Paksi Hírnök, 1999 (11. évfolyam, 1-50. szám)
1999-04-02 / 14. szám
1999. április 2. Paksi Hírnök üli® HÚSVÉT ÜNNEPÉN Húsvét: Urunk, Jézus Krisztus halálának és feltámadásának évi emlékünneplése. A kereszténység legnagyobb ünnepe. Az egyházi éven belül azonban „mozgó” ünnepnek számít, azaz minden évben más dátumra kerül. Ennek oka, hogy ünneplése a holdnaptárhoz igazodik: a Niceai zsinaton (325) a tavaszi napéjegyenlőséget követő első holdtölte utáni vasárnapra rögzítették. Ez alapján ebben az évben április 4-én tartjuk. A keresztény húsvét előképe - két ősi, kultikus természeti ünnepre visszavezethető - eredetileg egymástól független ószövetségi, zsidó ünnep. Egyrészt a nomád eredetű, állattartással kapcsolatos „pészah” (arámul: pászka), amelyet Niszán (az első tavaszi hónap) 14-én tartottak. A pészah megtartása emlékezést jelent a zsidók Egyiptomból való kimenekülésére, a 10. csapástól való megmenekülésre, azaz „Jahve irgalmas átvonulására” az írás szerint. A „pészáh”-hoz később egy másik ünnep: az eredetileg földműveléssel kapcsolatos „mazzot”, azaz a „Kovásztalan kenyerek ünnepe” csatlakozott, és belesimult annak jelentésébe. Eszerint: mivel „nagy sietségben” vonultak ki Izrael fiai Egyiptomból, a kovásztalan kenyeret, azaz a „szükség kenyerét” pészah után hét napig kellett enniük. így kellett megemlékezniük a kivonulásról egész életük folyamán. Jézus Krisztus kereszthalála az Ószövetség húsvétját újjá formálta, az Újszövetség húsvétjává alakította. Az Újszövetség húsvétjának középpontja: Jézus Krisztus halála és feltámadása, mert ez szerezte meg Isten népének azt a szabadulást, amellyel örök céljához elérhet. A húsvét ünneplése átfogja az üdvösség titkának egészét: a szenvedés, halál és feltámadás egységét. A keresztények évenkénti húsvéti ünneplésének első bizonyítéka KisÁzsia területéről, a 2. század közepétől ismert. A történelem folyamán különböző egyházak különféle tradíciói más-más hangsúlyt emeltek ki az ünneplésen belül: például a szenvedés, a halál, vagy az Úr várása és újraeljövetele került előtérbe. Mindenesetre a keresztények számára a Húsvét megtartásában - a szenvedés emlékezetében, a feltámadás húsvéti hangulatával - gondolati egység uralkodik, amelynek alapja az átmenet (transitus) gondolata, vagyis az átmenet a keresztre feszítettség állapotából a dicsőségbe. Jelentése: négyféle. Magába foglalja az ószövetségi előképet, tehát a választott nép egyiptomi megszabadítását, és az újszövetségi beteljesedést Krisztusban, vagyis az Úr átmenetét a halálból a feltámadott életbe. Egyúttal azonban a mi átmenetünket is jelzi a bűn halálából a kegyelem isteni életformájába. Sőt egyidejűleg a földi zarándoklásból a végső átmenetet az örökkévalóságba. A Húsvét megünneplésének jelentőségére utal, hogy kezdettől fogva több napon át tartóan emlékeztek meg róla. A 4. század és a 9. század között egy hétig tartottak munkaszünetet. Később négynapossá, majd háromnapossá tették az ünneplést, majd XIV. Kelemen pápa - Mária Terézia császár- és királynő kérésére - kétnapos ünneppé változtatta. 1911- ben pedig X.(Szent) Pius pápa reformja következtében egynapos parancsolt ünnep lett. Hazánkban húsvét hétfő - bár nem volt egyházilag parancsolt ünnep - mégis piros betűs ünnep maradt a naptárban és a polgári életben, minthogy államilag munkaszüneti nappá nyilvánították. A húsvét hétfőhöz több népszokás is kapcsolódik. A mai napig legnépszerűbb az „öntözés”. Amíg azonban régente a falvakban a kútból hozott vízzel öntötték le a lányokat, manapság itt is szagos vízzel, kölnivel locsolnak. Az öntözést néhány Észak- és nyugat-magyarországi településen vesszőzés vagy korbácsolás is helyettesíti. Ezeknek a népszokásoknak szép és mélyen keresztény, liturgikus alapjuk van: a keresztség és a keresztelés, továbbá a rituális megtisztítás gondolata. Ezen túlmenően szintén elterjedt, máig élő húsvéti szokás a lányok és asszonyok feladata: a tojásfestés. A tojás a termékenység és az életerő jelképének számít. A piros tojás a kereszténységben pedig az élet és feltámadás szimbóluma GYERMEK SZEMMEL Szenvedélybetegségek gyermekszemmel”ezzel a címmel a Tolna Megyei Kékkereszt Egyesület szervezésében érdekes rajzpályázat kezdődik április 1-én. A rajzversenyen a megyénkben élő 6 és 18 év közötti fiatalok vehetnek részt. A rajz témája lehet például a dohányzás, a drog- és alkoholfogyasztás, ajátékszenvedély, a televízió-függőség vagy más szenvedélybetegség is. Az A4-es vagy A3-as méretű rajzokat a szervezők április 30-ig a következő címen várják: 7045, Györköny, Kossuth Lajos utca 320. A zsűri a 6-10 éves, 10-14 éves, és 10-18 éves fiatalok pályamunkáit külön-külön értékeli. Az egyes kategóriák legjobbjainak jutalma nyári táborozás lesz. A második helyezetteket műsoros videokazettával, a harmadik helyezetteket pedig könyvutalvánnyal díjazzák. VETÉLKEDŐ A MÚZEUMBAN A várossá avatás 20. évfordulója alkalmából rendezett helytörténeti vetélkedő döntőjét március 25-én, csütörtökön délután fél háromkor tartották a paksi Városi Múzeumban. A 13 és 14 éves általános iskolások számára rendezett helytörténeti vetélkedőn 20 csapat indult. A március 12-ig leadott helytörténeti tárgyú dolgozat alapján 7 csapat vett részt a szóbeli döntőben. Kernné Magda Irén múzeumpedagógus, a vetélkedő szervezője a Paksi Hírnök tájékoztatására elmondta, hogy a helytörténeti vetélkedő színvonalas volt. Bár voltak szokatlan feladatok is, a gyerekek kiváló felkészültségről tettek tanúbizonyságot. A tíz legjobb helytörténeti dolgozatot a Paksi Tükör és Helyijárat című kiadványok a közeljövőben folyamatosan közzéteszik. A zsűri döntése alapján a helytörténeti vetélkedő legjobbjainak a Móra Ferenc Általános Iskolából Szabadi Jánosné 8.b osztályos tanítványai: Varga Mónika, Sípos László és Farkas Norbert bizonyultak. A második helyen a Bezerédj Általános Iskolából Valentiny Zoltánné tanítványai végeztek. A harmadik helyezést pedig a Deák Ferenc Általános Iskolából Gosztola Erzsébet tanítványai szerezték meg. A tanulmányi verseny dobogós helyezettjeit értékes, történelmi tárgyú könyvekkel jutalmazták. Ezen kívül polgármesteri különdíjat is osztottak, a Paksi Atomerőmű Rt. pedig apróbb nyereményekkel díjazta a résztvevőket. Kernné Magda Irén azt is elmondta, hogy a márciusban tartott múzeumi történelmi vetélkedők díjazottjainak jutalmai között szerepel egy 1 napos budapesti kirándulás is, amelyre valószínűleg május végén kerül sor.
