Paksi Hírnök, 1999 (11. évfolyam, 1-50. szám)
1999-08-13 / 30. szám
www.paks.info.hu/hirnok PAKSI HÍRNÖK Cseresznyési olvasótábor 1999 Határon túli magyar középiskolások Ebben az évben 49 tehetséges romániai és szlovákiai magyar középiskolás volt a vendége a Határon túli magyar középiskolások cseresznyési olvasótáborának, amelyet július 19 és 29. között a cseresznyési nyári iskola területén rendeztek meg. A TÁBOR CÉLJÁRÓL szólva Gutái István, az olvasótábor szervezője így nyilatkozott: A cél az, hogy együtt legyünk, hogy ezek a gyerekek érezzék, hogy ők is a magyar nemzet tagjai: élhetnek Bukarestben, Galántán vagy Temesváron. Tudjuk, hogy a határon túli diákok nem tanulnak annyit magyar történelemből és művészetekből, mint az anyaországi diákok. Azt a kíváncsiságot, ami ezekben a gyerekekben benne van, vagy legalábbis a töredékét szeretnénk kielégíteni, többek között a műhelymunka, az előadások, a kirándulások és az ingyenesen elérhető könyvek révén. A gyerekek az olvasótábor ideje alatt különféle műhelymunkák részesei voltak. A verselemző-, versmondó-, színjátszó csoport tagjai ebben az évben a kortárs költészettel ismerkedtek. A csoport munkáját egyebek mellett a táborzáró esten látott Lázár Ervin: A négyszögletű kerek erdő című művéből készített színdarab is dicséri. Az előadást Ambrus Ágnes kézdivásárhelyi tanárnő rendezte. Az újságíró kör feladata - mondja Tácsi Erika, a műhelymunka vezetője - az immár negyedik éve megjelenő tábori újság, a Visszhang elkészítése és megszerkesztése. Céljuk a tábori élmények bemutatása és gondolkodó emberek nevelése. Az újság ezenkívül olyan szép emlék a gyerekek számára, amit még évek múlva is érdemes lapozgatni. Az utóbbi időben elfelejtettük a múltunkat és ennek következtében nem becsüljük magunkat eléggé. Ez fokozottan érvényes a kisebbségi magyarságra. Fel kell hívni a figyelmet múltunkra és arra, hogy nem kell szégyellni a magyarságunkat - mondta a történelmi kiscsoport céljáról szólva Murvai Béla, marosvásárhelyi tanár, akinek tapasztalatai szerint bizony nagyon sok határon túli gyerek restelli magyarságát. A határon túli magyar gyerekek nyelvérzéke romlik, hiszen az államnyelv rátelepszik az anyanyelvre. Ezenkívül egyre szűkebb körben beszélhetnek magyarul a diákok. A nyelvi öntudat, a nyelvérzék erősítése mellett azt is szerettem volna megértetni a gyerekkel, hogy jó magyar embernek lenni - vallja Murvai Éva, az anyanyelvi-népzenei kiscsoport vezetője. A tábor időtartama alatt nagyon sok barátságot kötöttünk. Lelkiekben gazdagodtunk és tudásban is gyarapodtunk - mondják egyöntetűen a táborlakók. Tetszettek a programok is: a történelmi és az irodalmi előadás, a Bartinaegyüttes bemutatója, a balatoni és a szekszárdi kirándulás, a vetélkedő, egyszóval: minden. BE Magyarság a XX. században EZZEL A CÍMMEL a 20. századi történetírás meghatározó alakjai: Schmidt Mária, és Tőkéczki László történészek és Tóth Gy. László politológus tartottak előadást a Határon túli magyar középiskolások 6. cseresznyési olvasótáborában július 23-án. Schmidt Mária történész segítségével a hallgatóság - a jelenkort mindenképpen meghatározó - két világháború közötti időszak egyetemes történeti eseményeiről, gazdasági, társadalmi, eszmei hátteréről nyerhetett hiteles képet. Az előadás után a két világháború közötti magyar politikával kapcsolatos véleményéről kérdeztük. A történész ezzel kapcsolatban többek között elmondta: Az első világháború után nagy felfordulás, forradalom, puccs, kommunista diktatúra következett. Körülbelül 1920 volt az az időpont, amikor valamilyen szinten megkezdődhetett a maradék ország stabilitásának megteremtése, 1939-ben pedig már elkezdődött a II. világháború. Ha leszámítjuk az 1929-1933 közötti nagy gazdasági világválság időszakát, amikor mindenhol rettenetes problémák voltak, gyakorlatilag nagyon rövid időszak, mindössze 10-12 jó év marad. Ha ezt vesszük figyelembe, nagyon nagy teljesítményt nyújtott ez az időszak: kialakított egy modern államot, megteremtette azokat az intézményeket, amik korábban nem voltak. Horthy Miklós, aki mindvégig kormányzóként az ország élén állt, ennek a posztnak megfelelően viselkedett, nem szólt bele a napi politikába, tekintélyt és stabilitást sugárzott. Talán nem volt elég tehetsége ahhoz, hogy a rettenetesen nehéz időszakban, 1944 után a csodát - hogy nekünk jobb legyen - elő tudja idézni. Tóth Gy. László politológus 1989, azaz a rendszerváltás utáni időszak eseményeiről, az egyes pártok politikai nézeteiről tartott érdekes beszámolót. A neves politológust a határon túli magyarság ügyéről is kérdeztük: Úgy gondolom, a kommunista diktatúra összeomlása alapvetően megváltozta a helyzetet. Egyrészt tarthatatlan lett az a hazugság is, hogy magyarok csak az országhatáron belül élnek - mondta többek között a politológus. - Értelemszerűen egy többpárti demokráciában, az olyan társadalomban, ahol a nyilvánosságot nem ellenőrzik mesterségesen, nem kényszerítik diktatórikus körülmények közé, nem lehet elhallgatni, és egyre inkább előtérbe kerül, hogy mi van a határon túl élő magyarokkal, hogyan kerültek ők a határon túlra. Ezek a kérdések megkerülhetetlenek. A magyar külpolitikának az alapelve, hogy mindenkor azt az álláspontot támogatja, amit a határon túl élő magyarok politikai szervezetei képviselnek - folytatta Tóth Gy. László - Azt gondolom, egy demokratikus viszonyulásnak ez az alapja. Nem lehet egy másik országban megmondani, hogy a kisebbségi körülmények között élő magyarnak mi a jó. Azt a kisebbségben élő magyar tudja megfogalmazni, és joggal várja el, hogy az anyaország kormánya támogassa ezt az álláspontot. A hallgatóság soraiban az erdélyi autonómia kérdése is felvetődött. Az erdélyi magyarság helyzetéről szólva Tóth Gy. László kérdésünkre elmondta: amennyiben Románia is tagja lenne a NATO-nak és reméljük, hosszabb távon Magyarországgal együtt bekerül az Európai Unióba is, az alapvetően megfogja változtatni a helyzetet, ugyanis a román nacionalista politikusok a románság sértettség érzetére játszanak. A vad nacionalista indulatokra alapozó filozófiát képviselő pártok kevésbé szalonképesek az Európai Unión belül. BE
