Paksi Hírnök, 1998 (10. évfolyam, 1-47. szám)
1998-01-16 / 1. szám
Paksi Hírnök 1998. január 16. GAZDASAG ÖZVEGYEN, NYUGDÍJBAN Az idei évtől nem csupán a . nyugdíjfinanszírozási rendszer változik meg, hanem az özvegyi nyugdij folyósításának szabályai is. Egy embernek csupán egy jogcímen jár nyugellátás -tehát nem kaphatja egyszerre például a rokkantsági és az öregségi nyugdijat-, ám választhat: melyik kedvezőbb számára. Január 1-től viszont bővül azok köre, akiknek özvegyi nyugdijat folyósítanak, mivel a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény szerint, meghatározott esetben a saját jogú nyugellátást (amely lehet öregségi, baleseti, illetve baleseti rokkantsági nyugdíj) az özvegyi nyugellátással együtt kell folyósítani. Az özvegy, ha az számára kedvezőbb, saját jogú nyugdíjának özvegyi nyugdíjjal (melynek megállapításánál a házastárs elhalálozásának időpontjától függetlenül az 1997. év decemberére kiszámított özvegyi nyugdíj összegét veszik figyelembe) történő kiegészítését is kérheti -az utóbbi összegének 20 százalékáig. Az özvegyi nyugdíj azonban, amennyiben annak összege magasabb, s így előnyösebb, nem egészíthető ki a saját jogú nyugdíjjal. Mint azt televíziós interjújában Nagy Sándor, a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság vezető jogtanácsosa elmondta, a törvény szerzett jogot nem korlátoz, tehát az új szabályozás a nyugdíjasok helyzetét hátrányosan nem befolyásolja. Éppen ellenkezőleg: mintegy kétszáz-kilencvenezren, akik eddig csak egyféle ellátásban részesülhettek, kedvezőbb helyzetbe kerülnek. Szólt arról is: a két ellátás együttes összegének felső határa nincs, viszont ez az összeg 24 300 forintnál kevesebb nem lehet. ^ SÓLYA EMMA Örök fiatalságot nem ad'' hatunk, de fiatalos öregséget, ha ön is úgy akarja, igen.” -szól az egyik magánnyugdíjpénztár szlogenje. Több hasonló jelmondattal találkozhatunk ezidőtájt a médiákban, hiszen mostanáig mintegy negyven nyugdíjpénztár kapott alapítási engedélyt az Állami Pénztárfelügyelettől, közülük egy már rendelkezik a tevékenységi engedélyhez is szükséges feltétellel, a kétezer taggal. Azt, hogy ma már valamennyi munkavállalónak lehetősége nyílik arra, hogy nyugdíjjáruléka egy részét magánnyugdíjpénztárba irányítsa, s így későbbi nyugdíjáról részben önmaga is gondoskodjon, az Országgyűlés által 1997 júliusában elfogadott, a nyugdíjrendszer átalakításáról szóló törvénycsomag teszi lehetővé. Mint ismeretes, az idei év január 1-vel vegyes finanszírozású nyugdíjrendszer lépett életbe, mely három pillérre támaszkodik: az eddig is fennálló, felosztó-kirovó társadalombiztosítási rendszerre, a tőkefedezeti elven működő magánnyugdíjpénztárakra, valamint az önkéntes kiegészítő nyugdíjpénztárakra. Ez utóbbi a magánnyugdíjpénztárakhoz hasonlóan működik, a különbség köztük abban áll, hogy az önkéntes pénztárak esetében -amelyek már hosszabb ideje működnek és jó tapasztalatokkal rendelkezneka befizetések a nettó keresetből történnek, így ez a megtakarítási forma nagyobb biztonságot és a későbbiekben több nyugdíjat eredményez. A jelenlegi munkavállalók 1999. augusztus 31-ig dönthetnek arról, hogy önkéntesen a vegyes finanszírozású rendszerbe lépnek-e át. Azt, hogy megéri-e, mérlegelni kell, több szempont: az eddig megszerzett szolgálati idő, a nyugdíjig hátralevő járulékfizetéses évek száma, a kereset, keresőképesség, a magánnyugdíjpénztárak teljesítménye, a járadékszolgáltató pénztár demográfiaijellemzői, és a társadalombiztosítási nyugdíjígérvények tarthatósága alapján. Az átlépést követően a pénztár tagja a társadalombiztosítás mellett a magánnyugdíjpénztártól is szolgáltatást kap, melynek összege az egyéni számlán felhalmozott tőke nagyságától függ. Tudni kell azt is: a TB-től várható nyugdíj induláskor mintegy 25 százalékkal lesz kevesebb, mintha a pénztártag tisztán a TB rendszerben maradt volna -a döntés meghozatalánál tehát azt is figyelembe kell venni, hogy a két hatás közül várhatóan melyik lesz az erősebb. Az átlépés mellett szól, hogy a magánnyugdíjpénztári tagság esetén az amúgy is befizetett nyugdíjbiztosítási járulék kerül átcsoportosításra úgy, hogy a munkavállaló bérének eddig TB felé utalt 6-8 százaléka egyéni számlájára (melyen a hozamokat is jóváírják, s ezzel növelt összeghez juthat hozzá nyugdíjas korában) kerül. A számlán levő összeg, és NYUGDÍJREFORM(OK) IDEJÉN
