Paksi Hírnök, 1998 (10. évfolyam, 1-47. szám)
1998-05-15 / 17. szám
Paksi Hírnök 1998. május 15. 4 VÁLASZTÁS ’98 * * * (Folytatás a 3. oldalról) Tíz órakor a tizennégyes szavazókörben hosszú sor kígyózott, olyannyira, hogy még az óvoda udvarán is állnak. Ebben az időpontban a kétszázadik állampolgár dobta be az urnába a zárt borítékot. Az alig három éves Barbara apukájával érkezett, de őt jobban érdeklte az udvaron elhelyezett mászóka és hinta, így kérdezés nélkül arra veszi az irányt, ő még nem sejti, hogy édesapja az ő jövője érdekében épp az elmúlt pillanatokban hozott fontos döntést. Tamás már iskolába jár, türelmesen várta a sor előrehaladását, majd édesanyjával együtt léptek a függöny háta mögé. A pár perces párbeszéd után anyjával együtt csúsztatják a borítékot az urnába. Komoly férfi módjára magyarázta ezek után a mamájával várakozó iskolatársának: mi is történik a függöny mögött. A délelőtti órákban érkezett Cidor Alexandra, aki a Vak Bottyán Gimnázium tanulója. Először járult az urnához:- Nagyon remélem, hogy ok tatás szempontjából változnak a dolgok, mert egyelőre nekem ez a legfontosabb. A divattervezőnek készülő fiatal lány csak is úgy tudja elképzelni a jövőt, ha segítik azok családokat, akik egyébként nem tudnák taníttatni a gyermekeiket, ezzel megadva a lehetőséget mindenkinek. Nem árulta el melyik párt mellé állt, de előtte szorgalmasan nézte a televíziót, azért, hogy tájékozódjon az őt érintő dolgokról, így merőben másra szavazott, mint édesanyja. Majdnem tizenegyet mutatott az óra, amikor ismét visszatértem a közvélemény-kutató hölgyhöz. A nyilatkozó állampolgárok első helyre Sződi Imrét, a másodikra Bor Imrét, a harmadikra Tóth Ferencet voksolták. Ebéd után mintha sokasodtak volna a szavazni vágyók. Egymás után érkeztek az idősek és a fiatalok egyaránt. A hetes számú szavazókörben két órakor kettőszázhatvankilencen adták le szavazataikat, mintegy egy harmada a szavazásra jogosultaknak. Késő délután inkább családosán érkeztek a szavazók. A családfő ringatta a picit, amíg a felesége szavazott, majd szerepet cseréltek. A közvélemény-kutató hölgy délután már nem árulta el, milyen eredménnyel zárult a kutatás. Csupán annyit sejtet, hogy három párt van versenyben. Estére ismét elcsendesedik a város. * * * A hat órakor megnyitott paksi szavazóhelyiségek küszöbét délelőtt tíz óráig igen kevesen lépték át. A szavazóbizottsági tagok csupán találgathatták: mi lehet az oka annak, hogy jóval a négy évvel ezelőtti aktivitás alatt szerepeltek a paksi polgárok. Egy paksi szavazó polgár például annak a véleményének adott hangot, mely szerint az érdektelenség oka a „megcsömörlés”, az emberek nyakába hirtelen - május 10-e előtti egy-két hétben - zúdított ígéret-tömeg; majd hozzátette azt is: bárki kerül is hatalomra, bármi is legyen a szimbóluma - kereszt vagy csillag - mindig lesznek keserű sorsú emberek; az uralomnak ugyanis ez az egyik sajátossága. „Vigaszt” a passzivitásra talán az adhatott, hogy az országos sajtó által közölt országos szintű adatok is erről árulkodtak: a Tolna megyei lakosok a maguk -11 órakor mért - 22,4 százalékos részvéteh arányukkal a középmezőnybe tartoztak. (A hírek viszont arról is tájékoztattak, hogy megyénkben a paksiak a legpasszívabbak.) A Munkácsi úti óvodában tizenegy óráig a 814 szavazó polgárból 233 fő tette le valamely személy és párt mellett a voksát; a tízes számú szavazókörben - a Tolna úti óvodában - huszonhárom százalékos volt a részvételi arány; a Deák Ferenc Általános Iskolában 642 főből százöten jelentek meg, míg a Ruhaipari Szövetkezet ebédlőjében kialakított 16. számú szavazókörben a bizottsági tagok a 948 jogosultból 159 polgárt köszönthettek. Az említett négy helyszínen a délelőtt folyamán nem történt külön említésre méltó esemény; hacsak a nyárias meleg hirtelen beköszöntét nem tekintettük annak. Ebéd után, a dél körüli szieszta után aztán megtelt az utca: magányos szavazók, családok, barátok váltották egymást a szavazókörökben felállított fülkékben. A zárás előtt másfél órával volt olyan körzet, amelyben a részvételi arány nem érte el az ötven százalékot. Az 1. számú szavazókörben fél hatig 511 fő, a Tolnai úti óvodában kialakított lO.számú szavazókörben 431 fő, a Deák Ferenc Általános Iskolában 294 paksi polgár, a Ruhaipari Szövetkezet ebédlőjében pedig 405 szavazásra jogosult lakos adta le voksát. A tizenhetes számú szavazókörben a dunakömlődi általános iskolában reggel hatkor már megjelent az első szavazó, Torma András. Délután két óráig még kettőszázhuszonegyen követték őt. A tizennyolcas szavazókörben ugyanebben az időpontban a szavazásra jogosultak harmincnégy százaléka, százötven kömlődi jelent meg, köztük több, mint nyolcán ma szavazhattak először, köztük volt egy húsz esztendős fiatalember is:- Úgy gondolom az általam figyelemmel kísért kampány során és a budapesti munkahelyemen szerzett információk alapján, hogy a legkorrektebb pártra szavaztam. Családom nem befolyásolt döntésemben. A szintén kömlődi fiatalember, Takács János testvérével és egyik rokonával érkezett. Első szavazóként az eddig szerzett tapasztalatai és a kampányműsorok megtekintése mellett ő bizony hallgatott családja véleményére, mielőtt a szavazólapokat kitöltötte. Örült az oklevélnek és a tolinak, az ajándék mint első szavazónak, neki is járt. Mint mondta: megőrzi őket, hogy emlékezetes maradjon a mai nap. Idős házaspár (aférfi hetven, az asszony hatvan év felett) a kömlődi Csárda utcából, szintén nem nevezik meg az általuk támogatott pártot, jelöltet. (Folytatás az 5. oldalon)
