Paksi Hírnök, 1999 (11. évfolyam, 1-50. szám)
1999-09-03 / 33. szám
www.paks.info.hu/hirnok Panoráma „Ki kell találni” Gerjent, hogy a turisták rátaláljanak A nyílegyenes utcák településén Molnár Józseffel, Gerjen tavaly megválasztott polgármesterével beszélgettem. M ennyien élnek ma Gerjenben? Remélhetően egyre többen - feleli a polgármester - Néhány éve elértünk oda, hogy csak 1341-en voltunk. Azóta már emelkedett ez a szám, mostanra több mint 1400 fős a településünk. Ez annak köszönhető, hogy az emberek megismerték a falut, s látták, ez egy jó település. Negyvenöt ház állt üresen, mára ezek az épületek is benépesültek. - Milyen a közművesítés? Nálunk több mint tíz éve minden utca szilárd burkolatú. Ezt a feladatot annak idején nagy öszszefogással, társadalmi munkában elvégezte a lakosság. Még korábban megvolt az ivóvíz- és energiahálózat. A gázbevezetés 1997-ben történt meg, a házak harminc-negyven százaléka kötött eddig a rendszerre s ez az arány egyre nagyobb. A legújabb közmű, a szennyvízrendszer kiépítését most készítik elő, melyben három település, Dunaszentgyörgy, Fadd és Gerjen fogott össze és pályázott állami támogatásra. Esélyünk van pályázati pénzre, mert Fadd és Gerjen a legveszélyeztetettebb vízbázisú területek közé tartozik, hiszen a Duna partján fekszik. Ezenkívül még szólni lehet a telefonrendszerről is. Jelenleg a lakások hetven százalékában van telefon.- Milyen sportélettel büszkélkedhet Gerjen? Szép eredményeket tudunk felmutatni, aminek nagyon örülök, mert nagy jelentőséget tulajdonítok a sportnak. Paksi vonatkozású dolog, hogy a Paksi SE labdarúgócsapatának edzője az a I laaz Ferenc, aki gerjeni származású. Feri az eddigi egyeüen gerjeni Európa-bajnok. (Ifjúsági Európa-bajnokság, Moszkva, 1984 a sportág labdarúgás A szerk.) Négy-öt évvel ezelőtt ennek a településnek még harmadosztályú focicsapata volt. Ma a legalsóbb szinten űzik nálunk a labdarúgást, ennek ellenére három korosztályt, egy serdülőt, egy ifit és egy felnőtt gárdát tudunk kiállítani, ami ritka a megye háromban. Ráadásul a kicsik arany-, az ifjúságiak ezüst-, míg a felnőttek bronzérmesek lettek tavasszal. A legkisebbektől egészen a legnagyobbakig mindenki sportol, ami annak köszönhető, hogy fiatal, ambiciózus, sportszerető emberek élnek a községfa e n , akik edzősködnek is, és megszerettetik a mozgást. Nagy szerepet tulajdonítok a sportolás népszerűségének kialakulásában a sportcsarnoknak is, amit 1996-ban adtunk át. Ennek a létrehozásában szintén sokat vállalt magára az önkormányzat és a lakosság. Az állam csak hétmilliót adott a harmincnégyből. Korábban a falusi gyerekek óriási lemaradásban voltak a városi tanulókhoz képest a sportban is, a kötélmászástól a kosárlabda szabályáig bezáróan. Ez a hátrány megszűnt, mint ahogy az is, hogy nem esnek vissza a kondíció terén tavaszra. A terem harmadik előnye, hogy immár negyedik éve zajlik a terembajnokság a falai között. A tizenkét csapat heti két alkalommal mérkőzik. A futballon kívül van az iskola keretein belül egy természetjáró csoport, akik most éppen Velencébe mennek. Meg kell említeni még lovasainkat is, akiknek képviseletében Domsa Ferenc megyei szinten összetett harmadik helyet szerzett fogathajtásban. Mostanában szerveződött újjá a horgász egyesületünk is. Egyszóval fellendülőben van a falu sportélete.- Egy kellemes téma után egy kellemetlen kérdés. Milyen a munkanélküliségi arány? Tizenhárom-tizennégy százalékos a munkanélküliség Gerjenben. Lényegesen jobb, mint a szomszédos Dunaszentgyörgyön vagy Faddon. Van min javítanunk, de reményt keltő a helyzet. Látni kell azonban, hogy a sok munkaerőt felszippantó cégek a városokba települnek, s nekünk az a feladatunk, hogy a gerjeniek el tudjanak jutni ezekre a helyekre. Sokat kellett harcolnom a volánnal azért, hogy legyenek járatok Gerjenbe is Tolná- PHV ról, Paksról. Április- MKUBr ban ez megvalósult. Sok tehát az ingázó, de ez nem azt jelenti, hogy idehaza nincs munkahely. Jól működik ugyanis a Rákóczi Mezőgazdasági Szövetkezet, amely ötven embernek ad munkát. Az önkormányzat is ennyi embert foglalkoztat, és még ennél is többet az a negyvenkilenc vállalkozó, amely helyben tevékenykedik. Összességében: van körülbelül hétszáz keresőképes ember, ennek a fele Gerjenben tudott elhelyezkedni, a másik ötven százalék nagyobb része ingázik, a kisebbik pedig munkanélküli.- Van-c testvérközségi kapcsolata Gerjennek? Nincsen, de szeretnénk, hogy legyen. Valami hasonló profilú településre gondolunk, mint a miénk. Nagyságban és fekvésben egyaránt, például egy Duna-parti helységre, mert ebben az esetben az érdeklődési körünk egybeeshet. Kértük ez ügyben már a megyei közgyűlés segítségét is.- Milyen lehetőséget látnak a falusi turizmusban? Az első lépés az, hogy „ki kell találni" Gerjent, azt, hogy milyen sajátosságai vannak, tudunk-e ezekből valamit profitálni. Nem szabad a mesterkéltség hibájába esnünk, teszem azt: öt fazekas korongozik az utcán és így csábítja a turistákat. Ez nem az életről szólna. Gerjennek van hangulata, van csodálatos kompkikötője, lehet horgászni, vadászni a közelünkben. A lehetőségünk tehát megvan a vendéglátásra, csak az embereket fel kell készíteni az újra, annak elfogadására. Szobákat kellene rendbe hozni vagy kialakítani, hiszen az esetíeges apartmani elhelyezés már nem teljesen a falusi turizmusról szól. Gondolunk ugyanakkor a kispénzű vendégekre is, akik minél kevesebbet akarnak szállásra költeni. Nekik rendezzük be a csarnokot gumimatracokkal. Rendelkezésükre állnak az öltözők, a zuhanyzók és az illemhelyek, s csarnokkal szemben található a konyhánk.- Kérem beszéljen Gerjen kulturális életéről is! Időrendben haladva: május elsején kezdődik az úgynevezett vállalkozók napja. Azért lett ez a neve, mert ők kezdeményezték a majális felélesztését. Volt már technikai bemutató, főzőverseny, családi vetélkedő. Rá egy hónappal, június első hétvégéjén nálunk rendeznek egy megyei kettesfogathajtó derbit. Ez egy háromnapos esemény, amelynek harmadik napján idén csaknem kétezer nézőnk volt. Csodálatos adottságunk van ezen a téren, hiszen egy katlanban versenyeznek a fogathajtók, s őket árnyékos helyről lehet nézni, ráadásul mindent meg lehet rendezni egy helyen, nem kell vándorolni a nézőknek. Szeptember harmadik hétvégéjén pedig szüreti felvonulás és bál szerepel a programban, amit idén kilencedik alkalommal rendezzünk meg. Érdekességképpen elmondom, hogy tavaly ezen a hétvégén avattuk fel a címerünket. A szüreti mulatságok alkalmával a falu apraja-nagyja összefog. Négy helyen áll meg a felvonulási menet enni, s amelyik háznál esznek, azt a házat segíti az egész utca étellel ellátni. Vöröss Endre-----t—■—~r-
