Paksi Hírnök, 1999 (11. évfolyam, 1-50. szám)
1999-08-20 / 31. szám
www.paks.info.hu/hirnok Lli Benne: Nagydorog, Dunaszentgyörgy Panoráma Három éven belül megoldják a szennyvíz elvezetését A paksiak jó részének nem kell bemutatni ezt a nagyközséget, hiszen sok Pakson élő embert fűz családi szál hozzá vagy csak ott van a hétvégi háza, telke. A szentgyörgyiek számára éppígy ismerős a város. Mégis úgy dukál, hogy ezt a települést is bemutassuk, hiszen egyrészt lehetnek olyan olvasók, akiknek újat tudunk mondani, másrészt pedig azért, mert a kapcsolatfelvétel mindegyik település esetében így kezdődött. Herman Jánossal beszélgettünk. KÖRÜLBELÜL háromezren élnek Dunaszentgyörgyön - indít Herman úr. Két nagyon szép templomunk van, egy református, amit szeretnék műemlékké nyilváníttatni és egy új katolikus, amit négy-öt éve szenteltek fel. Sajnos az alsó- és a felső tagozat külön épületben foglal helyet, ezen a jövőben változtatni kívánunk. Örömmel tölt el, hogy sok gyerek van a községben, ezért párhuzamos osztályokat is tudtunk indítani. Sokáig nem tartható azonban ez a helyzet, öszszevonások várhatóak. Óvodánk is kettő van. Az egészségügyet illetően: van vállalkozó háziorvosunk, emellett gyermekorvosunk, fogorvosunk és védőnői szolgálatunk. Minden megtalálható tehát, amire elsősorban szükség lehet.- Milyen a munkanélküliségi mutató? Több, mint száz a munkanélküliek száma. Szerintem csak ipartelepítéssel oldható meg ez a helyzet. Van egy öthektáros ipari területünk, amely iránt már érdeklődtek is. Nagyon jó helyen van ez a terület, hiszen a 6-os út mellett fekszik. Csupán a közművesítéssel van gond, mert bár víz-, a villany- és gázhálózatra rá van kötve ez az ipari park, nincsen szennyvízelvezetése. Ha minden jól alakul, akkor 2000-re megoldódik ez a helyzet. Már elkészült a szennyvízhálózat terve, amely az egész települést érinti. Egyedül nem mernénk belevágni ebbe a dologba, de Gerjennel és Faddal karöltve igen. A tolnaiaknak van akkora szabad kapacitásuk, hogy az ő szennvvíztisztító-telepükrc rácsatlakozhatunk. Országos pályázaton szeretnénk egy kis támogatást nyerni erre, hogy minél kevesebbe kerüljön nekünk a beruházás.- Milyen kulturális eseményen vehetnek részt a szentgyörgyiek? A nevünkben is benne van a György név. Természetes hát, hogy ezen a napon, április 24- én ünnepséget tartunk a községben. Testvérközségeink is vannak. Az erdélyi Gelencével és a vajdasági Tornyossal ápolunk ilyen kapcsolatot. Sajnos azonban nagyon messze vannak tőlünk, ezért nem találkozhatunk minden évben velük, legutóbb a templomszenteléskor jártak nálunk. Szeretnénk azonban a jövőben Szentgyörgy-nap alkalmával mindkét településről érkezetteket vendégül látni. Tavaly minket hívtak meg a gelencei első- és második világháborús, valamint a 1848-49-es szabadságharc hősi halottainak emlékműavatására. Az erdélyiekkel már megkötöttük a testvérközségi együttműködési megállapodást, ami kiterjed a kulturális-, a sport-, az egyházi- és a környezetvédelmi területre egyaránt.- Van egy éppen aktuális élménye a paksiaknak a szentgyörgyi sportról. Mutassa be, kérem, ezt a területet is! Van egy futballcsapatunk, rájuk vagyunk a legbüszkébbek. Mellettük sporthorgászok is élnek nálunk, néhányukat országosan is jegyzik. Ezenkívül a diák ökölvívók és újonnan már a testépítők is otthonra találnak a községben. Örülök neki, hogy sokan sportolnak, mert egészen más a gondolkodása így az embereknek.- Milyen téren kel fejleszteni a települést a szennyvízhálózat kiépítésén túl? Az úthálózattal is problémáink vannak, nem beszélve arról, hogy van hat lefolyástalan utcánk. Nekünk állandó készültségben kell lennünk, hogy bármikor mehessünk szivattyúzni. Ha kiöntenek az ezer köbméteres derítőnk, akkor azonnal védeni kell az értékeinket. Nálunk sikerült is ezzel az éberséggel megelőzni a katasztrófát a nagy felhőszakadások idején is, minket nem ért felkészületlenül ez a mostoha időjárás. Persze nem elégít ki minket ez az állapot, szeretnénk megnyugtatóan rendezni a helyzetet, már csak azért is, mert nem kis dolog 100-150 embert mozgatni minden egyes alkalommal.- Látom, hogy a polcán sok oklevél tanúskodik a nagyközség virágos voltáról. Ez valamilyen országos mozgalmat takar? Még akkor kezdtük el ezt a szépítést, amikor még harmincéves sem voltam. A legfiatalabb tanácselnöknek mondhattam magam a megyében. Ma már Virágos Magyarországért mozgalomnak hívják ezt a kezdeményezést. Szerencsére a pécsi erdőgazdasággal nagyon jó kapcsolatban álltunk. Egy kérésük volt, mégpedig az, hogy szakszerűen ültessük el és gondozzuk a tőlük ingyen kapott cserjéket. A valamivel több, mint két évtized alatt 16.000 fát és ugyanennyi díszcserjét és rózsatövet ültettünk el. Most már meglátszik a községben ennek a munkának az eredménye, úgy a növény mind az állatvilág változásából. Majd’ mindegyik ház és telek gondozott errefelé, szankcióhoz ritkán kell folyamodnunk. Az emberek sétálgatnak az utcákon, szeretik Dunaszentgyörgyöt, és ez a legfontosabb.- Említette, hogy Gerjennel és Fadd-dal együtt képzeli el a szennyvízkérdés megoldását. Ez jó viszonyt feltételez. Jól látom? Igen, nagyon jó kapcsolatban vagyunk velük, szinte testvéri a viszonyunk. Ugyanígy baráti a kapcsolatunk Pakssal is. Kistérségi társulásnak is mondhatnám, hiszen olyan közel élünk egymáshoz, hogy érdemes a feladatokat közösen megoldani. Ilyen például a már említett szennyvízrendszer kiépítése, amit 2001 tájékán tervezünk átadni. Vűröss Endre
