Paksi Hírnök, 1998 (10. évfolyam, 1-47. szám)
1998-09-25 / 32. szám
1998. szeptember 25. Paksi Hírnök Az egyházi adót fizető református - főként értelmiségi - hívők száma jelenleg 396, aktív templomba járók száma 100 körül van. A hitoktatásra nagy gondot fordítanak, a rászoruló iskolásokat ruhagyűjtéssel segítik. A hívők politikai - társadalmi aktivitását lényegesnek tekintik. A nagyobb egyházak mellett öt kisebb keresztény közösség létezik még Pakson, többnyire kevésbé ismertek és egyoldalú megközelítésben: a manapság pejoratív értelmű szekta elnevezés - latin jelentésének megfelelve - irányt, utat jelent valaki követésében vagy a lemetszett részt, egy nagyobb közösségből levált kisebbséget jelöl. Az önazonosságtudatban végbement változások oka az, hogy a pártállami időkben definiált „kisegyházak” struktúrája felbomlott, a felekezeti vallásgyakorlás is szabadabbá vált és ennek hatására látványos önállósodási folyamat indult meg. A „történelmi” - XIX. században keletkezett - kisegyházak általános jellemzőihez tartozik, hogy a felnőtt keresztelés, rendszeres, egyéni bibliamagyarázat, a saját fogalmazású imádkozás, valamint az ének fontos szerepet kap. Istentiszteleti ünneplésüket hangsúlyozottan biblikus egyszerűséggel alakítják ki. A közösségek minden tagja alapvető lelki indíttatásból aktívan vesz részt a gyülekezet életében. Ügyelnek a családi élet kiegyensúlyozottságára, és a gyerekek felekezeti vallásos oktatására A hívők önkéntes felajánlásaiból, adományaiból tartják fenn magukat. Az eredetében a reformációig visszavezethető, újkori baptista felekezetben központi szerepet kap a felnőtt-kori hitvalló keresztség. A Magyarországon csak 1905-től elismert de Pakson már a XIX. század vége óta jelenlevő baptista felekezetihez jelenleg húszán tartoznak, gyülekezeti összejöveteleiket vasárnap és kedden tartják, ahol mindennapi problémákkal, közéleti kérdésekkel is foglalkoznak. Hitmélyítő alkalmak erősítik a hovatartozás érzését, a gyermekeknek bibliaköröket és ifjúsági önképzőköröket, női kört és női imaórát tartanak, a gyülekezetben hangsúlyos szerepet kap az ének-zene. Hangsúlyt fektetnek a magukra maradt idős emberek gondozására, karácsonyra csomagot készítenek, a betegeket rendszeresen látogatják. A Svájcban alakult nazarénus felekezet paksi gyülekezete is több mint száz éves múltra tekint vissza. Szigorúan biblikus erkölcsű tanításaik - társadalmi kötelezettséget jelentő eskü és fegyverfogás tilalmának következetes vállalása - miatt későn, csupán 1977- ben rendeződött az állam és a felekezet viszonya A paksi gyülekezethez jelenleg 50-60-an tartoznak, gyülekezeti alkalmaikat vasárnap és szerdán tartják, de szombaton is összejönnek, éneket tanulnak és bibliai beszélgetést tartanak, a közösségben található sok nagycsaládost anyagilag, és a külföldi nazarénusok önkéntes adományaiból is támogatják. A közéleti aktivitást a vallásuktól idegennek tartják. A karizmatikus - az általános jellemzőkön túl a Szent Lélek kiáradására hangsúlyozottan építő, és Isten közvetlen megnyilvánulásaira nyitottságot és befogadó-kézséget hangsúlyozó, - közösségek istentiszteletein az ima sokkal nagyobb szerepet kap, gyakran elragadtatott megnyilvánulások kísérik, mint például a földreesés, sírás, hangos nevetés. Az Amerikai Egyesült Államokból a századfordulón induló mozgalom hatására alakult gyülekezetekhez tartozó (1962-től Evangéliumi Pünkösdi Közösség néven) helyi közösség már 1945 (ez a legitimizálás éve is) óta folytat tevékenységet, az egypártrendszer megszűnése után, a szabadság és ösztönszerűség érzete miatt a felekezet iránt megnőtt az érdeklődés. A paksi közösség tagjainak száma jelenleg 55, többségükben fiatalok. Gyülekezeti alkalmaikat kedden és vasárnap tartják. A szociálisan rászorultak (elsősorban szenvedélybetegek) testi és lelki gyógyítására nagy hangsúlyt fektetnek, kisebb mértékben anyagüag segítik őket. A korábban börtönmissziókban is részt vett paksi gyülekezet hatékonyabb működése érdekében hozta létre a „Mégis van remény” Egyesületet. Időnként filmvetítéseket és koncerteket tartanak, nem csak a közösség tagjainak. A közéleti aktivitást hasznos és szükséges feladatnak ítélik meg. A keresztény karizmatikus mozgalom jelenleg legfiatalabb magyar képviselője a Hit Gyülekezete, amelynek paksi szervezete a felekezet törvényes elismerését (1989) követően 1990-ben alakult meg. A hetente, vasárnap és kedden tartott istentiszteleteket jelenleg 300 paksi látogatja. A közösség tagjai elsősorban a fiatalok köréből kerülnek ki. Kiterjedt oktatási és karitatív tevékenységet folytatnak: a vakok és gyengénlátók számára jótékonysági koncerteket, gyerekek számára koncerteket, szórakoztató programokat szerveznek, és kéthetente - filmklub keretében - filmvetítéseket tartanak. Az iskoláskorúak nagy száma miatt igény merült fel általános iskola és gimnázium helybeni megalapítására és működtetésére. A közösség a hívők társadalmi és politikai aktivitását helyi szinten is hasznosnak és szükségesnek véli, ez nyilvánul rendezvényeiken is, például Holocaust emlékünnepségek tartásában. Az 1870-es években Amerikában keletkezett keresztény, de az egylényegűséget tagadó Jehova Tanúi Egyházának paksi gyülekezete az 1920-as évektől működik aktívabban. A fegyverviselési tilalom és - a gyülekezeti életben központi szerepet játszó - prédikáló tevékenység miatt korábban rendőrségi zaklatásoknak kitett felekezet csak 1989 óta működik legálisan. Pakson a gyülekezethez tartozó testvérek száma ma 65 körül van, közelmúltban még városi támogatással a polgármesteri hivatalban tartották vasárnapi istentiszteleteiket, jelenleg a Városi Művelődési Központban bérelnek erre a célra termet („királyság-terem”). A gyerekeknek is előadásokat és a prédikálás módszeréből demonstrációs helyzetgyakorlatokat tartanak. A gyülekezethez tartozó híveket szociálisan és lelkileg is támogatják. Politikailag semlegesek. A különböző felekezetekhez tartozó paksi gyülekezetek között - mindent egybevetve elmondható - felebaráti kapcsolat, és mértéktartó vallási türelem tapasztalható. Első áldozok. A hitük megtartja őket
