Paksi Hírnök, 1999 (11. évfolyam, 1-50. szám)
1999-08-20 / 31. szám
www.paks.info.hu/hirnok PAKSI HÍRNÖK Megjelent dr. Rosner Gyula új könyve Gazdag leletanyag Szekszárd mellett DAS avarenzeitlichen Gräberfeld in Szckszárd-Bogyiszlói Straße (A Szekszárd-Bogyiszlói úti avar temető) - ez a címe dr. Rosner Gyula régész, nyugdíjas paksi múzeumigazgató most megjelent német nyelvű könyvének. A tanulmány az avar kori régészeti kutatásokat bemutató rangos sorozat: a Monumenta Avarorum Archeologica harmadik köteteként jelent meg. Jóllehet elsősorban a hazai régészeti szakmai körök számára íródott, számot tarthat az avar és magyar történelem iránt érdeklődők figyelmére is. A temető - mivel a feltárt temetkezések az avarok megjelenésétől, azaz a hatodik század második felétől kezdődően egészen a kilencedik századig! (közvetlenül a honfoglalás előttig) keltezhetőek - több szempontból egyedülálló és páratlan értékű információkat ad a Kárpát-medence történetének hitelesebb megismeréséhez. A Szekszárd - Bogyiszlói úti temetőt - mintegy 788 sírt - még 1974-1975-ben tárta fel a neves régész. A feldolgozás megjelenését egyrészt a pénztelenség, másrészt a lektorral folytatott szakmai vita is késleltette. A' feltárás több szempontból is unikális - kezdte a beszélgetést dr. Rosner Gyula. Ugyanis a temető mellett feltárt avar falu edényégető műhelyeinek leletanyagát és a temető kerámialeleteit természettudományos módszerrel is megvizsgálták és összehasonlították. A kutatás alapján pedig pontosan meg lehetett állapítani, hogy a temető és a falu népessége ugyanaz volt. Hallatlanul fontos az is, hogy a temetőben olyan temetkezési rítusok különíthetők el, melyeknek közvetlen párhuzamai az Altaj vidékén, a mai Türkmenisztán területén figyelhetők meg. Ezenkívül olyan korai avar kori lovas temetkezéses sírok is napvilágot láttak, amelyek a honfoglaló magyar népre jellemzőek. Figyelmet érdemel annak a két idős nőnek a sírja, amelyben nyúzott szarvasmarha került elő, és az a tény, hogy ezeket - furcsa módon - nem rabolták ki - folytatja a könyv szerzője. A magyar néprajzi kutatásokból, a régi ábrázolásokból jól ismerjük, hogy a boszorkányok a Kárpát-medence belső területein - így a Mezőföldön is - mindig szarvasmarha tülökkel jelennek meg a templomajtóban. Ezek a sírok bizonyítékot szolgáltatnak arra is, hogy ez a hitvilági elem, már 895 előtt is létezett a Kárpát-medencében. A feltárás által más megvilágításba kerül az avar honfoglalás előtt itt élt germán népesség továbbélésének kérdése is. Gyönyörű, Itáliához köthető langobard leletanyag, többek között fegyver és öv került elő, ami bizonyítja, hogy a langobardok nem szolgaként, hanem egyenrangú polgárként beépültek az avar társadalomba. Egy korabeli írott forrás alapján a korábbi történetírás úgy tartotta, hogy az avarok megjelenésekor a langobardok elhagyták lakóhelyüket. Ebben a könyvben azt próbáltam meg körvonalazni és sugalmazni - mondta összegzésképp dr. Rosner Gyula - hogy ez a Kárpát-medence egy olyan furcsa földrajzi egység, amely soha nem bontható meg. Az itt élő töredék-népek mindig egymásra voltak utalva... Ha végignézünk a Kárpát-medence utolsó kétezer éves történetén, és megnézzük a régészeti hagyatékot, akkor látjuk, WdUMtftf* fVIIOIK IUOICA M Gyula Rainer Das awarenzcltlichc Gräberfeld In Szekszárd-Bogyiszlói Straße itt mindenféle nép megfordult, akiknek a kulturális öröksége később hol itt, hol ott bukkan fel, de mindig a Kárpát-medencén belül. Itt nem ütközött meg kettő, három vagy négy kultúra, hanem mindig egymásba simult, összeolvadt. Dr. Rosner Gyula kérdésünkre azt is elmondta, hogy már dolgozik következő könyvén, amelynek témája a Szekszárd - Bogyiszlói úti temető melletti falu bemutatása lesz. Ezenkívül már tárgyal az azt követő kötetről, a gyönki avar temető publikálásáról is. A tervekben szerepel a Salamon Ágnes hagyatékaként rámaradt szekszárd-palánki avar kori temető feldolgozása is, amelynek elkészítése - mint mondta - becsületbeli ügy. BE Megújuló utcanévtáblák? A PAKSI utcanévtáblák kicserélését irányító eseti bizottság teljes létszámban tartott ülést augusztus 10-én délután öt órakor az Aranynád Kft. székhelyén. A rendezvényen jelen volt Bagdy László alpolgármester és Egyed Sándor, a Polgármesteri Hivatal vagyongazdálkodási osztályának vezetője is. Bogáncs János, az eseti bizottság elnöke tájékoztatásunkra elmondta, hogy az összejövetel tárgya az új utcanévtáblák mintapéldányának kiválasztása és a további teendők megbeszélése volt. A bizottsági ülés résztvevői a bemutatott minták közül igen körültekintően választották ki a legmegfelelőbbet. A minőség garantálása érdekében pedig az utcanévtáblákat készítő vállalkozót is bizonyos követelmények elé fogják majd állítani. A mostani döntésben a tábla nagysága mellett szerepet játszott a betűforma és a betűnagyság is. Az új tábla feliratának színe valószínűleg kék lesz. Ez Paks ékességére, a Dunára utal. Az ülésen az a gondolat is felvetődött, a város címere és a névtáblák kicserélését szorgalmazó képviselőtestületre utaló felirat is szerepeljen az új utcanévtáblán. A zsúfoltság elkerülése érdekében azonban elvetették ezt az ötletet. Valószínűleg a városunkba érkezőket köszöntő táblákon kerül majd sor ezeknek a feliratoknak az elhelyezésére. Bogáncs János kérdésünkre azt is elmondta, hogy a most kiválasztott mintát rövidesen a Paksi Iparos és Vállalkozói Kör tagjainak is bemutatják, akiktől anyagi támogatást remélnek a terv megvalósításához. Ezenkívül az eseti bizottság mostani ülésének eredményéről beszámolót is készítenek, amelyet várhatóan szeptemberben fognak a képviselő-testület tagjaihoz eljuttatni. BE
