Paksi Hírnök, 1998 (10. évfolyam, 1-47. szám)

1998-04-10 / 13. szám

1998. április 10. _ Paksi Hírnök ATOMERŐMŰ AZ ATOMERŐMŰ BIZTONSÁGOS! Az Európai Uniós csatlakozásról szóló médiahírek­ben a közelmúltban napvilágot látott egy brüsszeli jelentés, mely szerint Magyarországnak környezet­­védelemre dollár milliókat kellene költenie. Ahhoz, hogy megfeleljünk az Európai normáknak hazánk­nak tizenöt milliárd dollárt, vagyis háromszáz milli­árd forintot kell költeni a víz minőségére, a hulladé­kok megfelelő kezelésére és a levegő tisztaságára. A brüsszeli jelentés kitért a Paksi Atomerőmű biz­tonságosságára is, mely sze­rint: a Paksi Atomerőművet nem kell bezárni, de több mil­lió forintot kell rákölteni, hogy megfeleljen az európai kör­nyezetvédelmi normáknak. Az Energiagazdálkodási Tu­dományos Egyesület Atom­technikai Szakcsopotja a köz­véleményben kívánja pontosí­tani az információkat, mely szerint: 1998. március 12-én az EU tagállamok nukleáris ható­ságai Párizsban tárgyaltak a felvételre váró országok ato­merőműiről. Itt rögzítették, hogy Magyarország és Csehor­szág valószínű nem jelent majd jelentősebb problémát. Megfogalmazták, hogy ezek­nek az országoknak a nukleá­ris felügyeleti hatóságait a Nyugat nagyra értékeli, az ato­merőműveik pedig megfe­lelően karbantartottak és utó­lagosan modem kiegészítő biztonsági rendszerekkel ellá­tottak. Hogy mégis mi okozza a két ellentétes jelentést, arra nem tudjuk a választ, mindenesetre egy biztos, az ENSZ Atomener­gia Ügynöksége (NAÜ) több alkalommal: összesen ötször ellenőrizte a paksi létesít­ményt. A NAÜ legutóbbi jelentése elismeréssel szólt a Paksi Ato­merőmű biztonságáról és a 2002-re befejeződő irányítás­­technikai korszerűsítésekről, de néhány változtatást ők is szükségesnek láttak. A négy paksi blokk mindegyike szere­pel a 25 legjobban kihasznált atomerőművi egység listáján. Erre a listára a kelet-európai régióból csupán Magyaror­szág került fel, és megelőzött több később épült nyugati-eu­rópai vagy amerikai egységet. Nuclear Engineering Inter­national szakértői legutóbb ar­ra tettek javaslatot, hogy a technológiai rendszerek biz­tonsági kategóriáiban sorolá­sát egységesítsék, valamint a blokkvezénylő termek ergonó­miai szempontú átszervezésé­re kerüljön sor, további tűz­kockázati, és néhány speciális sugárvédelmi eseményt el­lenőrző elemzéseket végezze­nek el. Az ügynökség megállapítá­sai igazolták, hogy az erőmű szerkezete mai állapotban is jelentős szilárdsági tartalékkal rendelkezik, és a 2002-ig tartó műszaki fejlesztés után az egyik legkorszerűbb követel­ményeknek is megfelel. A NAÜ ugyanakkor elismerően szólt néhány jelentős bizton­ságnövelő intézkedésről. Ilyen többek között a hidrogénégető rendszer- amely nagyobb üzemzavar esetén megakadá­lyozza a hidrogén okozta rob­banás létrejöttét, és a szi­vattyúk védett épületrészekbe történő elhelyezése, mely biz­tosítja a reaktor hosszú távú biztonságos hűtését üzemza­var esetén. A 30-32 milliárd forintba ke­rülő, 2002-re befejeződő komplex korszerűsítési prog­ram során a 70-es évek elekt­romechanikus irányítórend­szerei helyett elektronikus szabályozást építenek be, így az erőmű valamennyi nemzet­közi követelményeknek meg­felel. A berendezéseket a Sie­mens AG szálltja, melynek irá­nyítástechnikai rendszerei a világ valamennyi atomerőmű­vében megtalálhatók. A beru­házások következtében a Pak­si Atomerőmű „földrengésálló­sága” is javul: a 12 fokozatú Mercalli-skálán mért 6-os föld­mozgás esetén az erőmű za­vartalanul működhetne. A 8-9- es megrázkódtatás esetén pe­dig biztonságosan le lehet állí­tani a blokkot anélkül, hogy megszűnne a hűtés, vagy radio­aktív szennyeződés kerülne a környezetbe. A paksi atomerőmű dinami­kus biztonságnövelő program­jának költségei nem növelik a magyar EU csatlakozás gazda­sági terheit. Ez a program a csatlakozástól függetlenül működik. A kiégett fűtőelemek elhe­lyezésére szolgáló, az erőmű területén felépített tároló erős földrengés esetén akár har­minc centimétert is elmozdul­hat jelentős sérülés nélkül. A kiégett kazetták öt évi hűtést követően kerülnek a tárolóba Ez azután történik, hogy ma­gasnyomású gázzal feltöltött hermetikusan lezárható acélc­sőbe helyezik őket. A csövek nyomásának folyamatos méré­sével könnyedén nyomon kö­vethető, szabadul-e ki radio­aktív anyag. Több magyar kibocsátási határérték ugyan magasabb a nyugat-európainál, ám hazánk lakosságának sugárterhelése nem haladja meg azt. Tava­lyelőtt a légnemű és a folyé­kony nemesgázok esetén a ha­tárérték nem kevesebb mint egy százaléka volt, a radiojó­­dok és radioaktív aeroszolok esetében pedig mindössze 0,2 százalékát tette ki a szennye­zés, így ennek alapján a tényle­ges kibocsátásunk a nemzet­közi normák alatt marad. Az Európai Uniónak nincs nukleáris előírás-rend­szere, nincsenek nukleáris szabványai, ennek alapján a nemzetközi követelmények a mérvadók, azoknak a Paksi Atomerőmű minden tekintet­ben megfelel. A TETTNEK) MEZEJÉN A közelmúltban meghosz­­szabbították azt a szerződést, melyet tavaly ápri­lisban kötött a PA. Rt a TETT te­lepüléseivel. A hat községen kí­vül (Bátaapáti, Bátaszék, Cikó, Mórágy, Mőcsény, Feked) a tar­talék település, Udvari önkor­mányzatának képviselője is je­len volt. Mint ismeretes: Bátaapáti- Üveghután folyik a kis és köz­epes aktivitású hulladék-tároló geológiai kutatása, mely azt a célt szolgálja, hogy megvizsgál­ják, a hely és a kőzet alkalmas-e a tároló végleges megépítésére? A szerződést már az atome­nergiáról szóló 1996 évi CXVI. törvényben foglaltakkal össz­hangban írta alá Szabó József a PA.Rt vezérigazgatója és a tele­pülések polgármesterei. Ennek alapján január elsejétől nem az Atomerőmű biztosítja a lakossá­gi kapcsolatrendszer építése és működtetésére szolgáló pénz­ügyi fedezetet, hanem az erre a célra elkülönített Központi Nuk­leáris Pénzügyi Alap. A települések polgármesterei a szerződés aláírásakor arról is kaptak tájékoztatást, hogy július elsejétől létrejön az a Radioakt­ív Hulladékot Kezelő Közhasznú Társaság, mely a radioaktív hul­ladékok és a kiégett üzemanyag elhelyezésére, valamint a nukle­áris létesítmények leszerelésére kijelölt szerv. A Társadalmi Ellenőrző és Tá­jékoztató Társulás tagjai ezzel a közhasznú társasággal állnak majd kapcsolatban, és ez azt je­lenti, hogy a nemzeti célprog­ram minden tekintetben függet­len lesz az Atomerőműtől. A szerződés meghosszabbí­tása alkalmával a települé­sek továbbra is arra kaptak meghatározott pénzösszegeket, hogy szakemberek bevonásával ellenőrizzék a kutatófúrásokat, és tájékoztassák ennek eredmé­nyéről a lakosságot. (ESE )

Next

/
Thumbnails
Contents