Paksi Hírnök, 1999 (11. évfolyam, 1-50. szám)
1999-04-30 / 18. szám
www.paks.info.hu/hirnok Rendhagyó tanítási nap a Deákban A gyógyító méz A méhészet a mezőgazdaság egyik legkisebb ágazata, de talán az egyetlen, amely hosszú időn keresztül stabilan tartja helyzetét. A méz azon kevés exportcikkek egyike, amelyet korlátozás nélkül, gazdaságosan lehet a külföldi piacon értékesíteni. Hazánkban már hatodik alkalommal rendezik meg a tavaszi „Méhek Napját”, mert ezidőtájt teljesedik ki az élet a méhkaptárakban, ilyenkor népesedik a méhcsalád. A Méhek Napjával a tavaszt és a méhek ébredését ünnepeljük. Az erdők, a mezők és gyümölcsösök virágdíszben pompáznak és a méhek a kinyílt virágokat szorgalmasan látogatják, gyűjtik kenyerüket: a virágport és hordják a frissen termelt nektárt. Kevesen tudják, hogy a társasán élő rovarfaj a méz termelésén kívül közvetett hasznot is hoz a nemzetgazdaságnak, hiszen a virágok által adott élelemért elvégzik a virágok megporzását. A Méhészeti Terméktanács április 30-án országos rendezvény keretén belül hívja fel a figyelmet arra, hogy a méhek hasznos munkát végeznek, és szeretnék népszerűsíteni azt, hogy a méz és a méhészeti termékek kitűnő táplálékok és egyidejűleg kiváló élettani és egészségmegőrző hatásúak. Hazánk évenként 10-12 ezer tonna mézet exportál, ugyanakkor a hazai fogyasztás jóval alacsonyabb az európai átlagnál. Míg az országhatáron túl több mint egy kilogramm az egy főre jutó éves fogyasztás mértéke, addig nálunk csupán negyvenöt dekagrammra tehető. Tolna megye adottságai kiválóak a méztermelést illetően - tudjuk meg Kékes Gábortól, a Méhész Terméktanács Tolna megyei elnökétől. Területünkön túlnyomórészt akác, hárs, napraforgó és repce található, mely méhészeti szempontból igen előnyös. A kereskedelmi hálózatban nálunk mégsem lelhető fel túl nagy választék, mely az elnök szerint annak köszönhető, hogy a legtöbb esetben a lakosság csak az akácmézhez ragaszkodik, és ha teheti, inkább magánházaknál vásárol. Az elnök közben azt is megemlíti, hogy hazánkban érdekes mézfogyasztási szokás alakult ki. A legtöbben a folyékony állagú mézhez ragaszkodnak, pedig a jó minőségű méz megkristályosodik. A méhészek így rá vannak kényszerítve a hígításra, mely a termék minőségét rontja. A magyar agrárium és benne a magyar méztermelés egyelőre csak találgatja, mit és hogyan kellene tennie, hogy a magyar lakosság felzárkózzon az európai mézfogyasztási szokásokhoz. A méz nem más, mint a növényi cukortartalmú nedvek (a nektár), valamint a növényi nedveket szívogató ízeltlábúak váladékából (édesharmat) készített, koncentrált (túltelített) vizes oldat. A különböző szerkezetű cukrok mellett többek között enzimeket, fehérjéket, szerves savakat, ásványi anyagokat, aroma és színanyagokat, viaszt és virágport tartalmaz. Élettani hatásukat többször bizonyították, ezért gyakran beszélnek gyógyító mézről, és egyre többször mézelő gyógynövényekről is. Mindenki előtt köztudott, hogy az éves magyar méztermelés háromnegyede külpiacon talál vevőre. Az exportált mennyiség közel kilencven százalékát az EU piacain értékesítik. Ezért egy kidolgozott marketing munka vette kezdetét hazánkban. Először is a méhészeti ágazat támogatási rendszerét alakították át. A méhészek háromféle normatív támogatásban részesülhetnek, mely kiterjed az ősszel regisztrált méhcsaládokra, az állategészségügyi költségekre és az új méhanyák vásárlására. Elképzelhető, hogy a termelés intenzitása növekszik, ám ez még mindig nem jelenti a fogyasztás növekedését is. A Méhészeti Terméktanács tervei között szerepel egy országos méz-népszerűsítési akció is, amelynek hatására remélhetőleg nőni fog a gyógyító méz fogyasztása. Rendhagyó tanítási napot tartottak április 22- én a paksi Deák Ferenc Általános Iskolában. Poórné Heizler Gyöngyi, a Deák Ferenc Általános Iskola igazgatója a Paksi Hírnök tájékoztatására elmondta, hogy az egész napos rendezvénysorozat programjai között szerepelt az iskola kiránduló helyének, az Ürge mezőnek a megtisztítása. Ezen kívül a gyerekek különböző környezetvédelemmel és sporttal kapcsolatos versenyeken is részt vettek. A paksi és Paks környéki általános iskolák számára szervezett „Ember és természet” című vetélkedőt is ezen a napon rendezte meg az iskola. A versenyen tizenegy iskola diákjai mérték össze tudásukat. A 4. osztályosok egyéni versenyében az első helyen Mezősi Árpád, míg a második helyen Sárközi Fanni végzett. Ok mindketten a Bezerédj Általános Iskola tanulói. A harmadik helyezett Kozma Tamás, a Herman Ottó Általános Iskola kisdiákja lett. A felső tagozatosok csa.XjLpatversenyében a Herman Ottó Általános Iskola csapata vitte el a pálmát. A házigazda Deák Ferenc Általános Iskola csapata a második lett, a Bölcskei Általános Iskola pedig a harmadik helyen végzett. Az utolsó folyami csata áldozatai Bor Imre polgármester meghívására városunkba látogatott dr. Holló József vezérőrnagy és dr. Margitay- Becht András főorvos, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum tiszteletbeli főtanácsosa. Látogatásuk célja többek között egy remélhetőleg megvalósuló terv volt: emlékműállítás az utolsó dunai hajócsata két áldozatának. 1919. június 24-én tört ki Budapesten a monitorlázadás. Két nappal később a paksi Duna-part vasútállomástól kétszáz méterre délre a Maros, a Lajta monitorok, a Munka felfegyverzett gőzös valamint a Pozsony és Komárom őrnaszádok gyülekeztek. A dr. Margitay-Becht András által végzett helytörténeti kutatás alapján a hadihajók fegyveres konfliktusba keveredtek és Mahr Jenő valamint Csicsery László tisztek életüket vesztették. A két áldozatot június 28-án temették el katonai tiszteletadás mellett. A magyar tiszti kar teljes létszámban, a legénység tíz fővel képviseltette magát. 1921. szeptemberében a két tengerésztisztet exhumálták és a Kerepesi úti temetőbe temették. 1998-ban a kutató megtalálta Mahr Jenő sírját, melyen a következő sírfelirat olvasható: „Meghalt a nemzeti lobogó védelmében”. A paksi folyami csata hadtörténeti kuriózumnak számít, mivel az utolsó eset volt Magyarországon, hogy hajó hajóra lőtt.
