Paksi Hírnök, 1999 (11. évfolyam, 1-50. szám)
1999-10-08 / 38. szám
www.paks.info.hu/hirnok PAKSI HÍRNÖK Orosz klub indul AZ OROSZ NYELV ÉS A kultúra terjesztését tűzte ki célul az a klub, mely szeptember 29-én alakult. „Az orosz nyelvet és kultúrát kedvelők baráti köre” tagjai ezentúl havonta egy alkalommal találkoznak, hogy népszerűsítsék hagyományaikat és távol a szülőföldjüktől gyakorolják az orosz nyelvet. Ennek érdekében tervezik orosz könyvtár létrehozását, néptánckor megalakítását, valamint orosz nyelvű folyóiratok és újságok előfizetését és annak hozzáférési lehetőségét másoknak is. Kern Tatjána, a kör vezetője lapunk érdeklődésére elmondta, azt szeretnék elérni, hogy a városban az orosz nemzetiségiek megítélése más legyen, ezért arra törekednek, hogy a lakosság közelebbről is megismerkedjen az orosz nép szokásaival és nemzeti hagyományaival. A klub nyitott, bárki csatlakozhat, aki elfogadja céljaikat és egyetért azokkal.-ese-B Tanárelnöki értekezletet tartott a Vöröskereszt paksi irodája szeptember 28-án az 1999-2000. tanév ifjúsági programtervezetéről. A helyi általános- és középiskolák delegált pedagógusai és a vöröskereszt munkatársai az idén új kínálattal rukkoltak elő. A tervek szerint minden hónapban feladatlapokat készítenek a diákok részére, melyeket összegyűjtenek és az év végén értékelnek. A legjobb ifjú vöröskereszteseket jutalmazzák majd. Ezen felül minden hónapban szerveznek programot az iskolások számára.-ese■ Megjelent a „45 perc”, a paksi fiatalok lapja. Az októberi számban többek között beszámolót olvashatunk az amatőr pop-rockjazz fesztiválról, a „Tabuk nélkül” rovat pedig a szerelem és a párkapcsolatok kérdéseit feszegeti. tó, j Paksi szerzők a Somogybán „Óh édes Tolna...” Ahuszonhetedik évét taposó „Somogy" című irodalmi, művészeti és kulturális folyóirat Illyés Gyula emlékirataiból ezt az idézetet választotta a szeptember-októberi szám mottójául. A szakmai berkekben méltán elismert Somogy ezúttal megyénket, Tolnát látta vendégül. Az őszi szám a Pakstól sóhajtásnyira, Felsőrácegrespusztán született Illyés Gyula vallomásával kezdi a tolnai barangolást,: „Egy fél vármegyét mondhatok magaménak” címmel. Lázár Ervin „ Naplóféle iskolákról, egyebekről” írásában diákéveire emlékezik. Naplója utolsó szakaszában a napokban elhunyt, egykori tanáráról, iskolaigazgatójáról, Oláh Mihályról is ír. Gutái Istvántól Gerencsér Lidi öröksége; A költözés; Temetés előtt címmel olvashatunk három figyelemre méltó kisnovellát. A városunkban élő és alkotó népművelő-író e számban „A svábok pokolrajárása” címmel egy tanulmányt ad közre, amit László Lajos három könyvéről írt. A szintén Pakson élő és alkotó költő-házaspár, Acsádi Rozália és László-Kovács Gyula második közös verseskötetéről, a „Szemem sarkában elárvulnak a szavak” címmel olvashatunk ismertetést. A három éve elhunyt, 80 évvel ezelőtt született Pákolitz SOMOGY IRODALOM • MUVßSZHT • „OHEDES TOLNA..." jÁNCigY lenn * kán it* li~» KUimuii • «WZKil Cutw v*|. • IBIM S4~fc>t • OI.ÁH Z.Jtui • !'A»)UT7 KI MMMki ÜShOf • SHi-SVJuail • SZAKÁCS Km K.JVÁÍ S liví«» * «»•Hl Mim • TORNÁI Iúmií • RO.SUXY KiM • Sí liACSÁLYIJlWr • i..U.*A!.Y1.I4,kí • ■ HUSZONKETTŐIK ÉVFOLYAM —----------5.---------------------W99. SKRPTEMBER-OKrOBER István hagyatékából a „Fagyosszentek; Gyöngyharmat” című verseket válogatta a gyűjteménybe a Tüskés Tibor főszerkesztő irányította SOMOGY szerkesztő gárdája. Lapunk munkatársától, Oláh Zoltántól is olvashatunk három verset. (Akár egy hóvirág; A paksi szilvafák; Titokban) A Pécsett élő Rónaky Edit művészettörténész, „Kisvárosi képtár - európai színvonalon” címmel ír elismerő szavakat a Paksi Képtárról, aminek létezése és működése elsősorban Halász Károly, Paks város Pro Urbe-díjas festőművészének köszönhető. Halász Károlytól négy festmény is látható e számban. Még pár kiemelés az „Oh édes Tolnából. ’’ Pomogáts Béla, a Magyar írószövetség újraválasztott elnöke „Új költői realizmus” címmel ad közre Ilylyés Gyula költészetéről egy tanulmányt. Meghatóan hűen, szépen emlékezik meg a SOMOGY Csányi Lászlóról, tán az utolsó Tolna megyei antik műveltségű íróról, kritikusról, újságíróról, szerkesztőről, költőről, (mert verselt hajdanán^ bár ezt kevesen tudják) egyszóval irodalmárról. Kis Pál István gondozásában jelent meg ez az interjú. Csányi László többek között három paksi költő: Kuti Horváth György, Oláh Zoltán és Szarka József mentora is volt, első verseiket ő közölte a Tolnai Népújságban. A folyóirat megtekinthető a Városi Művelődési Központ könyvtárában. Felelősség nélkül... Elképedve néztem a híradásokat, melyek egytől egyig arról számoltak be, hogy szegény fogvatartottak nem mehetnek szabadságra, és micsoda önmegtartóztatásra vannak kényszerítve hölgy híján a magyar börtönökben. Az egyik elítélt ennek hatására aztán a szabadság ideje alatt - miután elvált felesége visszautasította - nem tudott önmegtartózkodást gyakorolni és megerőszakolt egy huszonkilenc éves fiatal nőt. Szexuálpszichológusok, ügyvédek nyomban a védelmére keltek, hiszen a társadalomba való beilleszkedést, a normális életbe való visszatérést segíteni kell. Lehet. Sőt még támogatnám is, ha ezek az emberek valóban úgy viselkednének, ahogyan az elvárható. Felháborító, hogy a nő védelmére senki nem vállalkozott. Senki nem vonható felelősségre azért, amiért az elítéltet kiengedték, és hogy egy másik bűncselekményt okozott - nyilatkozták. Naná... miért járkálunk mi nők egyedül az utcán?! Történetesen mit szólnának hozzá, ha Önöknek, döntést hozóknak a feleségét erőszakolná meg egy undorító, bőrtönbűzös férfi. Keresnék a felelőst? Úgy bizony. A mindennapok küzdelmeiben élők, tisztességben dolgozók senkit nem érdekelnek. Az hogy az a nő milyen sebekkel éli tovább életét, mennyire tud majd anya lenni — ha tud - azzal senki nem foglalkozik. Azzal már inkább, hogy egy gyilkos hogyan nem tud parancsolni ösztöneinek. I rre számtalan tudományos JL-j magyarázattal szolgálnak, de azt hogyan magyarázzák, hogy tönkretette valaki egy fiatal nő életét? Seregély Erzsébet
