Paksi Hírnök, 1998 (10. évfolyam, 1-47. szám)
1998-01-16 / 1. szám
1998. január 16. Paksi Hírnök S MUNKÁSGYŰLÉS A DUNACENTERNÉL némely esetben a folyósított szolgáltatás is örökölhető, és érv lehet az átlépés mellett az is, hogy a magánnyugdíjrendszer működését az állam biztosítja. Az 1998. július 1-je után munkaviszonyt létesítő, de 42. életévüket még be nem töltött pályakezdőknek csak azt kell mérlegelniük, melyik nyugdíjpénztárat választják, nekik ugyanis kötelező az áj rendszerbe lépniük. Felvetődhet a kérdés: mi történik a rokkantakkal és a munkanélküliekkel? Akik rokkantnyugdíjasok lettek, szabadon dönthetnek: ha a magánnyugdíjpénztárban maradnak, nyugdijuk 75 százalékát a TB-től kapják, a fennmaradó részt a magánnyugdíjpénztárban vezetett egyéni számla, vagy a normafedezet (a pénztártag számára megállapítandó legkisebb nyugdíjjárulék megállapításához szükséges fedezet) biztosítja. A TB -rendszer mellett szóló döntés esetében a teljes rokkantnyugdíjat a társadalombiztosítás fizeti. A munkanélküliek ugyanúgy tagjai lehetnek a magánnyugdíjpénztáraknak, mint az aktívan kereső állampolgárok, hiszen a munkanélküli segélyből is vonnak adót és TB járulékot. Azoknak a tartósan munkanélkülieknek a számára, akik már segélyt sem kapnak, a törvény lehetőséget biztosít, hogy egy másik személy - például családtag - fizesse helyettük a nyugdíjjárulékot, a mindenkori minimálbér alapján. Az új nyugdíjrendszer bevezetésére legfőképpen a demográfiai adatok sarkallták a szakembereket: világossá vált, hogy egyre kevesebb dolgozó tart el egyre több nyugdíjast (az aktív keresők járulékaiból fizették ugyanis az előző generációk nyugdíját), így a nyugdíjak értékállóságát az eddig fennálló rendszer mind nehezebben tudta biztosítani. Az elmúlt évben mintegy kétmillió nyolcszázezer nyugdíjast tartottak nyilván. Ok már nem választhatnak. Az utóbbi időben kissé megl szaporodtak a munkásgyűlések a Dunacentemél, érthető okokból, hiszen átalakuláson megy át a korábbi tanácsi, majd önkormányzati cég, az eladás utáni állapot nyilvánvalóan még nem mutat tiszta, egyértelmű képet: számos kérdés nyitva van. A kérdések megoldására lényegében ezen a munkásgyűlésen sem került sor, de az új vezetők között az első számú operatív embert, az új ügyvezetőt most, január 12-én láthatta először a cég kollektívája. Nagy László a megjelent mintegy százötven ember előtt sietett leszögezni: az új tulajdonosnak az a szándéka, hogy a munkahelyeket megtartja, ugyanakkor ezt a beosztások tekintetében már nem biztos, hogy garantálni tuúja. A legfontosabb teendők most az új munkaszerződések előkészítése, és a munka beindítása. Az ügyvezető a számos .jelenleg még nem tuújuk” válasz mellett szólt jó néhány konkrétumról is. Egyebek között elmondta: a közeljövőben ellátogat a német Audi gyárba, a munkát folytatni kívánják, fejlesztem kiváltják a kertészeti részleget: egy „zöld szigetet” kívánnak létrehozni, bizony nem ártana a Dunacenter házatáján is egy kis rendet rakni. Nagy László ezt külső és belső munkának is gondolta: hiszen a környezet szépítése mellett az új tulajdonosok arra is kíváncsiak, hogy miképpen folyt itt a gazdálkodás: ezt kiderítendő rövidesen egy könyvvizsgáló kezdi meg tevékenységét. A munkásgyűlés megtartói ezt követően arra bíztatták a jelenlévőket, hogy kérdezzenek. Varga József az Audi üzem termelési vezetője arra tett javaslatot, hogy a vezetők konzultáljanak a dolgozókkal, mielőtt kiutaznak, majd arról szólt, hogy nem tudni: kivel lehet itt érdemben bármiről is beszélni. Nagy László válaszában elmondta, hogy rövidesen egy műszaki igazgatói állást hirdetnek meg, amikor betöltik: vele lehet majd szót váltam. Videmann József az építők nevében érdeklődött munka iránt, mert mint mondotta, egyelőre csak a szabadság fogy. Sok jóval most nem tudták a vezetők bíztatni: konkrét munka most nincs, pályázatok és a szerződéskötések ide jár. Ezek után Kállay István, a Kommunális Dolgozók Szakszervezetének megyei ügyvezetője némi megnyugtatásként arról beszélt, hogy a Dunacenter eladásakor a szerződésbe beépültek azok a garanciák, amelyek biztosítják: a dolgozókat megtartják. Itt hangzott el az is, hogy a tervek szerint január 22-én az üzemi tanács és a szakszervezeti bizottság összevont, együttes ülést tart, ahol többek között a kollektív szerződés módosításáról esik majd szó. A továbbiakban több kérdés hangzott el a portaszolgálatokkal kapcsolatban és a bérezési formákról. Ez utóbbiról elmondták: a teljesítmény elvet mindenki döntőnek tekintheti. -kgp NAGY LÁSZLÓ: FEBRUÁRBAN VÁLASZT ADUNK A január 12-ei munkásgyűlés után Nagy László, a Dunacenter frissen kinevezett ügyvezetője interjút adott a Paksi Hírnöknek. A lapzártakor készült interjúból az idő rövidsége miatt most csak egy részletet adunk közre, az interjú teljes szövegét lapunk következő számában közöljük. Nagy úr, ezen a mai munkásgyűlésen az emberek valószínű arra szerettek volna választ kapni, hogy személy szerint kivel mi történik, mennyi lesz a fizetése, ha egyátalán megmarad, megtartják... nincsen rosszabb mint a bizonytalanság. Erre itt ma senki sem kapott választ. Miért?- Egy ilyen munkásgyűlés erre nem alkalmas. Nyilván néhány személyes problémát fel lehet vetni, amiről kérdeznek, azonban inkább kis üzemi üléseken lehet megbeszélni, amikor már konkrét tervek varrnak, és akkor azt lehet mondani, hogy ehhez az építményhez te ezt a téglát teszed. Ez a mai munkásgyűlés nem erről szólt: fontosnak tartottuk, hogy a vezetés megmutatkozzon végre az emberek előtt.- Tehát mikor kerülhet sor arra, hogy személyre szóló konkrétumok is elhangozhassanak?- Úgy gondolom, hogy erre néhány ember esetében még ebben a hónapban, a többség valószínű, hogy februárban kaphat választ.
