Paksi Hírnök, 1999 (11. évfolyam, 1-50. szám)

1999-09-03 / 33. szám

www.paks.info.hu/hirnok

Ne pusztítsuk őket!

Évszázadokon át oktalanul irtották a kártevőknek és betegségterjesztőknek hitt denevéreket. A félelem, hogy a bőregér a sötétben belegabalyodik az ember hajába, ma is él, számos más téves hiedelemmel együtt. A Nemzetközi Denevérvédő Szervezet (BCI) a bőregerek és élőhelyeik védelmét tűzte ki célul.

Tevékenységük ellenére súlyos veszély fenyegeti a világ és hazánk denevérpopulációit.

Dombi Imre, a Tolna Megyei Természetvédelmi Alapítvány munkatársa Pakson mintegy ezer kisdiáknak tartott előadást a veszélytelen kisemlősökről. A bátr a b b a k denevériesen vehettek részt, amelynek keretében épületlakó kolónia felmérésére is elkísérhették az ifjú természetvédőt, sőt önállóan is végezhettek felméréseket. Egy közép-kelet-európai természetvédelmi szervezettől (REC) pályázat útján nyert százezer forint mindössze annyira volt elegendő, hogy a tavasszal indult program keretén belül előadásokat hallgathattak meg a denevérek életéről az iskoláskorú gyerekek, valamint néhány alkalommal denevérlesen vehetett részt a város lakossága. Az „Egy város a denevérekért - Paks” elnevezésű program rendezvényeit bárki látogathatta, így előfordult, hogy esetenként ötvenen is várták az éjszaka közepén portyázni induló denevéreket.

A hazánkban élő fajták rovarevők, így nem jelentenek veszélyt senkire. A mezőgazdasági hasznosságuk bizonyított, hiszen egy nagyobb faj körülbelül húsz cserebogarat tud megenni egy éjszaka alatt, s még a legkisebb

denevér is el tud fogyasztani akár 1500 szúnyogot. Csupán Dél-Amerika egyes vidékein élnek vérszívó fajták, melyek sebet ejtenek az emberen és a vért nyalogatják. Veszélyt azonban nem ez jelent, hanem a magukban hordozott veszettség. Nálunk nem kell tartani denevértám ad ás tói, mégis sokan pusztítják őket.

A paksi program véget ért, de a denevérek népszerűsítése nem - mondta Dombi Imre. Meggyőződése, hogy kitartó munkával meg lehet szerettetni a lakótelepek bőregereit, bár mint azt a természetvédő mondta, sajnos elkerülhetetlen, hogy az emberek ne szigeteljék lakásukat, és ezáltal ne pusztítsák az épületlakó denevéreket, pedig van denevérkímélő szigetelés is, amit megfelelő időben és szakértelemmel elvégeztetett munkával lehet elérni.

Ebben a városban továbbra is él a denevérszellemiség, melynek kialakításában nagy szerepe volt a helyi médiumoknak is - fejezte be a beszélgetést Dombi Imre.

Ennek is köszönhetően szeptember 11-én Pakson egy európai rendezvénysorozat keretén belül úgynevezett denevér-est részvevői lehetünk valamennyien.

Seregély Erzsébet

Gondolatok a lovakról

SOROZATUNK mai cikkében a pónikról, ezekről a csodálatos kis lovakról lesz szó. A póni nem a ló kicsinyített mása. A póriit kitenyésztettsége, megjelenése, mérete különbözteti meg nagyobb társaitól. A póni szó egy gyűjtőfogalom. A legkisebb ló a világon a Falabella miniló, mely bőven 100 cmalaltjvjff^dg,póniról beszélünk a§oknaÍ?A k|fR>vaknak ízeseiében is, mélyek a 148 cm-es magasságot nem haladják meg. i

A nemzetközi <pj|hikongresszus a 122 emíalátti, bottal mért magasságú lovakat a pónikhoz sorolja, míg a 148 cmes magasságú egyedek a kislovakhoz tartoznak. Ezek a kis barátaink igen zord körülmények között éltek. Eredetük egészen a jégkorszakig vezethető vissza. Erős csontozatú, nagy ellenálló képességű, szilárd és egészséges szervezetű állatok. Ma is ismert, hogy élnek emberi beavatkozás nélkül, vadon, póniménesek. Például az Anglia délnyugati részén élő exmoor póni vagy a dülmen póni. A póni igen hosszú (25-35 év) életkorával is kiemelkedik a többi ló közül. Megítélésükben fontos szerepet játszik a külső megjelenés. Természetesen (mivel a pónit ma főként a gyerekek lovagoltatására használják) fontos a feltétlen jóindulat irántuk. Az egészen kis gyerekek mellé a Shetland való, majd hét-nyolc évesen célszerű váltani a welsh póni valamely fajtájára. A hátas pónik (135— 148 cm) tíz-tizenöt éves korig felkészítik a gyerekeket az igazi lovassportra.

Ha valaki pónitartásra adja fejét, több szempontot szem előtt kell tartania. Van-e megfelelő tér, ahol a ló mozogni tud, tudunk-e biztosítani kedvencünk számára istállót vagy legalább egy kifutós (paddockos) fészert, ahol a zord időjárás elől talál védelmet. Természetesen a megfelelő takarmányozás is nagyon fontos. Ridegtartásban is tarthatunk eredményesen pónit, csak ne a tél közepén kerüljön kedvencünk a kényelmes meleg istállóból a hideg, zorc környezetbe. Alkalmazkodó képessége lehetővé teszi, hog) fokozatosan hozzászokjon í körülményekhez. Ilyen eset ben fontos, hogy mozgástere biztosítsunk számára. Bátrat tartsuk egész évben szabador állatunkat, hiszen az állandc friss levegő, a napsütés, az eső a szél mind jót tesz egészségé nek, szaporodóképességének *így még—a^ápolási időt i: csökkenthéító^ami a mai ro bánó világban nem is mellé kés. Tejmészete^^áí^Tegelő' 'katírryaval vagy egyszerűen vil lajmasztorral be kell keríteni théjjjpi póni ne tudjon elcsava yőgni. Ha mégis az istállózó tar Hás mellett döntünk, helyhián) vagy legelő hiánya miatt, úg) nagyon fontos a szellős, világo: hely, a mindig tiszta alom. Ilyer esetben nem kell törekednünk; meleg és drága kialakítású istái lóra. Az istálló a lehető legegy szerűbb, de célszerű kialakítást legyen. A szellőztetést a gázol miatt azonban feltétlen meg kel oldanunk. Az istálló padozata i: fontos. Lehet döngölt agyag, de ez megoldás sok odafigyelést igényel. A fakocka vagy deszkaborítás a legkedvezőbb a ló számára. Ebben az esetben feltétlenül keményfát, lehetőleg akácot alkalmazzunk. Ha a pónit boxban helyeztük el, úgy a takarmányozásnál fontos szempont, hogy a víz (önitató) és az abrak ellentétes oldalon legyen. Lekötéskor pedig fontos, hogy a kötél ne a karikához fixen, hanem azon átvezetve, fagolyóval a végén legyen, így a kötél mindig feszesen marad. A szénát a padlóról etessük, a póni testtartásának ez kedvez. Ebben az esetben viszont számolnunk kell a taposással, pazarlással. A szénarács és szénaháló ezt a problémát nagyban kiküszöböli.

Természetesen sok egyéb dologról lehetne még írni, de az ápolás és egyéb teendők nagyban megegyeznek a nagylovak körüli teendőkkel, amivel sorozatunk későbbi részében fogunk foglalkozni.

Scheffer István Lovas- és Állattenyésztési Szakbolt (Paks, Piactér)