitású hulladékok elhelyezésére irányuló kutatásokat külön szervezet keretében folytatták. A kis- és közepes aktivitású hulladékok tárolóhelyének kiválasztásában és kutatásában meghatározó szerepet játszik a Magyar Állami Földtani Intézet(MÁFI), mely egyben számos hazai intézmény és vállalat ez irányú munkáját is koordinálja. A nemzeti projekt keretében a Paksi Atomerőmű Rt. megbízásából a MÁFI 1993 óta végzi a kis-és közepes radioaktivitású erőművi hulladékok végleges elhelyezését célzó földtudományi kutatást. Felszíni és felszín alatti (maximum 300 méter mély) elhelyezéssel számolva a kutatást négy szakaszban folytatták le. Az elsőben az egész ország területét, a másodikban a mezőföldi körzetet vizsgálták szakirodalmi adatok alapján. A több száz kimutatott objektum közül lakossági beleegyezés csak néhány tucatra született. Ezek közül választották ki a három felszíni és egy felszín alatti elhelyezésre perspektivikus körzetet, ahol előbb terepi előkészítő munkálatokat végeztek a harmadik szakaszban, majd egy-egy fúrással két felszíni (lösz) és egy felszín alatti (granodiorit) telephelyet kutattak a negyedik szakaszban. A sajtóbeszélgetésen az is elhangzott, hogy a bátaapátiüveghutai granodiorit kedvezőbbnek mutatkozott a lösznél, de a megbízhatóbb következtetések érdekében további kutatásokra volt szükség. A fent összegzett kutatások zárták a Nemzeti Projekt első szakaszát és eredményei alapján megkezdték a második szakasz munkáit. Ezen szakasz első fázisa az eredeti üveghutai kutatófúrások szomszédságában lévő öt terület geológiai vizsgálatából állt. Ez a kiértékelés megtörtént, melyre 1997 júliusában került sor, és melynek alapján kijelölték a további kutatásokhoz megfelelőnek látszó telephelyet. A következő fázisban négy kutat mélyítettek, melyekhez teljes körű geológiai és geofizikai kiértékelés tartozott. A biztonsági elemzések elkészültével a szakemberek a Bátaapáti-Üveghután kutatott öt telephely közül a négyes számmal jelzett helyet találják a legmegfelelőbbnek. Az üveghutai tároló azonban csakis az atomerőműben keletkezett hulladékot fogadná, mely a szakemberek becslése szerint a négy blokk üzemi évei alatt valamint a leszerelés alatt keletkező mintegy negyvenezer köbméter kis-és közepes radioaktivitású hulladék befogadására lenne képes. A tároló megépítéshez azonban a Parlament elvi döntése szükséges, valamint a különböző hatóságok engedélyei, mint például a környezetvédelmi is. IM BOCSÁTANAKEL A Paksi Atomerőmű Részvénytársaságnál történt vezérigazgató váltást követően a Népszava december 10-i számában, - mint már arról korábban lapunk is beszámolt -, tévesen egy olyan állítás jelent meg, mely egyértelművé tette, hogy a vállalatnál történő szervezeti átalakítás létszámleépítéssel jár együtt. Az ünnepek elteltével az erőmű dj vezetése is megkezdte a munkát. A létszámcsökkentésről azonban valóban ezidáig nem esett szó, sőt az érdekképviseleti szervek is biztonságban tudják dolgozóikat. Kováts Balázs, a Tájékoztató és Látogató Központ vezetője megerősítette a decemberben elhangzottakat. Nagy Sándor vezérigazgató nem kíván dolgozókat elbocsátani. Kiss Mihály, a PADOSZ vezetője hangsúlyozta: több alkalommal megerősítette a vezérigazgató, hogy nem kívánja csökkenteni a személyi állományt. A dolgozóktól nem érkeztek olyan jelzések melyek erre utalnának, ezért nincs aggodalomra ok. Egyébként is létezik egy középtávú koncepció, mely a jelenlegi dolgozók létszámával számol. Indokolatlan lenne az üzemeltetés szempontjából is a leépítés, hiszen a biztonságos üzemeltetés feltételeinek megtartása érdekében szükséges a jól felkészült és megfelelő létszámú személyi állomány. Haholt Miklós, a MÉSZ vezetője ugyancsak hasonlóképpen nyilatkozott. Nincsenek veszélyben a műszakos dolgozók. Az operatív személyzetre továbbra is szükség van, azt azonban nem zárta ki, hogy ha esetleg valaki nyugdíjba vonulna, annak helyére már nem vesznek fel senkit. A vezető azonban azt is megemlítette, hogy az üzemeltetésben dolgozók létszáma nem csökken, hanem inkább fokozatosan nő.
