Paksi Hírnök, 1997 (9. évfolyam, 1-48. szám)

1997-02-21 / 6. szám

1997. február 21. Paksi Hírnök 9 EX ANTIQUIS PAKSI LELET A MAGYAR FOTOGRÁFIA TÖRTÉNETÉBŐL J K Tumpek mester fotó és nagyító műtermei (Paks, Tolna, Dunapataj) vattaija az amatőrmunkák lelkiismeretes és szakszerű kidolgozását 24 órán belül Yotólaboratóriumából kifogástalan tükörfényes nyomatokat és nagyításokat kap elsőrendű kivitelben, nagyüzemi árban! Raktáron tart friss tekercstöltő és csomagfilmetj másoló- és gázfénypapírt, valamint vegyi anyagot ^ Már másfél évszázaddal ez­előtt megvalósult az em­lékek rögzítésének az a módja, amellyel megmenthe­­tővé váltak az emlékezet mú­landó élményei. 1901-ben pedig megszü­letett Tumpek Mihály, a mes­ter, akinek a neve összefo­nódott Paks és környéke tör­ténetével. Leánya, Kern Sándorné Tumpek Mária családi fotók és emlékeik alapján fest képet az olvasó számára édesapja pályájáról:- Nyolcgyermekes család­ban született, eredeti szakmá­ja szobafestő volt. A színek harmóniája fantáziájában élt és ennek kifejezése mindig is vonzotta. A paksi zsidótemp­lom renoválásánál megfázott a téli hidegben és ízületi gyul­ladást kapott, lába térdtől szinte lebénult, így váltott át a fényképezésre, melyet Paks idős fényképészétől tanult meg. 1920 után ő fotózott Pakson és környékén. Gyalogszerrel, esetleg lovas­szekérrel ment a kamerával és a súlyos üveglemezekkel a vállán nap mint nap, hogy há­rom gyermekét fel tudja ne­velni. Paksi műterme kezdet­ben az általa készített üveg­pavilonban volt az Erzsébet Szálló sarkában, képeit pedig otthon, a Könyök utcai laká­sában hívta elő. Majd egy zsidó bankártól megvette bankját, mely azóta is fényké­pészet (Erzsébet Szálló mel­lett). Új műtermét Tarisznyás Györgyi gyermekkori képe díszítette, valamint itt készí­tette fotóját a még ismeretlen Pákolitz Istvánról. „Főként es­küvői, családi és portréfelvé­telek alkotott, már akkor, amikor a községben még vil­lany sem volt” - írja Kőváry Dóra a mesterről írott dolgo­zatában. Paksi levelezőlapok és 1953-54-től személyi iga­zolványképek is dicsérték munkáját. Fotózott közéleti témákat, a város épületeit, a Duna megörökítése állandóan csábította (képei nagy része illusztrálja a Paks monográ­fiája című munkát is). Majd „hét imádott unokája” szüle­tett, akiknek nevelkedését ál­landóan követte az objektív­vei. Megtehette, hiszen az üveglemezek mellett új tech­nika, a celluloid sík- és te­kercsfilm is megjelent. A paksi műteremben fele­sége, Simon Mária volt segít­ségére, Tolnán legidősebb fia, Mihály dolgozott keze alá. De fordítsuk kameránkat most a magánember felé!- Kalandos úton fedezte fel számunkra Tumpek Mihály a paksi strandot - meséli leá­nya. - A túlsó partot is ő látta el emlékekkel egészen Patajig. Mire hazafelé vette útját már sötétedett. A ragyogó homo­kot fürkészte miközben várta, hogy a kuijantására érkező ré­vész hazavigye. Mihelyt gyer­mekei cseperedni kezdtek át­vitte őket oda lubickolni. Mi voltunk az első strandolok - elevenedik meg a múlt Mária néni emlékezetében.- A nagyapáméknak volt az első regattájuk, melyet Lőré­iéinek neveztek el - helyezi a következő képet a Tumpek­­albumba Bencze Béláné. Érdekes névadás, hiszen a hajósokat romlásba vivő raj­nai tündért is így hívták, tény, hogy egy alkalommal a kezdő hajós regattája belekerült a vízimalom vonzásába, ám a malom állt, a molnárok pedig segítettek a gyengén úszó für­­dőzőknek. Bemutathatnánk Tumpek Mihályt úgy is, hogy neves borkereskedő vagy mint a vidék tehetséges naiv festői­nek mecénása. Maga is festett néhány képet, szerette az iro­dalmat, a zenét, minden gyermekének vett zongorát. Egyik unokája, Hanoi Fe­­rencné a paksi zeneiskola igazgatója lett. Magának is szép hangja volt, rendszere­sen énekelt a templomi kó­rusban. Ő csináltatta a ka­paszkodót a katolikus temp­lom karzati lépcsője mellé. Hitében igazán fiai fogságban töltött évei alatt erősödött meg. Egy szerencsétlen foghúzás következtében vérmérgezést kapott, amibe belehalt 1958- ban, de még lázálmában is fényképezőjét kereste. A szekszárdi Fényszöv vette át a műtermet, sok kép meg­semmisült. 1962-ben Polgár András és felesége bérelték ki az üzletet. Tumpek mester öz­vegye 80 éves koráig náluk dolgozott. TÓTH ANDREA Tumpek Mihály és felesége

Next

/
Thumbnails
Contents