Paksi Hírnök, 1998 (10. évfolyam, 1-47. szám)

1998-02-13 / 5. szám

1998. február 13. Paksi Hírnök ATOMERŐMŰ A TUDOMÁNYBAN IS SZILÁRD VOLT SEGÍTSÉGET KÉRNEK! Januárban kapták kézhez mindazok az érintettek, azt az I. fokú rendőrhatósági határozatokat, akik a Paksi Atom­erőműben dolgoznak, és nem felelnek meg az 1997 augusz­tus 26-án életbe lépő 47/1997. BM rendelet „az atomenergia alkalmazásával összefüggő rendőrségi feladatokról” szóló utasításának. A régóta húzódó problémának, mely családok létbiztonságát is fenyegeti, az új törvény kapcsán sokat azt hihették és hitték: egyszer és mindenkorra vége szakad. A Műszakos Dolgozók Érdekvédelmi Szervezete most dolgozói érdekében alá­írás gyűjtést kezdeményezett, melyet a belügyminiszter úrhoz kívánnak eljuttatni. Haholt Miklós a MÉSZ (A Műszakos Dolgozók Érdekvédelmi Szervezete) elnö­ke úgy gondolja, hogy Demokhlész kardja mindannyiunknak ott lóg a feje felett. Ezért szeretnék elérni, hogy tegyenek kü­lönbséget a bűncselekmények között, hi­szen ez az új törvényben nem fogalmazó­dott meg. Az általános fogalmazások pe­dig olyan kollégákra is érvényesek, akik nem túlzott mértékben vétkeztek, mégis úgyanúgy bűnhődnek, mintázok akik sú­lyos bűncselekményeket követtek el. A MÉSZ elnöke nagymértékű aránytalansá­got lát az elkövetett cselekmények és an­nak az atomerőműben alkalmazott követ­kezményei között. A törvény ugyanis úgy rendelkezik, hogy nukleáris létesítményben nem fog­lalkoztatható az, aki szándékos bűncse­lekményt követett el. Jelenleg tíz dolgozó kérte érdekeinek képviseletét. A rendőrhatóság által eluta­sított dolgozók között olyan „elkövetők” képviselőkből álló bizottság végezte, mely a munkavállalók szakmai értékét, egyéni körülményeit jól ismerve döntés-előké­szítő javaslatot tett a vezérigazgatónak. A lakások árát egyenkénti konkrét érté­keléssel határozták meg; ingatlanszakértő által megállapított forgalmi értéken - mely figyelembe vette többek között az ingatlan állapotát, lakhatóságát, meglévő műszaki hiányosságokat, helyét és helyzetét. A megállapított összeget miből fizették ki a munkavállalók? Az adásvételek reali­zálhatósága érdekében a PA Rt. fizetés­­könnyítéseket adott: kamatmentes mun­káltatói hitelt azoknak, akik ezidáig sem­milyen lakáscélú támogatást nem kaptak; kamatos hitelt olyan családoknak, akik­nél a vételár fizetése rendkívüli megter­helést jelentett volna; két hónap fizetési vannak, akik vámügy, biztosítási, közleke­dési ügyekben kaptak pénzbüntetést, azt kiegyenlítették, vagy melynek bírósági jogkövetkezménye a próbára bocsátás volt, vagy már több mint húsz éve történt. Ezek a munkavállalók az atomerőmű­ben hosszú ideje (15-20 éve) dolgoznak, magas szintű atomerőművi szakképzett­séggel az atomerőmű biztonságát maxi­málisan szem előtt tartva végzik munkáju­kat, úgy, hogy eddig még kifogás nem me­rült fel munkájukban. Haholt Miklós rámutatott: nem olyan munkatársak védelmére kelnek, akik bű­nözők, vagy más módon veszélyeztetik az atomerőmű biztonságos működését, ha­nem olyan személyek érdekében kíván­nak szólni, akik formailag esnek a kizáró hatály alá. A MÉSZ levélben fordult felülvizsgála­tért Kuncze Gábor belügyminiszterhez, aki február tizenharmadikán fogadja majd a MÉSZ vezetőit, és ugyancsak le­vélben fordult a szervezet Dr. Gönczöl Katalinhoz, az állampolgári jogok bizto­sához is. Amennyiben az érdekvédelmi szervezet . erőfeszítéseinek nem lesz eredmé­nye, úgy a budapesti demonstrációtól sem riadnak vissza, felvonulnak a Belügymi­nisztérium és a Parlament elé. (Seregély) haladékot azon dolgozóknak, akik pénz­intézeti illetve önkormányzati hitel felvé­telére is rászorultak; a pályakezdőket pe­dig továbi hatvanezer forint, vissza nem térítendő támogatással segítette a rész­vénytársaság. Ily módon összesen 99 lakás - két más­fél szobás, 70 kétszobás, 13 két és félszo­bás, 10 három szobás, 4 három és fél szo­bás - talált gazdára, hetvenöt ezek közül teljes forgalmi értéken (a fent említett hi­telnyújtási könnyítésekkel), 24 esetben pedig a bérleti szerződés alapján való la­­kottságok miatt a cég figyelembe vette a bérlő által korábban befizetett használat­bavételi díjat, és a vételár egy részére részletfizetési kedvezményt adott. Tizenöt lakás tulajdonlásáról még foly­nak a szerződéskötési tárgyalások. (Folytatás az 1. oldalról) Beiratkozott a berlini műegyetemre, mint annyian a kiemelkedő kortársai közül, így lett fizikus. Bár Bruno Poctecor­­vo szerint, aki az atombombaprogramban dolgozott vele, feltaláló volt, még Jack Mo­nod, Nobel-díjas biológus szerint egyénisé­ge mélyen biológus. Munkatársai körében viszont ez volt a gúnyneve: a Generális. Ber­linben több szabadalma is született, a törté­nelem azonban végett vetett a szépen indu­ló berlini fizikuskarriemek, és 1939-ben fel­adta Oxfordi állását és a biztonságosabb­nak ítélt Egyesült Államokba telepedett le. Szilárd Leót mindvégig az atomeenergia kontrollált felszabadítása, az atomreaktor ér­dekelte. 1940-ben írta le az inhomogén térbe­li elrendezésű urán-grafit-reaktor rendszert, amit Physical Review-hez küldött azzal a megjegyzéssel, hogy a háború alatt ne publi­kálják 1943-ban lejegyezte a tenyésztőreak­tor elvét, tőle származik a breeder elnevezés. Az atomreaktor üzembehelyezését (1942. de­cember 2) követően az atombomba megvaló­sítása követte. Szilárd Leo Winerrel és több kutató társával megpróbált fellépni, hogy a bombát emberek ellen ne vessék be, de néze­tüket a nukleáris fegyverkezési verseny meg­akadályozza. A második világháború után bi­ológiával kezd foglalkozni. A radiobiológia, a molekuláris biológia, enzimszabályozás mik­robiológiai kutatás termékenyítették meg szokatlan gondolatait. Amikor szervezetét rák támadta meg, maga irányította a radioló­giai kezelést, és ez sikeresnek bizonyult. Fel­épülését követően ismét közéleti politikai te­vékenységet folytatatott. Szilárd Leó azok közé tartozott, akik szá­zadunkban pj irányt szabtak a történelem­nek. Változnak az idők, így változott mun­kásságának megítélése is, 1958-ban megkap­ja az Einsten-díjat, 1959-ben az „Atom a bé­kéért” díjat, és 1961-ben a Nemzeti Akadé­mia tagjává választották, majd 1964-ben La Jollában szívroham következtében meghalt. Harmincnégy évvel halála után hamvait hazaszállították, ahol egyetlen egy utca, emléktábkla nem őrizte mindaddig emlé­két, amíg a Paksi Atomerőmű szoborpark­jában nem kapott helyett. Most születésének századik évében, az Eötvös Loránd Fizikai Társulat és a magyar kormány közreműködésével a tu­dós hamvait a Kerepesi úti temető akadé­miai parcellájában helyezték végső nyuga­lomra. (ESE)

Next

/
Thumbnails
Contents