Paksi Hírnök, 1998 (10. évfolyam, 1-47. szám)
1998-12-04 / 44. szám
1998. december 4. Paksi Hírnök Míg húsvét, a húsvéti előkészületi idő, a karácsony és a vízkereszt ünneplése minden rítusban megtalálható, kimondottan adventi ünnepi idő azonban csak a nyugati egyházakban van: a katolikusoknál éppúgy mint a protestánsoknál. Az első századok keresztény írásaiban az advent Krisztus hozzánk, emberekhez való eljövetelének, földre szállásának klasszikus szava és kifejezése, az eljövetel mindkét értelmében. Az ünnep tiszteletének első nyoma a 4. századra, a Római Birodalom nyugati részére, Gallia és Hispánia területére vezethető vissza, ahol a január 6-án tartott karácsony, kereszteléssel egybekötött ünnep volt. Eredetileg a keresztelésre szolgált az ünnep előtti háromhetes előkészületi idő. Rómában az 5. és 6. században találkozunk először az advent ünneplésével. A mai gyakorlat irányába mutatott Nagy Szt. Gergely pápa (590-604) intézkedése: négy adventi vasárnapot írt elő a pápai liturgiában. Ez a rendelkezés lassan más területeken is elterjedt. A római advent középpontjában azonban Krisztus első eljövetele állt, csak a 12. században jelent meg galliai hatás eredményeképp az ünnepi időszak eszkatalogikus és bűnbánati jellege. A középkori szimbolikus - allegorikus gondolkodás szerint a négy hét Krisztus négyféle eljövetelét is jelképezi: testben - Betlehemben, mindennap - a lelkűnkben, minden ember halála alkalmával, és teljes méltósággal a világvégén. Korábban az adventi időszak kezdetét harangszóval jelezték, és ez alkalommal hetente három és két napos böjtöt is tartottak. Az ünnep bűnbánati jellegére utalt az is, hogy adventi időszakban nem rendeztek zajos, táncos mulatságokat, lakodalmakat. Az adventi időszakra jellemző, a hajnali mise (rorate) látogatása. A hajnali miséhez számos hiedelem tartozik, például Magyarország egyes területein ha „roratera” harangoznak, a lányok cukrot vagy mézet esznek, hogy minél előbb férjet édesgessenek magukhoz. Ezenkívül az adventi időszakra eső szentek - Szt. András, Szt. Borbála, Szt. Miklós, Szt. Luca és Szt. Tamás - ünnepnapjaihoz is termékenységvarázsló hiedelmek, szerelmi bűbájosságok kapcsolódnak. A népszerű szentekhez fűződő néphiedelmek jó részészállást keres a szent család”, ami azt jelenti, hogy a Szent Család képét vagy szobrát karácsony előtt kilenc napon át más-más családhoz viszik, ahol házi ájtatosságot tartanak tiszteletükre. A legújabb-kori, csak a 19. század közepén kialakult, manapság mégis a legkedveltebb és legelterjedtebb templomi és családi szokás a négy gyertyával és lila szalagADVENT Az advent elnevezés - a latin „adventus” eljövetel szóból származik. A római katolikus egyházban az egyházi év kezdete december 25. előtti négy vasárnap és a közéjük eső hétköznapok - a karácsonyt előkészítő időszak neve: előretekintés és előkészület Jézus születési ünnepére, de egyben dicsőséges újra eljövetelére, a megváltás művének beteljesítésére is ráirányítja figyelmünket. nek azonban semmi köze az illető szent életéhez, legendájához. Az éjszakák ekkor a leghosszabbak, tehát - a sötétség uralma miatt - legalkalmasabbak a varázslatra, és ennek sikerességéhez a szentek közbenjárását is kérik. Az adventhez kapcsolódó kedvelt népi ájtatosság, a gal díszített adventi koszorú készítése. A keresztény szimbolikában a lila szín a bűnbánatot, az égő gyertya Krisztust, a világ fényét jelképezi. A hétről hétre növekvő fény a közeledő karácsony ünnepére, a „születendő igazságra” hívja fel a figyelmet. Balogh Emese MÚZEUMBARÁTOK KÖRE Mint már korábban tájékoztattunk róla, november 19-én dr. Váradyné Péterfi Zsuzsanna a paksi Városi Múzeum igazgatója meghívására a paksi Múzeumban összegyűltek a kultúra, a művészetek, a helytörténeti kutatások és a múzeumi tevékenység iránt érdeklődők, akik akkor elhatározták, hogy Paksi Múzeumbarátok Köre néven egyesületet hoznak létre. A paksi Múzeumbarátok Köre Egyesület november 30-án a Városi Múzeumban tartott alakuló ülésén az egyesület elnökévé dr. Wartig László ügyvédet, titkárává Kernné Magda Irén múzeumpedagógust, kincstárnokká pedig Kiss Miklós vállalkozót választották. Dr. Wartig László, az egyesület elnöke elmondta, hogy a paksi Múzeumbarátok Köre első hivatalos összejövetelét december 22-én délután három órakor tartja a paksi Városi Múzeum különtermében. Az egyesület nyitott, és a helytörténet iránt érdeklődők beszélgethetnek, elméleti anyagot gyűjthetnek és adhatnak át egymásnak. Többek között ezért is jött létre az egyesület, ahol időről időre egy-egy témát összefoglalhatnak, kutathatnak, ilyen lehet akár a konzervgyár története, téglagyár története, vagy más. Ezekből a témakörökből aztán előadások is születhetnek, amely segíti akár a múzeumpedagógus munkáját, vagy a helytörténet minél szélesebb írott ismeretanyagát. HIRDETÉS • • • PAKSI HÍRNÖK
