Paksi Hírnök, 1998 (10. évfolyam, 1-47. szám)
1998-02-13 / 5. szám
Paksi Hírnök 1998. február 13. OKTATÁS, PEDAGÓGIA HIBÁS GERENDÁVAL „A rendelkezésünkre álló adatok, tervek, a helyszíni szemlén elhangzottak, látottak és tapasztaltak alapján az alábbiakat állapítottuk meg: a tetőszerkezet állapota miatt a tetőtéri két tanterem és a zsibongó a rendeltetésszerű használatra alkalmatlan... A téli időjárási körülmények között a tetőszerkezet további károsodása várható, és nem zárható ki a tetőszerkezet tönkremenetele, mely élet és balesetveszélyes állapotot teremthet...” - szól az ÉMI Rt. szakvéleménye a Bezerédj Általános Iskola új épületszárnyáról, annak hibás tetőszerkezetéről. ttoI tartanak a munkálatok? XX Megkezdődhet-e és ha igen, mikor a tanítás? Megtalálható-e a felelős? Németh Lászlóné, az iskola igazgatónője elmondta: a felújítási terveket elfogadták, az előkészületi munkák - kipakolás a termekből, fűtőtestek áthelyezése - megkezdődtek, az ígéretek szerint február elején megérkezik a legyártott elem, s talán február végén már a tanítás is újra megindulhat az iskola két éve épített épületszárnyban. Bár a váratlan helyzeten az osztályok átcsoportosításával úrrá tudtak lenni a pedagógusok, a megszokott rend mégis felborult, így diák és tanár egyaránt örülne, ha minél hamarabb pont kerülne az ügy végére. Mint azt a paksi Polgármesteri Hivatal műszaki osztályán megtudtuk: január hatodikén megtörtént a konkrétumok egyeztetése, elfogadták a legésszerűbbnek tűnő megoldást a hiba korrigálására, a kijavításhoz szükséges ragasztott fa tartóelem legyártását pedig elkezdték. Mihelyst elkészül ez az elem, beindulhatnak a kivitelezési munkák. Arra vonatkozóan, hogy ki is valójában a hiba felelőse a szakértői vélemény a következőket mondja: „a károsodás alapvetően hibás tartószerkezeti tervezés következménye. A tartószerkezeti méretezés tekintetében a hiba rejtett hiba; a csomópontokat illetően nyílt hiba, melyet minden közreműködőnek, így a kivitelezőnek vagy a műszaki ellenőrnek észre kellett volna vennie. Felmerült az is, hogy a statikus tervező három éves gyakorlattal, vezető tervezői jogosultság nélkül egyáltalán tervezhetett-e ilyen szerkezetet, a generál tervező egyáltalán megbízhatta-e, és ő elvállalhatta-e a tervezési feladatot, annál is inkább, mivel az ácsszerkezeti terveken nem szerepel a statikus tervező aláírása.” A felelősség tehát egyaránt terhel tervezőt és kivitelezőt. Információink szerint a költségeket, melyek a tetőszerkezet megerősítése során felmerülnek a tervező (egy budapesti cég) viseli, azaz megelőlegezi, ugyanis ha sikerül megegyezniük, akkor a kivitelező is átvállal - az elkövetett hibák arányában - a fizetési kötelezettségből. Ez idáig egyébként 1 025 750 forintot költöttek a tetőszerkezet meghibásodásából adódó problémák orvoslására. Bárhogy is egyeznek meg a (ellen)felek, egy szempont a fontos: ezen megerősítéssel biztosítható legyen a tetőszerkezet állékonysága és stabilitása, valamint a minimális ötven(!) év élettartam. Eddig még öt sem volt. A HÓHÉRT IS AKASZTJÁK (Folytatás az 1. oldalról) A mennyiben kevesebb az érxA deklődő, az oktatási osztály mérlegeli a tanfolyam szükségességét. Ha jóváhagyják a képzést, akkor külső céggel kötnek szerződést, s megosztott teherviseléssel végzik el a kollégák a tanfolyamot - tudtuk meg dr. Gálos István igazgatótól. Czethoffer Gyuláné, a Paksi Szakképzési Intézet vezetője arról tájékoztatta lapunkat, hogy pedagógusaik többsége már a tavalyi évben megkezdték szakirányú tanulmányaikat, közülük sokan másoddiplomás képzésen vesznek részt. Az általános iskolákban szintén nem érte váratlanul a tanerőket a továbbképzésről szóló rendelet. Mint azt Till Józsefnétól, a Móra Ferenc Általános Iskola igazgatónőjétől megtudtuk, iskolájukban a tantestületben a többség már az elmúlt években is képezte magát. A szakvizsga csak azokra vonatkozik, akik 1998- ban állnak munkába. Tavaly a továbbképzésekre országosan 3,4 milliárdot, idén 3,5 milliárdot biztosítottak. A tanároknak a hét év alatt 120 órát kell elvégezniük, vagy tanfolyam keretén belül, vagy több oktatási kurzuson való részvétellel. A programot az Országos Pedagógus-továbbképző Bizottságon keresztül a közoktatási miniszter felügyeli. A továbbképzésre jelentkezők besorolását maguk az iskolavezetők döntik el, de előnyben kell részesíteniük a kötelező határidőhöz közelebb álló kollégákat. A központi keret fordítható a tandíj, a könyvvásárlás, az utazás megtérítésére, esetleg a tanfolyamot sikeresen elvégző tanár jutalmazására is. Azonban a pedagógusnak kell fizetnie a tanfolyam húsz százalékát, ami például egy informatikai tanár esetében akár huszonnégyezer forintot is meghaladhatja. (A teljes költség százhúszezer forint). Nehezíti a dolgukat az is, hogy igen nehéz előre tervezni, hiszen a tanfolyamok nem adják meg a konkrét óraszámokat. A helyettesítések is gondot okozhatnak. Nem kétséges: számottevő terhet raktak a törvényhozók a tanárok nyakába, de nem elviselhetetlent. Kiss Kata TELE VAN A PADLAS?
