Paksi Hírnök, 1998 (10. évfolyam, 1-47. szám)
1998-02-13 / 5. szám
1998. február 13. Paksi Hírnök Fksot gazdag városnak tartja a közvélemény. Mégis, az idei évi költségvetés-tervezetet, amelyet első fordulóban február 3-án tárgyalt a képviselő testület, az előterjesztő az eddigi évek legnehezebb, legmunkaigényesebb koncepciójának nevezte: a működési költségek korlátái lazultak, s a jövő évi visszafizetési kötelezettségbe beépítettek százmillió forintnyi hitelfelvételt - ezek a változások, arányeltolódások kedvezőtlenül befolyásolják a város lehetőségeit, gazdasági életét. A költségvetés jelentős hányadát a személyi jellegű juttatások és a munkáltatót terhelő járulékok jelentik - ezek fejlődési üteme magasabb a dologi költségeknél, míg a bevételek növekedése ennél kisebb mértékű. Honnan, miből takarékoskodjanak ezek után a város gazdái? Az emberek többsége, ha rászorul, a hasán takarít meg. A költségvetés elkészítőire ez nem jellemző, hiszen szociális kiadásokra az idén 146 millió forintot terveztek ez - az új szociális és gyermekvédelmi előírások bevezetése miatt - mintegy 14 százalékkal haladja meg az 1997-es évi módosított előirányzatot. A tervezett összeg nagyságát befolyásolja az is: milyen kötelező ellátásokat ír elő a helyhatóságoknak a szociális törvény? A törvény által kötelezett .jótékonykodás” mellett felvetődik annak kérdése: az önkormányzati választások közeledte mennyire engedte lazábbra a nadrágszíjat a szociális kiadások terén? Mennyire érvényesül - ha kissé elvonatkoztatva is eredeti jelentésétől -, az „etetni kell, ha fejni akarjuk” - póriasgyakorlatias elve? Dr. Bencsik Lajos, a paksi önkormányzat gazdasági bizottságának elnöke:- A képviselő-testület fontos feladatának tartja azt, hogy a rászorulók megfelelő ellátásban részesüljenek: a központi szabályozás és a helyi szociális rendelet alapján széles körben nyújthatunk segítséget - mint például a lakhatási támogatást is. Részünkről kiemelten kezelt kérdés a város lakóinak szociális helyzete - ezzel is összefüggnek a gazdaságfejlesztés, a munkahelyteremtés érdekében végzett gyakorlati lépéseink éppúgy, mint az elképzeléseink. Úgy gondolom, hogy a törvény, illetve a helyi szociális rendelet által előírt, lehetővé tett közvetlen beavatkozást, támogatást, valamint az önkormányzat által szorgalmazott munkahelyteremtést együttesen kell figyelembe venni akkor, amikor a szociálisan rászorulók helyzetének javításáról beszélünk. A Családvédelmi és Szociális Osztály szakembere tájékoztatta lapunkat arról, hogy a tavalyi évben milyen szociális támogatási formákban részesültek a paksiak, melyek tükrében - az infláció által befolyásoltan - hasonlókra számíthatnak az idén is. A kiskorúak - illetve családjaik - közül rendszeres pénzellátást - illetve napközi ellátást 2014-en kaptak 1997-ben havonta - a rendszeres nevelési segély helyett 1997 novemberétől a nyugdíjminimum alatt élő családok rendszeres gyermekvédelmi támogatást kapnak. Ápolási díjban 29-en részesültek olyanok, akik állandó ápolásra szoruló hozzátartozóikat gondozták. A díj költsége az idén nagyon megemelkedett, hiszen nőtt a TB-járulék mértéke és a nyugdíjminimum is magasabb az elmúlt évinél - a költségvetésben 1998-ra tervezett összeg 30 fő részére, a nyugdíjminimum szintjén biztosítja az ellátást. Rendszeres szociális segélyt már csak a tartós munkanélküliek, valamint az aktív korú és 67 százalékban csökkent munkaképességű személyek kaphatnak, ám a 62 éven felüliek számára bevezették az időskorúak járadékát - előbbi segélyezési formában mintegy 15 paksi lakos részesül, akiknek száma a munkanélkülieknek járó ellátásból kiszorulók, a tartósan állástalanná válók számával emelkedhet majd - ha ez megtörténik az elbírálók megvizsgálják egyéb, nem az önkormányzatot terhelő pénzellátáshoz juttatás lehetőségét is. Az időskorúak járadékára 12, jövedelemmel nem rendelkező nyugdíjas korú jogosult. Méltányossági alapon 335 darab közgyógyellátási igazolványt adtak ki, ám ettől az évtől emelkedtek a gyógyszerárak illetve változott a gyógyszerek támogatási összege, ezért újabb igények jelentkezésével számolnak a szakemberek. Átmeneti segélyben 540 család részesült. A lakásfenntartási támogatás legmagasabb összege a lakásrezsi fele lehet - mintegy 390 paksi családnak juttattak az erre elkülönített keretből. Az évente egyszer igénybe vehető áramdíj támogatás - legmagasabb összege 6000 forint lehet -, 101 család helyzetét könnyítette meg, míg az első lakáshoz jutók között négymillió forintot osztott szét az önkormányzat - az 1998-as évre is ennyit tervezett. A helyi támogatásokra az elmúlt évben 10 millió forint állt rendelkezésre, ebből fizette az önkormányzat a lakhatást veszélyeztető támogatásokat is, így a teljes összeg elfogyott. Ugyanekkora összeget terveztek a jövő évre is, s mivel a támogatás iránti igény töretlen, egyéb megoldásokkal (például az előtakarékos bérlakások) csak szűk körben rendelkezhetnek az elbírálók. A közalkalmazottak, köztisztviselők nagy számban vették igénybe a munkáltatói kölcsön felvételének lehetőségét, az idei évre kétmillió forint odaítélését tervezi a hivatal. Temetési segélyre 96 esetben szorultak rá a lakosok, köztemetés egyszer történt, de az árak emelkedése miatt, a támogatási forma előirányzata nőtt. A munkanélküliek jövedelempótló támogatására jelenleg 259 lakos jogosult - a támogatás egy részét az önkormányzat utólag a központi alapokból visszaigényelheti. A számok tükrében elmondható: Paks meglehet, gazdag város, ám az itt lakók nagy része egyáltalán nem az, bár az is igaz: az éhenhalástól itt senkinek nem kell félnie. Sólya Emma HELYI SZOCIÁLPOLITIKA EGY „GAZDAG” VÁROSBAN