Paksi Hírnök, 1999 (11. évfolyam, 1-50. szám)

1999-02-19 / 8. szám

1999. február 19. Paksi Hírnök (Folytatás az 1. oldalról) Mielőtt az építkezés hely­színéhez indultunk vol­na, Adorján József műszaki el­lenőr védősisakot nyomott a kezünkbe. Az újságíró sem le­het kivétel a szigorúan betar­tatott munkavédelmi előírá­sok alól. Útközben felelevenít­jük, hogyan kerülnek a kazet­ták az átmeneti tárolóba.- Hároméves üzemi idő után a reaktor melletti pihen­tető medencébe kerülnek - öt éven át tartó víz alatti táro­lásra - a kazetták. Az épülő létesítmény (amely „száraz, tolócsöves típusú”, és termé­szetes léghűtés alkalmazásá­val működik majd) további ötven évre biztosítja ezek el­helyezését - mondja Adorján József. A laikusok szemében csak nagy betonkolosszusnak tűnik a tároló. Az építkezésen min­den munkafolyamatot milli­­métemyi pontossággal végez­nek a szakemberek. Ott- jár­tunkkor éppen betonoztak:- A vasbeton kamrák más­fél méter vastagságúak, a su­­gárámyékolás így megfelelő - tudjuk meg az ott dolgozóktól. Csepregi Imre, a Vegyépszer Rt. alkalmazottja a betonozási munkáknál segédkezik.- A beton minőségére na­gyon oda kell figyelni. Próba­mintákkal ellenőrzik, hogy megfelelő-e az összetétel. Még nem találtak sehol hibát, így bizton állítja: jó helyen lesznek a kazetták. A műszaki ellenőr az egyik félig elkészült kamrába invitál, ahol „betontüskék” közé he­lyezik majd a vasúti kocsin át­szállított kazettákat. A fogadó­­épületben megszárítják az ad­dig víz alatt tartott, kiégett fűtőelemeket, rrayd a hermeti­kusan lezárt betonkamrákba helyezik őket, miután a be­töltő fedélzeti elemek résein keresztül a tárolásukra szén­acél tárolócsövet helyeznek el. A „tüskék” megakadályoz­zák, hogy egy esetleges föld­rengés alkalmával összekoc­canjanak az elemek.- A tárolót úgy építjük, hogy földrengésbiztos legyen. Az altalaj megerősítése is ezt ATOMERŐMŰ Tárolóban BIZTONSÁGBAN célozta. A szakmai vizsgálatok szerint így a 8-9-es erősségű földmozgásra még nem moz­dulnak el a kazetták - tájékoz­tat Adorján József. A kamrát feltöltés után her­metikusan zárják, ember oda bejutni a betonfalak miatt nem tud. Miközben arra törekednek, hogy a létesítmény biztonsá­gosan zárja el a külvilágtól a sugárzó anyagot, a dolgozók­nak be kell tartaniuk a munka­­védelmi előírásokat. Magyar Ernő, a Vegyépszer Rt. ács-áll­ványozó csoportvezetője a be­szélgetés idejére veszi csak le a védőkesztyűt:- A saját érdekem is, hogy betartsam az előírásokat. Ma­gasban dolgozunk, ezért nem csak az én, hanem kollégáim életére is veszélyes lehet, ha nem szakszerűen kötöm a da­ruhoz amit kell, vagy nem pon­tosan fogadom az anyagot. Itt egymáshoz szokott brigád dol­gozik, akik felelősséget vállal­nak maguk és mások iránt. Csepregi Imre szintén mu­tatja a védőfelszerelését: a si­sak elmaradhatatlan kelléke az itt dolgozóknak éppúgy, mint az acélbetétes bakancs.- Én 1986 óta dolgozom az erőmű területén és még soha­sem voltam beteg: nem igaz, hogy az itt dolgozókat fenye­gető sugárveszély nagyobb, mint másutt az országban. Aki valamennyi időt eltöltött az építkezésen, annak ilyen félel­mei nincsenek. Magyar Ernő csatlakozik kollégájához: ő még az első KISZ-építőbrigádban kezdte az itteni munkáját. Minden lehet­séges helyen megfordult már. Vannak az atomerőműnek olyan területei, ahol a bizton­ság érdekében több előírást kell teljesíteni. Azok az alkal­mazottak pedig, akik ezeknek az előírásoknak nem felelnek meg, nem dolgozhatnak az erőműben. A nagy aktivitású, vagy hosszú élettartamú ra­dioaktív hulladékok végleges befogadására alkalmas tároló megépüléséig az átmeneti tá­roló biztosítja a kiégett fűtőelemek biztonságos elhe­lyezését. A radioaktív hulladé­kok kezelését érintő, jórészt társadalompolitikai vonatko­zású elvek és előírások a Kör­nyezetvédelmi Törvényben is megtalálhatók. A törvény sze­rint a fontosabb hulladékkeze­lési tevékenységek hatásainak előzetes felméréséhez a „Kör­nyezetvédelmi hatástanul­mány” elkészítése szükséges, amelybe a helyi és a környező települések, önkormányzatok és az érdekelt csoportok is be­tekinthetnek - jelezve ezzel azt, hogy az átmeneti tároló építését bárki figyelemmel kí­sérheti. Seregély ÉRDEKLŐDÉS AUSZTRÁLIÁBÓL (.Folytatás az 1. oldalról) Így az élelmiszeripar és ban­ki szféra emberei és befek­tetők vannak jelen: elsősorban az üzleti kapcsolatfelvételt te­kintik most első számú felada­tuknak. Február 18-án Sydneyben az új-dél-walesi miniszterelnök ebédet ad a magyar köztársa­ság elnökének tiszteletére. A magyar delegáció tagjai itt egy számítástechnikai bemutatón vesznek részt, majd további üzleti konzultációkat folytat­nak az ausztrál partnerekkel. Nagy Sándor február 23-án érkezik haza Paksra. KORSZEMB SZIRÉNÁKAT! A Paksi Atomerőmű 30 km­­es körzetében kiépített hangfrekvenciás, központi ve­zérlésű szirénarendszer kor­szerűsítési lehetőségeiről tar­tanak fórumot február 18-án a Prelátus épületében. A Fórumot a Megyei Védelmi Bizottság 1998. december 22-i ülésén kapott felhatalmazása alapján Bor Imre polgármester, Paks Város Védelmi Bizottsá­gának elnöke hívta össze a Paksi Atomerőmű 30 km-es körzetében kiépített sziréna­rendszer elavultsága, illetve korszerűsítésének tárgyában. A megbeszélésen bemutat­ják kerül egy kültéri hangszóró prototípusát, mely városunkban marad és a Váro­si Rendőrkapitányság épületé­nek tetején kap helyet, majd szó esik az esetleges sziréna­rendszer cseréjének anyagi vonzatáról, arról hogy az érde­keltek mekkora önrészt tud­nak vállalni, illetve a költségek mely része fedezhető központi támogatásból.

Next

/
Thumbnails
Contents