Paksi Hírnök, 1998 (10. évfolyam, 1-47. szám)

1998-04-24 / 14. szám

Paksi Hírnök 1998. április 24. 6AZDASA6 in A BÖRZE MOST MAR SZINTE BIZONYOS, HOGY AZ IDEI HAZAI KONZERV­­SZEZON A PAKSI KONZERVGYÁR NÉLKÜL INDUL. ISTEN MALMAI LASSAN ŐRÖLNEK Ismét lesz az ez idáig minden évben nagy érdeklődésre számot tevő állásbörze, melyet a Tolna Megyei Munkaügyi Központ paksi kirendeltsége szervez április 29-én, szerdán. A börze napján délelőtt, 8-tól 12-ig a munkaerőigénnyel ér­kező munkáltatókat, valamint a munkanélkülieket, pálya­kezdőket várják a kirendeltség munkatársai. A személyes be­szélgetések révén remél­hetőleg minél többen sikerél­ménnyel távoznak majd a bör­zéről; annál is inkább, mert a már bevált és kedvelt számító­­gépes - önismereti, pályavá­lasztási és pályaorientációs - programokat minden ér­deklődő kipróbálhatja Délután a különféle képzése­ké lesz a „főszerep”: a négy, Pak­son kiemelten támogatott tanfo­lyamról, továbbképzésről tájé­koztatnak majd a munkaügyi központ munkatársai, ismerte­tik a lehetőségeket, és a helyszí­nen jelentkezni is lehet. A két ajánlott képzés, a betanított var­rónői - mely elvégzése után rög­tön munkába is állhatnak a végzősök - és a nyolc általánost el nem végzettek számára indí­tott felzárkóztató oktatás (hato­dik, hetedik, nyolcadik osztá­lyos tananyag) teljes költségét a munkaügyi központ állja; sőt e két tanfolyamra jelentkezők a tanulás időszaka alatt kereset­­pótló támogatásban is részesül­hetnek. A másik két tanfolyam, mely ács-, állványozó (nehéz áll­ványozó) és bádogos-, épületbá­dogos (szerkesztőbádogos) szakmát ad, még szervezés alatt áll; ezeket várhatóan májusban indítják mcjd el. A szükséges minimális létj szám mind a négy tanfolyam elindításához tizenkettő, de maximum húsz jelentkezőt is elfogadnak. Ä állásbörzére a munkáltatók, állást kínálók jelentkezé­sét április 28-ig várják a kiren­deltség vezetői, de az aznapi - előre be nem jelentett - részvé­telt is szívesen látják. (Volf) Amint arról korábban már be­­. számoltunk, - a Dombod­ban található üdülő sikeres ér­tékesítése mellett - sajnos az alacsony vételi árajánlat miatt a felszámoló cég érvénytelenítet­te az egyben történő eladásra ki­írt pályázatot, így újabb feltéte­lek felállításával újra szükséges­sé válik a gyár értékesítésének hivatalos meghirdetése, mely a hitelezői választmánnyal közösen immáron Hajdú Ágnes, az újon­nan kinevezett felszámolóbiztos - aki egyéb Tolna megyei ügyek­ben is Lakos Alfréd nyomdokaiba lépett - feladata lesz. Pontos időpont a következő pályázat meghirdetését illetően még nem tudható, egy azonban biztos, az átfutási időkkel együtt két hónap mindenképpen szük­séges az esetleges, megnyugtató eredmény elérésére. Mivel a konzervgyár ügye szé­leskörű érintettségét tekintve a város ügye is, - ráadásul a főbb hitelezők egyikeként közel négy millió forintnyi iparűzési, épít­mény és vállalkozók kommuná­lis adójával, és kétszázezer fo­rint feletti gépjárműadó kintle­vőséggel bír -, ezért várospoliti­kai szempontból is fontos az ön­kormányzat szerepvállalása. Mint azt Herczeg József pol­gármester elmondta: a hitelezői választmány tagjaként tud csak a paksi önkormányzat hatást gyakorolni, elősegíteni a prob­lémák megoldását, a végső - re­mélhetőleg helyes - döntés meghozatala a felszámoló cég joga és kötelessége. Azonban az elbocsátott dolgozók életének megkönnyítéséhez különféle segélyek kifizetésével - melyek egyébként minden rászoruló paksi lakost megilletnek - igye­keznek hozzájárulni. A helyi szociális rendelet alapján, a tavalyi fizetéselmara­dást kompenzáló egyszeri vá­sárlási utalványok kiosztása után, idén jövedelemtől függő­en egyszeri átmeneti segély, la­kásfenntartási, napközidíj tá­mogatás, illetve rendszeres gyermekvédelmi és nevelés se­gély (mindkettő esetben gyer­mekenként 2740 forint igényel­hető) és egyéb - például a sok féle gyógyszert szedők számára megállapítható közgyógyellátá­­si igazolvány tehetik - némileg - elviselhetőbbé a helyzetet. ÁLLÁSPONTUNK A támogatás, a munkanél­küli segély köszönetre méltó, de valójában a munka tenné, tehetné újra boldogab­bá a volt konzervgyári alkal­mazottakat. Ez a megnyugta­tó érzés pedig egyetlen egy do­logtól függ: lesz-e olyan vevő, aki komolyságát igazolva nemcsak hogy benyújtja pá­lyázatát, de abban is hiteles­nek mutatkozik, hogy a több száz millió forintot érő gyár­­komplexumért elfogadható vé­teli árat ajánl, mely összegből mindenféle tartozás, idegen követelés és hitel finanszíroz­hatóvá válik. S ha ne adj Isten még a felújításra és működte­tésre is jut majd pénz, akkor talán elmondhatja mindenki: bár nehéz volt, de megérte. Időközben újabb, talán ki­sebb sikerként elkönyvelhető fejlemény történt a gyár értéke­sítésének történetében: az ÁPV Rt. Kormányzati Kapcsolatok Ügyvezető Igazgatósága válasz­levélben tájékoztatta Nagyné dr. Abonyi Katalin közigazgatá­si főtanácsadót a paksi konzer­­vügyben történt állásfoglalá­sukról. A levélből kiderül: a konzervgyár 1995. júniusi gaz­dasági társasággá való átalaku­lása úgynevezett tőkeemeléses privatizációval történt meg, mely során a Paksi Konzervgyár Kft. 92,66 százalékos többségi tulajdonát a Sigma-Ex Kft. sze­rezte meg, a maradék közel 7,4 százaléknyi részesedés pedig ál­lami tulajdonban maradt. Mivel az akkori többségi „gazda” az ál­lami tulcydonban maradó üzlet­részre vonatkozó vételi jogával - a többszöri felhívás ellenére sem - élt, így ez az üzletrész a mai napig az ÁPV Rt. tulajdoná­ban van. Éppen ezért a privati­zációs társaság befolyásolási il­letve beavatkozási lehetősége - tekintettel a csekély mértékű részesedésre - rendkívül korlá­tozott, s ráadásul a felszámolás kezdő időpontjával a tulajdono­sok általános irányítói, döntési és utasítási jogai tejesen meg­szűnnek, s a gazdálkodó szerve­zet vagyona feletti rendelkezési jog az adott naptól kezdve a fel­számolót illeti meg. Az ÁPV Rt. jelenleg tehát csak annyit tehet, hogy kezdeménye­zi annak vizsgálatát, vayon a dol­gozók törvény szerinti járandó­ságának kielégítése megtörtént­­e és ha igen, milyen mértékben; s amennyiben megerősítést nyer a felszámoló jogszabályt sértő intézkedése, vagy mulasztása, úgy a - csődeljárásról, a felszá­molási eljárásról és a végelszá­molásról szóló - 1991. évi XLIX. tv.(Cstv.) 51. §. (1) bekezdése alapján a privatizációs szervezet kifogással fog élni. A levél írója azt is kiemelte: az érdemi beavatkozáshoz azt is tudniuk kellene, hogy a munka­­vállalók konkrétan miben kifo­gásolják a felszámoló tevékeny­ségét, mit tartalmaz a felszámo­lót felmentő I. fokú bírósági ha­tározat, s azt is, hogy hol tart a tartozások kiegyenlítése; ezek az információk azonban még nincsenek a birtokukban. Egyébként a vagyonkezelő részvénytársaság képvise­lői ígéretet tettek arra vonatko­zóan, hogy a szakszervezet ké­rése alapján az ÁPV Rt. a jövő­ben különös figyelmet fordít nugd az ügyre és kész a munka­­vállalókkal együttműködni a Cstv. által lehetővé tett szűk mozgásterében. (Volf)

Next

/
Thumbnails
Contents