Paksi Hírnök, 1998 (10. évfolyam, 1-47. szám)
1998-02-06 / 4. szám
1998. február 6. Paksi Hírnök ERŐMŰ, NAPKÖZBEN SEREGÉLY ERZSÉBET Az elmúlt héten a Kossuth Rádió „Napközben” című műsorában a Paksi Atomerőmű biztonságáról hallhattunk. Az országos érdeklődést az indokolta, hogy még most is sokan kételkednek az atomenergia biztonságos felhasználását illetően. Kováts Balázs a Látogató és Tájékoztató Központ vezetője kalauzolta a rádió riporterét és vele együtt a hallgatót a paksi Látogató Központban, alátámasztva azt, hogy semmivel sem veszélyesebb egy évig az atomerőműben dolgozni, mint Európából az Egyesült Államokba utazni repülégéppel, hiszen a kozmikus sugárzás a tízszeresére is növekedhet a magasban. Természetesen sok ilyen példát lehetne még említeni, mellyel nap mint nap találkozunk, csak nem ismerjük annak hatását. Mégis kételkedünk, de miért? Az átlag ember talán úgy van vele, hogy minden ami számukra új, az idegen, így kétségeik támadnak. A fiatal nemzedék viszont érdeklődő, és másként gondolkodik. A fiatalok azok, akik megértik az atomenergia gazdaságosságát, biztonságát. A műsorbím Csernobil katasztrófájára is visszatértek, ez a történet mely tíz éve foglalkoztatja szakembereket, laikusokat is egyaránt. Paks az egyetlen a volt keleti tömbben, mely zárt rendszerrel építettek, és egy esetleges balesetnél a külvilágot ezáltal nem érheti veszély - tudtuk meg a műsor kapcsán Kováts Balázstól. Csernobilről tehát nem beszélnénk ma, ha ott is hasonló építkezés folyt volna. Akik a Paksi Atomerőmű biztonságát kétségbe vonják azok vajon számolnak-e azzal, hogy ha nem lenne, mennyivel kevesebb áram jutna otthonuknak? Ugyanis a Paksi Atomerőmű az ország villamos energia termelésének több mint negyven százalékát adja, és közte van a világ első huszonöt legjobb reaktora között mind a négy blokkja.( A világon összesen négyszáz atomerőművi blokk üzemel.) Tehát akik tiltakoznak az atomenergia ilyen jellegű felhasználása ellen számoltak- e azzal, hogy a fűtőolaj villamos energetikai felhasználása a világon csökken, a földgáz mennyisége és a várható tetemes árnövekedése miatt nem megfelelő, és a hazai széntermelés lehetőségei korlátozottak, így a jövő évezred első éveitől várható, hogy egyre fokozódó szénhiányt importból kell pótolni. Gazdaságosság szempontjából is tehát megállja a helyét az atomenergia Bár a műsorban szót kapott Lugossy Krisztián is, aki a Budapesti Energia Club három kétkedő kérdését is tolmácsolta, és ezek közül az egyik a gazdaságosság volt. Szerinte a villamos energia előállítási árához, mely jelenleg három forint nyolcvan fillér, a járulékos költségeket nem adták hozzá. Szabó József a Paksi Atomerőmű vezérigazgatója viszont elmondta, a járulékos költségekkel is csupán négy forint húsz fillért kell fizetni egy kilowatt óra energiáért. Tény azonban, hogy a Zöldek képviselője az egészségügyi hatásait is firtatta a radioaktív sugárzásnak, és azzal támasztotta alá, hogy nincsenek még olyan tapasztalatok, melyek hosszú távon igazolnák azt, hogy biztonságos a szállításuk, és ehhez kapcsolódik a harmadik kételye, hiszen a tároló hely biztonságos kialakítását sem látja megnyugtatónak. Kételyeit azonban oszlatták, a sugárfertőzést, mint betegséget ismerik, és az orvostudomány ma már csodákat művel. A tárolóhellyel kapcsolatban pedig Szabó József vezérigazgató elmondta: a Nemzeti Célprogram keretén belül folynak már a hazai kutatások. Ennek a programnak a beindítása nagy áttörés volt az atomerőmű életében, a program célja a kis és közepes aktivitású hulladéktároló helyének megtalálása, alkalmasságának bizonyítása, majdani létesítése.- Különböző kis és nagyobb problémákkal küzdenek a szakemberek - mondta a műsorban Szabó József. A kiégett üzemanyag elhelyezése még mindig nagy kérdés, de van egy élő szerződés az Oroszországgal, és a kiégett üzemanyag tároló is működik, mélyben ötven évig tárolhatók a kazetták. Folynak a kutatások a reaktorok biztonságát illetően is. Dr. Gadó János a Központi Fizikai Kutató Intézet Atomenergetikai Kutató Intézetének igazgatója - szintén a műsor vendége -, rámutatott arra, hogy jelenleg számítógépekkel modelleznek egy feltételezett üzemzavart, és vizsgálják egy ilyen eset lehetséges következményeit is. A műsornak talán sikerült eloszlatni az emberek félelmét az atomenergia felhasználását illetően, hiszen nem elhanyagolható az, hogy Magyarország veszélyes hulladék termelése évente harmincötezer köbméter, és ebből mintegy hétszáz köbmétert termel a Paksi Atomerőmű. Hogy a többi honnan ered arra nem mutatott rá a műsor, pedig jó lett volna már csak azért is, mert tisztában lehettünk volna azzal a ténnyel, hogy nemcsak a villamos energia termelése veszélyes, hanem az ipari tevékenység számos más területe is. ATOMERŐMŰ HÁROM ÉV, SOK PÉNZ (Folytatás az 1. oldalról) A mérések eredményeit a regionális sajtóban nyilvánosságra hozzák. Esetenként lakossági találkozókat szerveznek, lehetőséget adva a megbízónak a részvételre. A szerződésben azt is rögzítették, hogy a Paksi Atomerőmű harminckét millió forintot fizet majd a tájékoztatásért. Ugyanakkor minden évben az inflációs rátával növekszik ez az összeg. A TEIT kérésére a szerződésen belül kötöttek még egy szerződést a KKAT ellenőrzésére, melynek lényege, hogy az aktív próbaüzem (egy év) alatt részletes ellenőrzést végez a tizenkét település. Az ezzel kapcsolatos információkat és dokumentálásokat nyilvánosságra hozza településein. A szerződő felek ebben az esetben nettó kilenc miihó forintban állapodtak meg, mely összegért a településeknek mindent el kell követniük, hogy a lakosság az időszerű és pontos információk birtokában reálisan tudja megítélni a KKÁT próbaüzemét. A települések polgármesterei a szerződések megkötése után egy megállapodást is aláírtak, melynek összege ezúttal százhuszonhárom millióra rúg. Ebben a felek kifejezték szándékukat, hogy a paksi atomerőmű üzemi területén lévő Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolója (KKÁT) bővítési munkáinak társadalmi ellenőrzése és ehhez kapcsolódóan a környezetben élő lakosság objektív tájékoztatása érdekében élni kívánnak az 1996. évi Atomtörvényben foglaltakkal, és a célirányú támogatást igénybe kívánják venni. A TEIT települések önkormányzatait együttesen megilleti a mindenkori beruházások végösszegének hat százaléka, mely az évi tervnek megfelelően ilyen nagy összeg. Ennek a szétosztása az 1993-ben megállapodott „ gerjeni standar „ - nek megfelelően történik, vagyis a község távolságától és annak létszámától függően. A legmagasabb összeget Kalocsa kapja, míg a legkevesebbel három millió egyszázezerrel Ordas községnek kell beérnie. Ezen a szerződés aláíráson Paks város nem képviseltette magát, bár ő is tagja a TEIT-nek, mert Paks külön megállapodást köt a Paksi Atomerőmű Részvénytársasággal. Február másodikán kezdődnek el az önkormányzat és az erőmű között ezek a tárgyalások. (ESE)
