Paksi Hírnök, 1998 (10. évfolyam, 1-47. szám)
1998-02-13 / 5. szám
Paksi Hírnök 1998. február 13. 4 VÁROSI MOZAIK KONZERV, VALLANI KELL! „Az adózók által befizetett összegek felhasználásáról az országgyűlésben az állampolgárok által választott képviselők döntenek, így közvetve Ön is részt vesz annak elosztásában. Adófizetésével hozzájárul ahhoz, hogy az állam és az önkormányzatok finanszírozhassák a közszolgáltatások többségét, a termelési támogatásokat, az egészségügyi, oktatási intézmények működtetését, a helyi infrastruktúra fejlesztését” - szól a APEH által kiküldött adóbevallási ívek kísérő - a lelkiismeretünkre is hatni kívánó - levelének részlete. ÁLLAPOT Az idei évben először ült . össze a konzervgyár hitelezői választmánya, ahol a főbb hitelezők és érdekképviseletek megbízottai mellett Lakos Alfréd, felmentett felszámolóbiztos is résztvett, aki időközben fellebbezett a bíróság első fokú ítélete ellen, így a másodfokú határozat meghozataláig még mondhatni: az ő kezében van a gyár sorsa Theobald Márta, a volt dolgozók szakszervezetének vezetője kérdésünkre válaszolva elmondta: a választmányi ülést pozitívan zárták, ígéretet kaptak arra, hogy a felszámolóbiztos huszonnégy órán belül (az üléstől számítva) megjelenteti az új pályázatot. Újnak mondható a pályázati kiírás annyiban, hogy ezúttal a gyár egészét, egyben kínálják fel megvételre, kivéve a szolgálati lakást és a Fadd-Domboriban található üdülőt. (Az előbbit 2.300.000 + Áfa, az utóbbit 3.000.000 + Áfa összegért.) A Cégközlöny megjelenése után harminc nap áll majd az érdeklődők rendelkezésére, hogy ajánlataikat benyújtsák, melyeket a remények szerint ezúttal már a hitelezői választmányjelenlétében bírálnak majd el. Ismét eltelt egy év, ismét előttünk a nagy feladat: elkészíteni, jobb esetben szakértővel elkészíttetni adóbevallásunkat. Február 15-e az egyéni vállalkozók, mezőgazdasági őstermelők, s a gazdasági élet más, általános forgalmi adó fizetésére kötelezett szereplőinek életében „fekete betűs” napként szerepel, ugyanis legkésőbb eddig a napig nyújthatják be a kitöltött személyi jövedelemadó bevallásukat. Persze igazán megkönnyebbülniük ezután sem lehet, hiszen az 1998-as évtől újabb feladatokkal kell szembe nézniük; ezentúl például minden hónap végén a vállalkozói kivét után a társadalombiztosító felé bevallást kell készíteni, amit bonyolíthat az is, ha a vállalkozó magánnyugdíjpénztár tágsággal rendelkezik, hiszen ekkor az adott pénztár részére is el kell küldeni a tételes, személyre vonatkozó kimutatást. Az önadózó munkavállalók sincsenek könnyű helyzetben - bár nekik március 20-a a bevallás végső határideje -, hiszen idén még vastagabb borítékot kaptak az adóigazgatóságtól, még több nyomtatvány és rublika bonyolítja a nyilatkozattételt. Idén ismét lehetőség nyílik arra, hogy az SZJA-bevallási ív kitöltése után a fizetendő személyi jövedelemadónk egy százalékának felhasználásáról közvetlenül rendelkezzünk, s ez idén még bővül annyiban, hogy további egy százalék felajánlásáról dönthetünk. Ez utóbbit az általunk kiválasztott egyháznak vagy a költségvetési törvényben meghatározott - szociálisan rászoruló családokat, gyermekeket és fiatalokat segítő - alapok javára ajánlhatjuk fel; az előbbit pedig - az elmúlt évhez hasonlóan - különféle alapítványok, társadalmi szervezetek, közgyűjtemények, kulturális intézmények, színházak számlájára utaltathatjuk át. Ha már döntöttünk adónk két százalékáról, ezek után arról kell nyilatkoznunk, „üzemben tartunk-e” háztartásunkban televíziókészüléket. Sőt! Ha családi pótlékra is jogosultak vagyunk, akkor az erre vonatkozó rovatot is itt kell kitölteni, majd a folyósításhoz természetesen mellékelni kell a szükséges jövedelemnyilatkozatokat is. Tehát jobb előre gondolkodni, s már most elkezdeni az igazolások beszerzését, nehogy kifussunk az időből! S aki végképp nem igazodik ki a különböző forrásokból származó jövedelmek, adókedvezmények, adójóváírások, s adót csökkentő tételek sűrűjében, forduljon inkább a szakemberekhez! Azt beszélik, ők értenek hozzá. (Volf) SZÉTOSZTOTT LAKÁSOK Tavaly október óta foglalkoztatja városunk közvéleményét a PA Rt. lakásértékesítési akciója. Napvilágot láttak különféle feltételezések, találgatások, vajon ki, mikor, milyen követelmények teljesítése után juthat egy-egy ilyen - többnyire megviselt állapotban lévő - lakótelepi panellakáshoz; s a nem erőműves dolgozók titkon abban bíztak: csurran-cseppen nekik is valami, halvány esélyük lehet arra, hogy végre talán ők is ingatlan tulajdonosokká válhatnak. A hírek szerint február elejével lezárult az értékesítés, ezért megkérdeztük Nagy Istvánnét: mi is történt az elmúlt hónapokban? Az erőmű igazgatóságának 1997 október 15-én hozott határozata alapján hajtották végre a lakások értékesítését. Ahogyan a közgazdasági vezérigazgató-helyettes asszony fogalmazott: “a nem üzemi használatú eszközállomány” csökkentését akarták elérni, melyen belül fontos szempontként szerepelt a családi szállások felszámolása, PA Rt. tulajdon megszűntetése, a csaknem száz százalékban magántulajdonban lévő társasházakban, s végül, de nem utolsósorban, a rászorultak lakáshoz juttatása is ott volt a feladatok között. Az elbírálásnál rászorultnak tekintették azokat, akik eddig semmilyen lakásmegoldással nem rendelkeztek; esetleg már lakástulajdonosok, de életkörülményeikben időközben változás következett be (például több műszakos munkakörbe kerülés, házasságkötés, gyermekszületés, válás), vagy célszerű lakáscserét kívántak megvalósítani. Érdeklődésünkre azt is megtudtuk: csak az atomerőművel aktív munkaviszonyban lévők nyúthattak be igényt, melyek száma jóval meghaladta az értékesíthető lakások számát, így közel hetven fő kérését kellett első körben visszautasítani. A rangsorolást érdekvédelmi szervezeti, üzemi tanácsi, illetve részvénytársasági
