Paksi Hírnök, 1999 (11. évfolyam, 1-50. szám)

1999-05-21 / 21. szám

www.paks.info.hu/hirnok PAKSI HÍRNÖK Mobil őrület Ha a mobil telefonok mesélni tudnának valószínű sok olyat is ki­fecsegnének, melyet titokba szeretnénk tartani. Hogy napjaink embere miért a maroktelefont részesítik előnybe, a vezetékes te­lefonnal szemben, arra sok esetben egyszerű a magyarázat. Fekete Katalin a Pol­gármesteri Hiva­tal PR menedzsere a mobiltelefon által rövi­­debb idő alatt tudja elin tézni feladatait. Na ponta több órát is autóban tölt, ezért akár menet közben is tudja a rábízott teendőket bonyolítani. Rugalmas­sá teszi az embert - mond­ja, nincs helyhez kötve, ezáltal több dolgot is le­het egyszerre intézni. A PR menedzser szerint munkájából adódóan fontos, hogy mindig elérhető legyen. A hagyomá­nyos színű mobilcsoda hangposta szol gáltatását veszi csak igénybe, természetesen azt is ritkán, mert nem túl gyakran kapcsolja ki a ké­szüléket. Némaságra csak abban az esetben ítéli a te­lefont, ha azt szeretné elér-Egyszerű kivitelű, és csakis akkor van kikapcsolva, ha fontos értekezle­tet, vagy tár­gy a 1 á s t zavarna a csör­gése. ni, hogy ne zavarják. Dr. Rónaky József a Paksi Atomerőmű Balesetelhárítá­si vezetőjének készülékét a cég vásárolta. A vezető munkája megköveteli a min­denkori elérhetőséget. A mobiltelefon az összes szol­gáltatással rendelkezik, mint például a hangposta vagy az elektronikus levél. A divatos és színes csodá­kat azonban sok helyen tilos használni, mint például re­pülőgépen vagy kórházak­ban. Ugyanakkor gyakorta fejezzük ki rosszalásunkat ismerőseinknek és baráta­inknak, hogy miért van mo­biltelefonjuk, ha állandóan ki van kapcsolva. A marok­nyi telefon azonban sok esetben nem csak mun­kaeszköz, hanem stá­tuszszimbólum is, mely hol a derekunkon lóg, hol jól látható helyen tartjuk, jelezve: mi is a mobilosokhoz tartozunk. Dr. Vörös Endréné kép­viselő asz­­szony sok­oldalú munkája miatt használ mobiltelefont, és kizárólag munkavégzés cél­jából. Meggyőződése, hogy közalkalmazotti fizetésből nem lehet fenntartani egy ilyen telefont. Olykor előnyt jelent a gyors X. elérhetőség és a gyor­­saság. Fontos tárgya­­—^ lásokon és hétvége­ken mindig kikap­csolva tartja a készü­léket. A telefon alap­vető szolgáltatásait veszi csak igénybe, és készüléke lila színű. Haaz Ferenc Tihamér képviselő szolgálati mobilja fekete színű. A mindenkori elérhe­tőség munkájában alapvető követelmény, így kizárólag fontos tárgyalások alkalmával kapcsolja ki a képviselő. A szolgáltatások közül a hangpostát veszi igénybe leggyakrabban. A képviselő szerint a mobil csörgéseit is meg lehet szok­ni, és természetesen kezelni, még akkor is ha épp a leg­rosszabbkor csörren meg. A telefonálások azonban néha apró kis sztorikat is produkálnak. A téves hívá­sok, vagy a készülék elvesz­tése, majd megkeresése előbb-utóbb minden mobil­lal rendelkezőnek nyújt va­lami bosszúságot. Ha mérle­gelni kellene a mobiltelefon adta előnyöket és hátrányo­kat, valószínű egyenlően áll­na a serpenyő mindkét olda­la. Vannak akik már is arra esküsznek a telefonnak is van lelkivilága, ezért csep­pet sem mindegy ki és ho­gyan nyomkodja. A szín ki­választása sem egyszerű, hi­szen a kékeket kizárólag rendőröknek, a lilát az ide­ges nőknek, a zöldet a kör­nyezetvédőknek, a feketét a komor uraknak ajánlják, amíg a piros szín a pirulós hölgyek figyelmét keltette fel... ESE A távközlés története (folytatás) pedig elkészül az első tele­fonnévsor is) 1890: átadják a forgalom­nak az első nemzetközi táv­beszélő áramköröket Buda­pest és Bécs között. 1896: Guglielmo Marconi Londonban szabadalmat kér rádióvevő készülékére. (Oroszországban 1895-ben Alexander Popov már is­merteti az általa tervezett rádióvevő működését.) 1906: Fressenden és Alexanderson első műsor­­szórási kísérlete. (Magyarországon 1923-ban indul.) 1907: E. Belin feltalálja azt a berendezést, amellyel írott szöveget és képeket lehet átvinni távíró segítsé­gével. 1910: Sharman kidolgozza és szabadalmaztatja a hor­dozható rádió adó-vevő el­vét. 1916: Az amerikai Roberts és Reynolds cégek szabadal­maztatják a Crossbar rend­szert. ( 1926-ban helyezik először üzembe Svédország­ban.) 1927: Az amerikai Bell La­boratóriumban megkezdik a televíziós kísérleteket. 1935: Anglia és Németor­szág megkezdi a rendszeres televíziós szolgáltatást. 1936: Nagy-Britannia ren­delkezik a világ első radar­berendezésével. 1957: A Szovjetunióban fellövik a Szputnyik -1-et, az első föld körüli műhol­dat. 1962: Az Egyesült Álla­mokban fellövik a Telstar - 1-et, az első távközlési mű­holdat.

Next

/
Thumbnails
Contents