Paksi Hírnök, 1998 (10. évfolyam, 1-47. szám)
1998-09-25 / 32. szám
Paksi Hírnök 1998. szeptember 25. EGYHÁZ ÉS TÁRSADALOM A török megszállás (1543) előtt Pakson többnyire katolikusok éltek. A hódoltság időszakában (1543-1686) nőhetett meg a település protestáns lakóinak számaránya. A nagyméretű betelepítés kezdete (1729) előtt, az 1721-es Canonica visitáció szerint 700 katolikus mellett már 150 református és 12 evangélikus hívő is lakta Paksot. Az ismert, Paks monográfiájában közölt 1721-1953 közötti népességszámok felekezeti megoszlását tartalmazó adatok alapján a Németország délnyugati tartományaiból származó lakosság betelepítésének hatására Pakson 1783- ra a katolikus lakosság négyszeresére, az evangélikusok száma huszonkétszeresére, a Magyarország alföldi tájairól érkező népesség miatt a paksi református hívők száma hatszorosára emelkedett. Az 1810-es évekre - további német betelepülések miatt - a katolikusok és evangélikusok már kétszeresen múlták felül korábbi, - 1783-as - létszámukat. A telepítési folyamat befejeződése - az 1830-as évek - után Paks lélekszámában és vallásfelekezeti megoszlásában nem történt fordulat vagy lényegesebb változás, 1852- 1953 között a katolikusok lakosságon belüli számaránya átlagosan 61-78 százalék, az evangélikusoké 13-14-, míg a reformátusoké 13-8 százalék körül volt. Az ezt követő negyvennégy évből nem áll rendelkezésünkre hivatalos forrás Paks lakosságának felekezeti megoszlásáról, változásáról. A Gallup Magyarország Kft. által Paks kulturális infrastruktúrájának 1997-ben végzett vizsgálata folyamán azonban a közvélemény-kutatás kitért a lakosság vallásos meggyőződésének vizsgálatára is. A szociológiai felmérés szerint 786 megkérdezett paksi lakosnak csak 22 százaléka nem tartja magát vallásosnak, 10,3 százaléka vallásosnak, 56,6 százaléka a „maga módján vallásosnak” érzi magát, 10,2 százalék pedig kitérő (nem tudja Generációk megmondani, más meggyőződésű, egyéb) válasszal felelt. A felmérés nem tér ki a felekezeti megoszlásra, így az egyes egyházakban végbement változások a számok tükrében felfedetlen maradt. A szekularizációs folyamat még ezekből az adatokból sem követhető pontosan nyomon, hiszen 1975-től kezdve ismét növekedett a lakosság létszáma, az atomerőmű építése, az Új munkahelyek megteremtése megváltoztatta minden bizonnyal a szerkezeti képet. Pakson a több évszázados múlttal rendelkező történelmi egyházak helyi közösségeinek életében a rendszerváltás éve (1989) után nem történt mélyreható változás, finanszírozásuk rendszere azonban annyiban vált pozitívabbá, hogy a város önkormányzatától anyagi, más gazdálkodó szervezetektől pedig természetbeni (állványozás, villanyszerelés) támogatást élveztek. A társadalmi változások eredményeként az egykori egyházi ingatlanok ismét a birtokukba kerültek: a katolikus egyházközösség a Kossuth Lajos utcai iskolán és Templom téri volt leányiskolán kívül a volt Legényegylet melletti MHSZ épületet is megkapták. A Szentháromság tér melletti terület, ahol a Bezerédj Általános Iskola új épülete készült, egykor az Irgalmas nővéreké volt, de ők egyelőre nem tartanak rá igényt. Az evangélikusoknak visszaadott templom melletti épület egyik részében - egy megegyezés okán -, jelenleg a Balogh Antal Általános Iskola speciális részlege működik. A közösség egykori, az Eötvös utcai óvoda épületéért az önkormányzati kártalanítás folyamatban van. A reformátusok is visszakapták hajdani iskolaépületüket, amelyet egyelőre ma még a Bezerédj iskola használ, cserébe az ott elvégzett felújítási munkálatokért. A város által a reformátusoktól megvásárolt egykori Rektorépület használatra a katolikusok kezébe került, de pénzhiány miatt a felújítási munkálatok abba maradtak. A közösségekhez tartozók száma korábban ingadozott a városban munkát vállalók számarányának megfelelően. A Pakson nyilvántartott 14000 katolikus hívő (nagyrészt őslakos) körülbelül 30 százaléka fizeti az egyházi adót. Az istentiszteleteket látogatók száma körülbelül 2800. Ők elsősorban az idősebb korosztályhoz tartoznak, ezért nagy gondot fordítanak a - korábbi időszakban elhanyagolt - gyermek oktatásra-nevelésre: hit tanítást a katolikus iskolában és állami iskolában is tartanak, 1992-ben megalakult a mintegy 30 tagú Katolikus Ifjúsági Egylet és Cserkészet. A szociálisan rászorultakat támogatják. Az egyházi adót hozzávetőlegesen 900 evangélikus fizeti Pakson, bár számuk 2000-re tehető. A hitet aktívan, templom// ban is gyakorlók száma 150. A szenvedélybetegek lelki szolgálatát magára vállaló Kék Kereszt Ökumenikus Egyesület 1989 óta újra itt talált otthonra. A hazai állami gondozást vállaló gyermekintézmények számára ruhagyűjtést szerveznek. A dunaföldvári „filia-templom” felújítását a paksi közösség anyagilag is támogatta. A hívők politikai-társadalmi aktivitását fontosnak tartják. ISTEN ÉS EMBER ELŐTT Az egész világon ebben a században - különösen abban az országban, ahol ehhez a kérdéshez tudatos, szándékos politikai eszközökkel is hozzányúlt a világi hatalom -, csökkent a vallás társadalmi szerepe: az elfordulás érezhető tagság létszámának csökkenésében, a társadami befolyás, vagyon és tekintély mértékének fogyásában, a templombajárók számának megcsappanásában. Sokan a szekularizáció számlájára írják az egyre inkább tapasztalható erőszakot, morális értékvesztést, a szexuális szabadosságot, a családok felbomlását.Várható-e ennek nyomán, hogy az emberek ismét visszatérnek a hithez? Teszik-e ezt önként, reménykedve sorsuk jobbrafordulásában, és mit tesznek ugyanezért maguk az egyházak? Belenyugszanak-e abba, hogy társadalmi, politikai befolyásuk csökken, és a tagságuk fogy? Egyebek mellett ezekre a kérdésekre is kerestük a választ. BALOGH EMESE ÍRÁSA
