Paksi Hírnök, 1999 (11. évfolyam, 1-50. szám)
1999-09-17 / 35. szám
www.paks.info.hu/hirnok PAKSI HÍRNÖK Baranyai rendőrök biritói sikere Csak bográcsban volt paprikás (hangulat) A Z IPA (INTERNATIONAL Police Association) Magyar Szekciójának Paksi Szervezete méltón emlékezett az egyesület egykori alapító tagjára és városunk két éve elhunyt rendőrkapitányára. Az elmúlt hétvégén dr. Oláh lászló emlékére rendezett lóversenyre közel kétszázan neveztek, a főzőversenyen pedig tizennyolc bográcsban Totyogott a paprikás. A 'biritói lőtéren már kora reggel nem lehetett mozdulni, akkora volt a sürgésforgás. Az ország számtalan vidékéről érkező háromfős csapatok hosszú sora állt, hogy nevezését leadhassa, míg mások a hagymát metélték és készítették a bográcsot, hogy mesterszakácshoz illő fogást tálaljanak társaiknak. Az emlékiőversenynek most is volt külföldi résztvevője. Az idén először érkezett csapat az SFOR taszári állomásáról. Az amerikai vendégek nem mentek haza üres kézzel, a paksi IPA-tagokkal kötött barátságukat vitték magukkal. A pontlövéses verseny első helyezettje a Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság csapata lett, akik a vándorserleget is magukkal vihették. Az ezüstérmet a Hevesi Rendőrkapitányság, a bronzérmet a Tolna Megyei Bűntetésvégrehajtási Intézet vehette át. Az idén először hirdettek bográcsételfőző-versenyt az IPA-tagoknak a paksi versenyszervezők. Paks élenjár a főzési hagyományok ápolásában - mondta a főzőverseny zsűrijének elnöke, Pákozdi Judit. A Hagyományos és Magyar Konyha főszerkesztője szinte már haza jár városunkba. Több alkalommal zsűrizett Pakson főzőversenyt, de a legapróbb részletekig kifaggatta most is a szakácsokat. A hagyományos módon készült pörköltek egytől egyig finomak voltak -hangsúlyozta az öttagú zsűri nevében is a főszerkesztő. Amit azonban mégis hiányolt a zsűri az az volt, hogy kevés zöldség került az étkekbe, és hölgy szakácsot is csak egyet láttak. A szakácsok versenyében a marhapörkölt kategóriában a kecskeméti legénység szakácsa, László István lett a nyertes, a birkapörkölt kategóriában Hajpál József, az egyéb kategóriában Rohn Karoly remekelt. A hazai csapat „mesterszakácsa”, Lőrinc József pedig a közönségdíjat vehette át. Nem is lehetett volna ez másként, hiszen az elhunyt paksi rendőrkapitány is híres ínyenc volt, számos városi rendezvényen mutatta meg szakácstudományát. Ezen a versenyen bizonyságot nyert, hogy nem csak a rendőri munka hagyományait ápolja kiválóan a paksi legénység, de méltó a kapitány szakácstudományának ápolására is. Seregély Erzsébet Értékes leletek a Szalmás-dűlőn-r^rJABB, 600-AS ÉVEKBŐL SZÁRMAZÓ, azaz avar kori sírok láttak napvilágot a Paks melletti Szalmás-dűlő területén. Mint már korábban tájékoztattunk róla, az avar temetőre a múlt évben - lakossági bejelentés alapján - bukkantak rá a paksi Városi Múzeum munkatársai. A tavalyi leletmentés során négy sírt tárt fel a régészek ásója. Beszédes József régész, az ásatás vezetője tájékoztatásunkra elmondta, hogy augusztus 17. és szeptember 17. között a tavalyi helyszíntől délre eső területen további tizenhárom sírt és a temetőt határoló árokrészt is sikerült feltárniuk. A munkában a múzeum munkatársai mellett paksi középiskolások is sokat segítettek. A feltárt temetőrészlet viszonylag szegényes leletanyagot tartalmaz. Ez annak a következménye is, hogy a régészeket jóval korábban, még az avar kor folyamán sírrablók előzték meg. A temetőfosztogatás korabeli módszerét: a rablóárkokat ugyanis több alkalommal sikerült megfigyelni. Ezek egyébként „profi” módon, kifejezetten a holttest leggazdagabb zsákmánnyal kecsegtető fej- és deréktáji részére irányultak. A viszonylag mélyen, mintegy 120-150 cm mélységben lévő K-Ny-i tájolású sírokban fekvő nők és férfiak mindennapi életéről és túlvilági elképzeléseiről a sírok elhelyezkedése és a feltárt leletanyag így is sokat elárul. Például az egyik sírban nyugvó és fiatalon elhunyt avar koponya zúzódása és a begyógyult seb láttán, arra lehet következtetni, hogy a férfi túlélte a súlyos sérülést. A viseleti szokásokról, többek között, a szomszédos Bizánc hatásáról árulkodó ezüstfülbevaló-töredék, és az övön hordott vascsatok, kettős lemezes- és csillag mintás bronz szíjvégek vallanak. A csillag-motívum valószínűleg szimbolikus jelentést hordoz, és az elhunyt társadalmi helyzetével, nemzetségével is összefüggésben lehet. A túlvilági hitre és a helyi avar kovácsok mesterségbeli tudására egyaránt utalnak a sírokban talált vas tárgyak: a vaskés - amit avar szokás szerint - általában a halott combjánál helyeztek el, és az éles, vas lándzsahegy, amely az avar harcos számára egykor nélkülözhetetlen fegyver volt. Az egyik sírban talált avar vitézt pedig felszerszámozott teljes paripájával együtt temették el. Ez a szokás utal arra, hogy az avarok nemcsak életükben, hanem halálukban is szinte elválaszthatadanok voltak lovaiktól. A sírokból előkerült jellegzetesen női munkához (fonáshoz) használt fazekastermékek: a díszítetíen vagy vésett díszítésű orsógombok pedig szintén helyi készítésűek lehettek. Az avarok halottaikat egyéb másvilágra szánt útravalóval: gyakran tűzcsiholásra szolgáló kovakövekkel, étellel és itallal is ellátták. A csirkeétel-melléklet és a sima vagy karcolt tojás lelet - amely egyébként sírba helyezve - az örök élet szimbóluma - az egykori népesség baromfitartásáról tanúskodik. A régészed feltárás során talált leletek kisebb része azonban nem az avar korból származik: a felszínen előkerült cseréptöredékek alapján valószínű, hogy már az időszámításunk előttí nyolc és ötödik század között élő vaskori népesség is megtelepedett ezen a területen. eszédes József kérdésünkre azt is el- XJ mondta, hogy a Paks és környékén található első avar temető további feltárása a Városi Múzeum ásatásra fordítható pénzösszegének nagyságától függ. Balogh Emese
