Paksi Hírnök, 1998 (10. évfolyam, 1-47. szám)
1998-04-03 / 12. szám
Paksi Hírnök 1998. április 3. 4 VÁLASZTÁSOK ’98 MILYEN JÖVŐT SZERETNÉNK? Ezzel a címmel szervezett kerekasztal beszélgetést a Keresztény Értelmiségiek Szövetségének paksi csoportja március 26-án a Városi Művelődési Központban. ETIKAI KÓDEX Ot párt helyi szervezete: a FIDESZ-MPP, az FKGP, az MDF, az MSZP és az Új Szövetség Magyarországért képviselői aláírták március 25-én azt a „Választási Etikai Kódex”-et, amelyet a szocialista párt paksi választókerületének elnöksége fogalmazott meg. A kódex tartalmazza többek között, hogy az aláíró feleknek tartózkodniuk kell egymás pártjának és jelöltjének „lejáratásától”, és az ajánlószelvény gyűjtése során minden olyan tevékenységtől, amely a választópolgárok és családjuk megszokott életvitelének és magánéletének megzavarásával jár. Az etikai kódexet aláírók szerint a független jelölteknek a valóságnak megfelelően és minden rendelkezésükre álló eszközzel tájékoztatniuk kell a választópolgárokat arról, melyik párt nézeteivel rokonszenveznek, illetve melyik támogatását élvezik.(Független jelelölt jelenleg nincs a tolnai 2-es választókerületben. A szerk.) A kódex szerint kötelezniük kell magukat a pártoknak arra is, hogy egymás propaganda anyagait nem távolítják el helyükről, nem teszik azokat felismerhetetlenné és nem sajátítják ki a hirdetési felületeket. Szerepelnek ajánlások is a média számára, így például az is: a sérelmet szenvedett feleknek joga van a nyilvánossághoz fordulni és a vele szemben elkövetett cselekmény közzétételét kérni. A választókerületben jelöltet állító öt másik párt képviselője nem írta alá a kódexet. Mint azt megtudtuk: egy hét rendelkezésükre áll, amennyiben egyetértenek az etikai előírásokkal, szignálják azt. Változtatni a kódexen azonban már csak az összes fél egyetértésével lehetséges. •o SÓLYA EMMA Fiatal politikusokat (Pusztai Erzsébetet az MDNP, Herényi Károlyt az MDF, Orbán Viktort a FIDESZ-MPP, valamint pártonkívüliként Semjén Zsoltot) hívtak meg a konzervativizmus szellemében tartott eszmecserére, melynek irányítója dr. Lanczendorfer Erzsébet, a KÉSZ vezetője volt. Orbán Viktor Elsőként együtt imádkoztak a jelenlevők a nemrégiben elhunyt Bagdy Lászlónéért, a szövetség paksi csoportjának egykori elnökéért, majd dr. Lanczendorfer Erzsébet ismertette a KÉSZ hitvallását, mely szerint a szövetség a pártok felett áll, s a hatalomban nem, ám a közéletben részt kíván venni. Elsőként Semjén Zsolt a tizennégy éves dávodi kislány nagy port kavart abortuszügyével kapcsolatban említette: a konzervativizmus szellemében született törvények nem állhatnak ellentétben a természet rendjével. Ma Magyarországon az emberi élet elpusztítható (az abortusz nem tiltott), hiányzik az alapvető, az élethez való jog. Semjén Zsolt úgy vélte: míg a konzervativizmus a természet rendjére, addig a politika a mögötte álló emberek érdekeire hivatkozik. Az ideológiai eszmefuttatást követően Pusztai Erzsébet gyakorlati kérdésekre tért át: szerinte a legfontosabb feladat a társadalom véleményét formálni, hiszen ma nincsen összefüggő eszmerendszer, a pragmatikus politizálás mögött nincs értékrend, pusztán hatalom. A konzervatív politika sosem csak a jelenben gondolkodik: egységében és folyamatában vizsgál. A politikus úgy tartja: szolidaritásra képes társadalmi lénnyé az ember csak akkor válhat, ha ezt megtanulhatja környezetétől. A konzervativizmus nem veti el a civil társadalom és az önkormányzatok fontosságát, továbbá azokat az értékeket tartja fontosnak, amelyek az emberiség hosszú távú érdekeit szolgálják. Herényi Károly a legújabb kor másik két nagy eszméjével, a liberalizmussal és a szocializmussal hasonlította össze beszámolójában a konzervativizmust. Szerinte a polgárok barátságban tudnak élni azzal a konzervatív állammal, amely életüket könnyebbé teszi, mindemellett a konzervatív ember gondolkodásának középpontjában az önmagáért, családjáért és a nemzetért történő felelősségvállalás áll. Végezetül elmondta: számára a konzervativizmus szövetség a már meghaltakkal és a még meg nem születettekkel is. Orbán Viktor a szabadelvűség és a konzervativizmus közti találkozási pontokról fejtette ki véleményét. Elmondta: a liberális politikusok szerint mindent szabad, amit lehet - ez nem egyezik meg a Deák Ferenc, Eötvös József és Széchenyi István által megvalósított szabadelvűséggel -, míg a konzervatívok és a keresztények szerint: mindent lehet, de csak a jót szabad. Közös a két eszmerendszerben az is: egyensúlyban kell látni az egyén és a közösség viszonyát - az individuumot védeni kell a társadalommal szemben és viszont. Mint mondotta: hazánkban a szabadelvű hagyományokra ez nem jellemző. A politikus elfogadja, hogy a konzervativizmus a rend eszméje, ezért nagyobb teret kell nyernie, mint a liberalizmusnak, a szabadságnak - teszi ezt azért, mert úgy véli: „a szabadság nem szült nekünk rendet”. Mint mondotta: hinni akar a konzervativizmus, a szabadelvűség és a kereszténydemokrácia összefogásában. Ezt követően a kerekasztal beszélgetésen kérdésekre válaszoltak a politikusok. Ha nem mulasztotta volna el az elmúlt héten megvenni a Paksi Hírnököt, akkor elolvashatta volna, hogy miként vélekedett a városépítő bizottság a Szociális Otthonról, hogy mi lesz az ipari park sorsa, hogy egészben, vagy szeletelve kelendőbb -e a konzervgyár, hogy elmaradt a hajókeresztelő, hogy átalakul a Dunacenter, hogy megtörténtek a beíratások a város általános iskoláiba, hogy a paksi vágó „nem hisz a csalogány szavában”, hogy Kovács Antal az óriások ellen is bizonyíthat... Legközelebb megveszi a Paksi Hírnököt?
