Paksi Hírnök, 1998 (10. évfolyam, 1-47. szám)
1998-02-06 / 4. szám
Paksi Hírnök 1998.február 6. SVÉDASZTAL MI LESZ VELED KISÜSTI? SZESZFŐZDÉK (M)ÁMORA Az új jövedéki törvény szerint szesz és szeszes italok előállítása és palackozása csak érvényes adóraktári engedéllyel ellátott szeszüzemben, italgyárban, üzemi szeszraktárban megengedett. Ahhoz viszont, hogy valaki adóraktári „bizonyítványt” kapjon, jövedéki szempontból megbízhatónak kell lennie. VOLF MÓNIKA Nyilvántartási, bizonylati rendszeréből mind az alapanyag, mind a termelt és raktározott ital mennyisége megállapítható legyen; ne legyen köztartozása; az engedély kiadását követően legkésőbb egy éven belül auditált mérleggel rendelkezzen; adatszolgáltatási és adóbevallási kötelezettségét a vámhatósággal közvetlen számítógépes rendszerben teljesítse; s fizesse ki a busás jövedéki biztosítékot. Ez utóbbit az engedélykérelem benyújtását követő helyszíni szemle után állapítja meg a vámhivatal, figyelembe véve az éves szinten várhatóan előállított, valamint az adó megfizetése nélkül betárolt és raktározott italmennyiség adótartalmát, annak egytizenketted részét. A jövedéki biztosítékot pálinkafélék készítése esetén egy millió forint alsó és kétszázmillió forint felső küszöbbel, szesz és szeszes ital előállítása esetében negyvenmillió és kétszázmillió közötti intervallumban határozták meg; s vagy készpénzben, vagy pedig bank által vállalt garanciában kell a vámhivatal rendelkezésére bocsátani. Vajon miként érinti ez a változás a kisebb szeszfőzdéket? Képesek-e talpon maradni, és felvenni a versenyt a „nagyokkal”, vagy pedig hasonlóan a gazdaság más területén működő vállalkozókhoz, „bedobják a törölközőt”? * * * Pakson és a környező településeken csupán néhány szeszfőzde működik, melyek bizonyítva életképességüket ez idáig ellenálltak a szigorító gazdasági intézkedéseknek. Városunkban Rideg Imre Kölesdi úti főzdéjében foglalkozik bérfőzéssel: hozott gyümölcsből készít pálinkát a „kuncsaftoknak”. Az újabb szigorítások őt elkerülik annyiban, hogy az egymilliós jövedéki biztosíték helyett - mivel az elmúlt két évben tevékenységét sem jövedéki bírsággal, sem adóbírsággal nem büntették, és semminemű tartozása nem volt a hatóságok felé - esak fele akkora összeg, azaz ötszázezer forint vállalására kötelezett. Mivel a készpénzben megfizetett, külön számlán vezetett biztosíték az idő folyamán nem kamatozik az ügyfél számára, így nagy valószínűséggel a bankgarancia „forma” mellett dönt a paksi szeszfőzde tulajdonosa Kérdésünkre, hogy miként képzeli el a jövőt Rideg Imre elmondta: bár őket nem sújtja jelentős mértékben a szigorítás, mégis abban bízik, hogy a so-FÜSTBE MENT KISKOCSMÁK A nem dohányzók védelmét szolgáló törvénytervezet még az Országgyűlés elé sem került, máris vihart kavart. Érthető: a dohányzás a gyártóknak nagy üzlet, az egészségügynek nagy gond. De van itt még más is. A törvénytervezet néhány paragrafusa a vendéglátóhelyeket is válaszút elé állítja vagy elkülönített légtérben, külön helységben ad helyet a dohányzó vendégeknek, vagy pedig - ha adottságai nem engedik az elszeparálást - nem dohányzó vendéglátó egységgé kell átalakulnia Vagyis: száműzött lesz a cigarettafüst most már a (ez így van már az Egyesült Államokban is) munkahelyekről, a kulturális intézményekből, tömegközlekedésből és most már vendéglátóiparból is. Egy országos felmérés alapján kiderült: a jelenleg működő vendéglátóhelyek több, mint a fele nem tudna megfelelni a szigorú követelményeknek; ezáltal húszezer ember veszítheti el egzisztenciáját, s közel öt és fél milliárd forinttal csökkenhet az élelmiszerek eladásából származó bevétel. Bár az adatok országosak, Paks vendéglátósai is hasonló „rémálmokkal” ébrednek. Megkérdeztük őket, öt paksi vállalkozót, mit gondolnak az új törvényről, hogyan tudnak majd megfelelni saját éttermükben, kocsmájukban az új előírásoknak. A Németh Söröző-Étterem tulajdonos asszonya aggódását fejezte ki az új rendelet betarthatósága miatt, hiszen már eleve építészetileg sem kivitelezhető náluk az elkülönített, zárt légtér. A tervezetet rossz törvénynek tartja abból a szempontból is, hogy mind a vendéglátós vállalkozókat, mind pedig a dohányosokat egyik oldalról egy erős reklámtevékenység befolyásolja a dohánytermékek közötti választásban, másik oldalról viszont szigorú rendeletekkel kívánják megtiltani a füstölgést; groteszk hatást produkálva ezzel. Egyetlen előnyét csupán abban látja a vállalkozó asszony - feltéve ha sikerül betartatni az előírásokat -, hogy az étkező vendégek füstmentes helységben jóízűbben fogyasztják majd el a kívánt ételt. Tenki Józsefné, a Gold Mine Music Club ügyvezetője is értetlenül áll a tervezet előtt. Éttermükben most is kitűnően működő füstelszívó teszi kellemessé az ottlétet, így a nem dohányzó vendégek is szívesen járnak ebédelni, vacsorázni. Véleménye szerint, ha a tervezetre rábólintanak a honatyák, egy új terem puszta kivitelezése is milliós nagyságrendű beruházást jelentene, hogy a korhű hangulatról, berendezésről, ne is beszéljünk. Elfogadhatóbb megoldásnak a dohányzás időtávra vonatkozó korlátozását tartaná a vállalkozó asszony: példának tekintve nyugati szomszédainkat, ahol az éttermekben déltől tizenöt óráig tilos csak a cigarettázás. A tíz éve működő Új Hullám Sörözőben a vendégek közel nyolcvan százaléka dohányzik. A törvény elfogadásával - véli a New Wave-t működtető fiatal vállakozó - nem csak a forgalom esetleges visszaeső-
