Paksi Hírnök, 1998 (10. évfolyam, 1-47. szám)
1998-01-16 / 1. szám
Paksi Hírnök 1998. január 16. SVÉDASZTAL HATVANÖT ÉV FELETT NEM KELL FIZETNI A GEMENC VOLÁN TÁJÉKOZTATÓJA Pakson is ingyen utazhatnak január elsejétől a 65 év felettiek a helyi és helyközi tömegközlekedési j árműveken egyaránt, a tavaly év végén meghozott kormányrendelet alapján. Nemeskéri Zsolt, a VOLÁN Rt. Paksi Kirendeltségének vezetője tájékoztatásul elmondta: az érintettek utazásukkor személyigazolványuk, illetve más - kilétük hiteles bizonyítását szolgáló - okmányok felmutatásával fizetés nélkül utazhatnak a VOLÁN Rt. járatain. Azok a nyugdíjasok, akik még nem töltötték be a 65. életévüket a tavalyihoz hasonlóan, a nyugdíjbiztositó által kiküldött utazási utalványokkal vehetik igénybe az ötven, illetve a kilencven százalékos utazási támogatást, a helyi járatokon pedig kedvezményes nyugdíjas bérletek váltására jogosultak. 1998. január elsejétől egy vonaljegyért ötvennyolc forintot, az egyvonalas bérletért ezer forintot, az összvonalas bérletért ezerkettőszáznegyven forintot, a tanuló-nyugdíjas bérletért pedig négyszázhárom forintot kell fizetnünk. Az árak az általános forgalmi adót tartalmazzák, viszont a biztosítást nem; aki biztosítani szeretné magát az esetleges utazási balesetekre havonta öt(!) forint többletkiadással számodon. Kérdésünkre, hogy mekkora bevételkieséssel számol az utaztató vállalat, Nemeskéri Zsolt elmondta: mivel nincs olyan statisztika, mely az utasok életkor szerinti megoszlását mutatná, így nem lehet egyértelműen megjósolni a 65 év felettiek ingyenes utazásából következő bevételkiesés nagyságát. Ráadásul a tanulók és a nyugdíjasok egy fajta kedvezményes bérlettel utazhatnak, így az eladott bérletek számából sem lehet messzemenő következtetéseket levonni. Az állami dotációt egyébként az erre vonatkozó kormányhatározat a tényleges árbevétel meghatározott százalékában jelölte meg, ami az idei év elején - az ígéretek szerint még januárban - emelkedni fog. (Volf) ÁTVERT VILÁG •» SZARKA JÓZSEF Ez a ‘98-as januári tavasz igencsak kijátszott növényt, állatot, embert. Gondolkodóba ejtett meteorológust. Világot bontott az ibolya, néhány állat tavaszi prémet, kabátot kezdett ölteni, egyes fák rügyeket hajtottak, füvek a tavaszi vélt-valós zsongásban kisarjadtak, mármár útra keltek a fűnyíró gépek kaszái. Általános felmelegedés, ózonlyuk, szmog, szennyezett vizek az okai ennek a felfordulásnak - mondja a barátom, s így folytatja: „Ilyen-olyan mesterkedéseivel az emberi civilizáció egyszerűen átverte a természetet.”- Flóra, fauna egyre megy, s egyre (sokra) megy a hirtelen kitavaszodott politikai ambíciók, ígéretes ígéretek, uralom-szomj gyors kivirágzása is. Legyen szó flóráról, faunáról, furfangban nincs hiány. Ha úgy vesszük, a furfang az élet szalufája. Egy húsevő virág, vagy legyen az a gyönyörű orchidea pompája, éppúgy „átveri” az arra tévedt kolibrit, mint ahogy a kaméleon színeváltozása játssza ki a „rafkó” ragadozót. Ha valakik, az eddig ismert világban, mi emberek vittük tökélyre az átverést a pszichés és a fizikai értelemben egyaránt.- Vége-hossza sincs a példák sorozatának. Tény, hogy emberléptékben az átverésnek is megvan a maga lélektana. „Azért ver át mindenkit, mert pénzéhes, de nem veszi észre a bugyuta, hogy az átverésekkel szerzett javakat úgyis mások fogják élvezni, vagy fiatalon viszi a csalt-lopott vagyont magával a sírba.” - jegyzi meg lekicsinylőén egy ismerősöm. „Egy lókupec sem úgy árulja a gebéjét, hogy azt mondja rá, hogy girhes, hanem jól megkeféli a szőrét, mielőtt a vásárba viszi, aztán azt állítja, hogy sokkal fényesebb jó időben a szőre. Még azt is moncíja az élhetetlen, hogy ez a ló, hajói megetetik, még beszélni is tud, meg elvontat három szénás kocsit, vagy úgy vágtat, hogy szegény Kincsem, ha élne és látná, azonmód kimúlna.” - mondotta nekem egyszer volt idős parasztember ismerősöm. Nos, lehet ebben az egyszerű paraszti megállapításban némi önirónia, annál is inkább, mert a fent említett ember maga volt a lókupec. Paksi barátaim közül talán a legfigyelemreméltóbb, nem éppen jóindulatú nekem (is) szánt kijelentést egy (véleménye szerint) mindenféle tudományok terén otthonosan mozgó fiatal mérnökember tette: „A világon a legtöbbet a poli-
