Paksi Hírnök, 1999 (11. évfolyam, 1-50. szám)

1999-08-20 / 31. szám

WWW. PAKS. INFO.HU/HIRNOK Benne: Nagydorog, Dunaszentgyörgy igényt ki tud elégíteni. Tavaly bevezettük a gázt, amit a kör­nyező településekkel összefogva vittünk véghez. Ezen a “bolton” tizenkét milliót buktunk, mert meg kellett előlegezni a várható rákötésekből befolyó összeget. Erre csak négyszázan csináltatták meg a csonkot, amely a DD GAZ-zal megkötött előnytelen szerződéshez vezetett. Ezenkívül még a mai napig sincsen szenny­vízrendszerünk, s úgy tűnik, jó darabig nem is lesz. Három ta­nulmánytervet készítettek már, de mindegyik négyszázmilliónál kezdődik. A másik gond az, hogy manapság állami támogatást csak a sérülékeny vízbázisú tele­pülések kaphatnak. A lakó kifi­zette a 37000 forintos telefon­hozzájárulását, tavaly a 100- 120000 forintos gázhozzájárulá­sát. Ennél többet nem várhatunk el az emberektől. Más a helyzet az ivóvízzel. Korábban nagyon nitrátos volt, de ezt rendeztük 1997-ben - önerőből. Nem lett volna erre szükség, hiszen pá­lyázhattunk volna állami támo­gatásra. Nem tettük. A mennyi­séggel gond eddig nem volt, ma már a minőséggel sincs. Vissza­térve a gázhoz: csak relatíve rossz a rákötési arány, mert a 40- 42%-os gázbevezetés elfogadha­tó. A ki nem akart rákötni, annak hiába magyaráz­tam, hogy ez a módszer hosszú távon olcsóbb, mint a széntüze­lés. Azt mondták, őket már ki­szolgálja a szénkályha. Idén ezért csak olyanok kapcsolódtak a rendszerre, akik új lakosok.-ve-K OLLÉGANŐMMEL, a hirde­tésekért felelős Maár Gábomé Pap Szilviával első utunk Nagydorogra vezetett, ahol Pinczési László polgármes­terrel beszélgettünk. Nagyközségünkben 3000-en élnek. Két iskola található itt, egy felső- és egy alsó tagozatos, párhuzamos osztályokkal. A ta­nulóink száma 375. Az óvodá­inkba 185-en járnak, hat cso­portra bontva folyik a nevelésük, míg a bölcsödét 1994-ben érdek­telenség miatt be kellett zár­nunk. Ami az egészségügyi ellá­tást illeti: két háziorvosunk közül az egyik vállalkozásban, a másik önkormányzati támogatással te­vékenykedik. Van gyennekorvo­­sunk, két fogorvosunk és hétvégi ügyeleti rendszerünk. Orvosaink kijárnak Pusztahencsére is. Mű­ködik a településen idősek nap­közi otthona is - nagyon ala­csony kihasználtsággal. Ennek az okára még nem sikerült rálel­nünk. A hagyományos közműve­lődés területén komoly hiányos­ságaink vannak. A könyvtárunk működik még ugyan, ám a kul­­túrházunkat néhány éve le kel­lett bontanunk, s a helyette tor­nacsarnokot építettünk. Az igaz­sághoz tartozik az is, hogy szük­ségünk lenne egy közművelőre, áld ezt a területet szíwel-lélekkel felvállalná. A lakosság összetételét nézve látható, hogy nagyszámú cigány­ság él a községben. Pontos ada­tom nincs, de körülbelül 400-an tartoznak ebbe a körbe. A mun­kanélküliség jelentősnek mond­ható, hiszen a munkaképes la­kosság 22%-át érinti. Rengeteg munkahely szűnt meg a kilenc­venes évek során. Valamikor ezen a környéken működött szeszgyár, dohányfermentáló üzem, termelőszövetkezet. Ebből csak egy vergődő tsz maradt meg. Sajnos olyan sanyarú hely­zetben van utóbbi is a földkivéte­lek köveüseztében, hogy csak idő kérdése a megszűnése.- Milyen szórakozási lehetőségük van az itt élő embereknek? Minden július első vasárnapján nagyszabású rendezvényt tar­tunk, amire 1500-2000 látogatót tudunk idecsábítani. Néhány éve rendezzük meg ezt az eseményt, melynek Nagydorogi Nyárkö­szöntő a neve. Jövőre szívesen látom önöket is! Vannak kisebb ünnepeink is, mint például a szü­reti bál és a március 15-i megem­lékezés. Kulturális életünk szer­ves részét képezi a Kalap, sipka, kalap múzeumunk és a szegény­paraszti életet bemutató állandó kiállításunk, mely az iskolaud­varban kapott helyet. Elkészítet­tük a község címerét, zászlaját, és képeslapokat is tudunk adni az idelátogatóknak. Korábban volt a Kisvendéglőben igen nívós népzenei műsor, de a vendéglő­vel együtt ez a lehetőség is meg­szűnt. Ma már csak diszkó van nálunk, nagy örömömre, mert pont szemben lakom vele. Az éttermek is tönkrementek, csak a kocsmák üzemelnek, de azokból a tulajdonosok nagyon szuperül megélnek.- Milyen a sportélet önöknél? Az jónak mondható. Van sportegyesületünk, a Nagydorogi SE. Ez tulaj­donképpen a focicsapatot takarja. Ami még ehhez a témához tar­tozhat: a tor­nacsarnokban csináltattam egy jó minősé­gű padlózatot, ám ez a par­ketta három éven belül el­rohadt. Fixáras szerződést kötöt­tünk annak idején a csarnok épí­tési kivitelezőjével, aki ezért sok selejtes dolgot épített be. A kap­csolatunk megromlott, már attól tartottam, nem fogja felépíteni az épületet. Annál nagyobb bu­kás pedig nincs. Már a csarnok­építési pályázatra benyújtott je­lentkezésünk is nagyon rossz volt. Sem tervek, sem kiírás nem volt csatolva a beadványhoz. Ezek után került sor az építke­zésre, amelyre azért valamennyi pénzt sikerült szereznünk.- Nagydorog infrastruktúrájáról mit kell tudni? A telefonhálózatunk a régi cross bar rendszerű. Ezerállomá­sos, tehát gyakorlatilag minden Panoráma Szerkesztőségünk a jövőben szeretné felvállalni a feladatot, hogy a környező települé­seken történt jelentős eseményekről is beszámoljon. Ezért felvettük a kapcsolatot a Paks vonzáskörzetébe tartozó nagyobb községek vezetőjével, kérve őket, segítsenek felmérni azt az igényt, ami kezdeményezésünk iránt megnyilvánulhat. Állandó kapcso­lattartással igyekszünk majd minden olyan történésről beszámolni, melyek számot tart­hatnak olvasóink érdeklődésére. Az utolsó két augusztusi és az első két szeptemberi számunkban bemutatjuk azokat a településeket, melyek a jövőben időről időre megje­lennek a Hírnök hasábjain. Tizenkét millió bánta a gázprogramot

Next

/
Thumbnails
Contents