Paksi Hírnök, 1998 (10. évfolyam, 1-47. szám)

1998-04-03 / 12. szám

Paksi Hírnök 1998. április 3. 4 VÁLASZTÁSOK ’98 MILYEN JÖVŐT SZERETNÉNK? Ezzel a címmel szervezett kerekasztal beszélgetést a Keresztény Értelmiségiek Szövetségének paksi csoportja március 26-án a Vá­rosi Művelődési Központban. ETIKAI KÓDEX Ot párt helyi szervezete: a FIDESZ-MPP, az FKGP, az MDF, az MSZP és az Új Szö­vetség Magyarországért képvi­selői aláírták március 25-én azt a „Választási Etikai Kódex”-et, amelyet a szocialista párt pak­si választókerületének elnök­sége fogalmazott meg. A kódex tartalmazza többek között, hogy az aláíró feleknek tartózkodniuk kell egymás pártjának és jelöltjének „lejá­ratásától”, és az ajánlószel­vény gyűjtése során minden olyan tevékenységtől, amely a választópolgárok és családjuk megszokott életvitelének és magánéletének megzavarásá­val jár. Az etikai kódexet aláírók szerint a független jelölteknek a valóságnak megfelelően és minden rendelkezésükre álló eszközzel tájékoztatniuk kell a választópolgárokat arról, me­lyik párt nézeteivel rokonszen­veznek, illetve melyik támoga­tását élvezik.(Független jele­lölt jelenleg nincs a tolnai 2-es választókerületben. A szerk.) A kódex szerint kötelezniük kell magukat a pártoknak arra is, hogy egymás propaganda anyagait nem távolítják el he­lyükről, nem teszik azokat fel­­ismerhetetlenné és nem sajá­títják ki a hirdetési felületeket. Szerepelnek ajánlások is a média számára, így például az is: a sérelmet szenvedett felek­nek joga van a nyilvánosság­hoz fordulni és a vele szemben elkövetett cselekmény közzé­tételét kérni. A választókerületben jelöl­tet állító öt másik párt képvi­selője nem írta alá a kódexet. Mint azt megtudtuk: egy hét rendelkezésükre áll, amennyi­ben egyetértenek az etikai előírásokkal, szignálják azt. Változtatni a kódexen azon­ban már csak az összes fél egyetértésével lehetséges. •o SÓLYA EMMA Fiatal politikusokat (Pusztai Erzsébetet az MDNP, He­rényi Károlyt az MDF, Orbán Viktort a FIDESZ-MPP, vala­mint pártonkívüliként Semjén Zsoltot) hívtak meg a konzer­vativizmus szellemében tartott eszmecserére, melynek irányí­tója dr. Lanczendorfer Erzsé­bet, a KÉSZ vezetője volt. Orbán Viktor Elsőként együtt imádkoztak a jelenlevők a nemrégiben el­hunyt Bagdy Lászlónéért, a szövetség paksi csoportjának egykori elnökéért, majd dr. Lanczendorfer Erzsébet is­mertette a KÉSZ hitvallását, mely szerint a szövetség a pár­tok felett áll, s a hatalomban nem, ám a közéletben részt kí­ván venni. Elsőként Semjén Zsolt a ti­zennégy éves dávodi kislány nagy port kavart abortusz­ügyével kapcsolatban említet­te: a konzervativizmus szelle­mében született törvények nem állhatnak ellentétben a természet rendjével. Ma Ma­gyarországon az emberi élet elpusztítható (az abortusz nem tiltott), hiányzik az alap­vető, az élethez való jog. Sem­jén Zsolt úgy vélte: míg a kon­zervativizmus a természet rendjére, addig a politika a mögötte álló emberek érdeke­ire hivatkozik. Az ideológiai eszmefuttatást követően Pusztai Erzsébet gyakorlati kérdésekre tért át: szerinte a legfontosabb feladat a társadalom véleményét for­málni, hiszen ma nincsen összefüggő eszmerendszer, a pragmatikus politizálás mö­gött nincs értékrend, pusztán hatalom. A konzervatív politi­ka sosem csak a jelenben gon­dolkodik: egységében és folya­matában vizsgál. A politikus úgy tartja: szolidaritásra képes társadalmi lénnyé az ember csak akkor válhat, ha ezt meg­tanulhatja környezetétől. A konzervativizmus nem veti el a civil társadalom és az önkor­mányzatok fontosságát, továb­bá azokat az értékeket tartja fontosnak, amelyek az emberi­ség hosszú távú érdekeit szol­gálják. Herényi Károly a legújabb kor másik két nagy eszméjé­vel, a liberalizmussal és a szo­cializmussal hasonlította össze beszámolójában a kon­zervativizmust. Szerinte a pol­gárok barátságban tudnak élni azzal a konzervatív állammal, amely életüket könnyebbé te­szi, mindemellett a konzerva­tív ember gondolkodásának középpontjában az önmagá­ért, családjáért és a nemzetért történő felelősségvállalás áll. Végezetül elmondta: számára a konzervativizmus szövetség a már meghaltakkal és a még meg nem születettekkel is. Orbán Viktor a szabadelvű­ség és a konzervativizmus köz­ti találkozási pontokról fejtet­te ki véleményét. Elmondta: a liberális politikusok szerint mindent szabad, amit lehet - ez nem egyezik meg a Deák Fe­renc, Eötvös József és Széche­nyi István által megvalósított szabadelvűséggel -, míg a kon­zervatívok és a keresztények szerint: mindent lehet, de csak a jót szabad. Közös a két eszmerendszer­ben az is: egyensúlyban kell látni az egyén és a közösség vi­szonyát - az individuumot vé­deni kell a társadalommal szemben és viszont. Mint mon­dotta: hazánkban a szabadelvű hagyományokra ez nem jel­lemző. A politikus elfogadja, hogy a konzervativizmus a rend eszméje, ezért nagyobb teret kell nyernie, mint a libe­ralizmusnak, a szabadságnak - teszi ezt azért, mert úgy véli: „a szabadság nem szült ne­künk rendet”. Mint mondotta: hinni akar a konzervativizmus, a szabadelvűség és a keresz­ténydemokrácia összefogásá­ban. Ezt követően a kerekasztal beszélgetésen kérdések­re válaszoltak a politikusok. Ha nem mulasztotta volna el az elmúlt héten megvenni a Paksi Hírnököt, akkor elolvashatta volna, hogy miként vélekedett a városépítő bizottság a Szociális Otthonról, hogy mi lesz az ipari park sorsa, hogy egész­ben, vagy szeletelve kelendőbb -e a konzervgyár, hogy el­maradt a hajókeresztelő, hogy átalakul a Dunacenter, hogy megtörténtek a beíratások a város általános iskolái­ba, hogy a paksi vágó „nem hisz a csalogány szavában”, hogy Kovács Antal az óriások ellen is bizonyíthat... Legközelebb megveszi a Paksi Hírnököt?

Next

/
Thumbnails
Contents