Paksi Hírnök, 1998 (10. évfolyam, 1-47. szám)

1998-04-10 / 13. szám

Paksi Hírnök 1998. április 10. EGÉSZSÉGÜGY A WHO ÖTVEN ESZTENDEJE Otven éwel ezelőtt alakult meg a WHO, az Egészségügyi Világszervezet. Az alapító tagállamok elkötelezték magukat arra, hogy javítják a világ népeinek egészségi állapotát és megállapodtak abban: megkülönböztetett figyelmet fordítanak a nők, a gyermekek és főként az anyák egészségére. Az idei Egész­ségügyi Világnap (április 7.) témája is ez: a biztonságos anyaság, mellyel kapcsolatban a WHO főigazgatója közleményt adott ki. Az eltelt fél évszázad alatt a gyermekek túlélési esélyei szerte a világban növekedtek, a csecsemőhalandóság csökkent, a várható élettartam nőtt, s a WHO segítségével felszá­molták a múlt számos, sorscsapásnak tekin­tett betegségét: a himlőt, a gyermekbénulást. Az anyák egészségvédelmének helyzete azonban elkeserítő: az anyai halandóság tragédiája társadalmainkban a szenvedés és az igazságtalanság fő forrása A terhesség és a gyermekszülés különle­ges esemény a nők, és családjuk életében egyaránt - ez az időszak lehet a nagy remé­nyeké, az örömteli várakozásé éppúgy, mint a félelemé, szenvedésé, amely végződ­het akár halállal is. A terhesség nem beteg­ség, hanem normális élettani folyamat, a nő és a születendő gyermek egészsége és túl­élése szempontjából kockázatokat is jelent­het. A fejlett országok csaknem teljesen le­küzdötték ezeket a problémákat, hiszen minden várandós anyának adott a lehetősé­ge arra, hogy speciális ellátást kapjon a ter­hesség és a szülés ideje alatt. Az anyai halandóság csökkentése az egyik leginkább költség hatékony stratégia a népegészségügy területén, a családterve­zési információkhoz és szolgáltatásokhoz való hozzájutás lehetősége pedig csökkent­­heti a nemkívánt terhességek számát és azok következményeit. A WHO főigazgatójának közleményében az áll: reméli, az idei világnap ösztönözni fogja az országokat, hogy vizsgálják meg a nők társadalomban betöltött helyzetét, be­leértve a pénzügyi forrásokhoz, továbbta­nulási lehetőségekhez és az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférésüket. Ebbe be kell vonni a családokat, közösségeket, a társadalom egészét, össze kell fogni az álla­mi és magánszektort is. Az anyaság biztonságosabbá tételére irá­nyuló erőfeszítéshez eddig számos tá­mogató partner, vüágszerte helyi és nem­zetközi civil szervezet csatlakozott. S. E. (Folytatás az 1. oldalról) Felnőtt ideggondozó 1983 októbere, reumatológia 1988 áprilisa, kardio­lógiai szakrendelés pedig 1990 augusztu­sa óta fogadja a betegeket. Jelenleg vé­geznek a rendelőintézetben ultrahang vizsgálatokat, van gyógytornász, sportor­vos, és a tavalyi évtől Paksra is jöhetnek ideggyógyászati, ortopédiai és urológiai vizsgálatokra a rászorulók. Legnagyobb a betegforgalma a laboratóriumnak a rönt­­gennnek és a sebészeti szakrendelésnek. A felmérések azt mutatják: az intéz­mény ellátási területén az országos és a Tolna megyei adatokkal megegyezően első helyen a keringési rendszer megbete­gedései állnak, ezt a daganatos megbete­gedések követik. Az utóbbi időben meg­emelkedett az aspecifikus tüdő-megbete­­gedések száma is, az allergiások aránya magas. A tbc azonban kevesebb embert betegített meg Pakson és környékén. Az eltelt negyedszázad alatt hét igazga­tó látta el az intézmény vezetését, jelen­leg (1994. január 1. óta) dr. Pásztor Hilda végzi ezt az évek alatt sokat változott, ne­hezedett feladatot: mára követelménnyé vált az egészségügyi intézmények vezeté­sében a menedzseri képzettség is. Paks Város Rendelőintézete területi el­látási kötelezettséggel rendelkezik - ez azt jelenti, hogy a város és városkörnyék lakosságát (ez utóbbi az összes beteg mintegy huszonnyolc százaléka) szakren­delésein és gondozóintézetein (tüdőgon­dozó, bőr -és nemibeteg gondozó) keresz­tül napi hat órás rendelési időben fogadja. A dolgozók létszáma folyamatosan csökken 1992 óta; a háziorvosok kiválása, az üzemegészségügyi szolgálat átalakítá­sa, a védőnők és egészségnevelők házior­vosi szolgálathoz csatolása mellett az in­tézmény a nyugdíjas dolgozók pótlását belső átcsoportosítással oldotta meg. Tá­vozott azonban dolgozó azért is az inté­zetből, mert nem felelt meg a kívánalmak­nak - így az idei évben nyolcvankilenc or­vos, asszisztens és egyéb szakember, illet­ve kisegítő dolgozik a rendelőintézetben. A városi rendelőintézet önkormányzati támogatással működik, amely az összes bevétel húsz százalékát jelenti, az OEP fi­nanszírozás valamint a saját bevételek mellett. Támogatja az intézmény műkö­dését a PA Rt., a környező cégek, üzleti partnerek, magánszemélyek is. Az intézet kényszerűségből jelenleg öt telephelyen végzi feladatait, ez számos problémát vet fel mind szakmai, mind gazdasági szempontból. Már elkészült az intézmény bővítési és korszerűsítési programja, melynek első üteme a nőgyó­gyászati rendelők „átköltöztetésével” megvalósult -az idei év pedig a tervezésé. Elkészült az intézmény stratégiai kon­cepciója is, amely a folyton változó kör­nyezetre, az egyre szigorúbb megszorítá­sokra reagálva, a lehetőségek felmérésé­nek fontos eszköze lehet. Mint arról már korábban beszámol­tunk, a paksi Atomerőmű ebben az évben iparűzési adójából hozzávetőlegesen mintegy negyvenöt millió forinttal járul hozzá a helyi egészségügy eszközparkjá­nak és más igényeinek megvalósításához. Ennél szebb jubileumi „ajándékot” még elképzelni sem lehet. * * * A Városi Rendelőintézet jubileumi szü­letésnapját fogadás keretében ünnepelte a város a Duna Szállóban, április 2-án. A meghívottak között Paks önkor­mányzata képviselő-testületének tagjai, a PA Rt. vezetése, az ÁNTSZ, a mentőállomás képviselői, Sződi Imre, a választókerület országgyűlési képvi­selőjelöltje, üzleti partnerek, háziorvo­sok, a rendelőintézet jelenlegi és volt dol­gozói is szerepeltek, a vendégeket Herc­­zeg József, Paks polgármestere köszön­tötte. Sólya Emma A PAKSI RENDELŐBEN H MUNKÁVAL ÜNNEPELNEK

Next

/
Thumbnails
Contents