Paksi Hírnök, 1997 (9. évfolyam, 1-48. szám)
1997-02-21 / 6. szám
Paksi Hírnök 1997. február 21. ÜD ARCOK A VÁROSBÓL Minden ember életében elérkezik az a pillanat, amikor számot vet addigi életével és elgondolkodik: mit csinált, hova jutott az eltelt időszak alatt — kezdi beszélgetésünket Frast Antal, aki 32 évesen került a Ruhaipari Szövetkezet élére. Akkor a megye legfiatalabb elnöke voltam, most lassan a legöregebb leszek - mondja magáról.- Mire jutott a számvetéssel? -Természetesen akad, amit ma már másképp csinálnék, de összességében elégedett vagyok. Hiszek abban, hogy lehet értelmesen és hasznosan élni. Szeretem megharcolni a dolgaimat, végigmenni az úton. „Kicsi, erőszakos emberke” - mondják rólam ismerőseim. Tudom, hogy mit akarok és azt rendszerint meg is csinálom. — Dr. Pásztor Hilda, a sorozat előző szereplője úgy jellemezte önt, hogy a jelenlegfennálló versenyhelyzetben igen sikeresen veszi az üzleti élet akadályait.-Inkább úgy mondanám, hogy mindenki, aki itt dolgozik. Jó dolog egy jól működő cég vezetőjének lenni, de ez csapatmunka eredménye. Az viszont tagadhatatlan, hogy az én irányításom alatt ért el ilyen szép eredményeket a szövetkezet. Egy barátom egyszer azt mondta nekem: Mennyivel egyszerűbb dirigálni, mint csinálni. Erre én azt feleltem: Próbáld meg. Nap mint nap közel ezer ember munkáját úgy összehangolni, hogy az sikeres legyen. Mindig igyekeztem megválogatni a kollégáimat. Az engem körülvevő vezető szakemberek zöme olyan, aki mellettem kezdte életútját, együtt nőtt fel az üzemmel.- Az egyik legnagyobb gondom mostanság, hogy a váltásra fel kell készülni. Sokan elérik a nyugdíjkorhatárt, gondolni kell az utódlásra. Soha nem féltem fiatalt megbízni. Amikor valaki felelősséget vállal, másként látja a világot, más ember lesz belőle.-A Paksi Horgász Egyesület elnöke, a Paksi Duna-partért Közalapítvány kuratóriumának tagja, egyszóval tevékenyen részt vesz a város életében.- Ide születtem, itt nőttem fel, az egész életem ehhez a szűk régióhoz kötődik. Imádom a Dunát, a horgászatot, bár jelenleg nincs csónakom, rövidesen megint lesz. Én még emlékszem a régi Duna-partra, a rózsaligetre (most Vietnami Park). A várost a Dunától elválasztó kerítés egy őrült ötlet volt. Persze nem mehet a Duna közepén a vasút, de ennyi erővel a Balatont is körbe lehetne keríteni, hiszen ott is a part mellett futnak a sínek. A kerékpárutat igen jó kezdeményezésnek tartom. Csak meg kell nézni, hogy nyáron a töltésen mennyi család biciklizik.-Mi az, amit még szeretne másként látni a városban? — Egy darabig eljártam testületi ülésekre, most már nem megyek, annyira dühít, ami időnként ott folyik. Értelmetlen, esztelen politikai csatározások színhelyévé vált. Mint paksi polgár úgy látom: a vita nem rólunk szól. Különösebb megoldatlan dolgok nincsenek, de mehetne olajozottabban is a munka.- Ha lehetne egy kívánsága, mi lenne az?-Nincsenek milliós álmaim (igaz, szenvedélyes lottózó vagyok és ott mindenki a főnyereményt szeretné megütni). Gyengéim az autók, volt már Mercedesem, BMW-m, jelenleg Audival járok - de nem vágyok Jaguárra. Azt kívánnám: egészséggel élni és dolgozni még egy pár évet.- Kiről olvasna szívesen a Paksi Hírnök hasábjain? Kern Istvánról, a Ropánt Kft. ügyveze- L tőjéről. Hogy van mostanság? PRÉHÁZI JÓ NAPOT, MI ÚJSÁG? RENDŐRSÉGI FELHÍVÁS A Paksi Rendőrkapitányság bűnügyi osztálya sikkasztás bűntett alapos gyanúja miatt folytat eljárást Sörédi Zoltán paksi lakos ellen. Sörédi Zoltán több személytől vett át nagyobb öszszegű készpénzt külföldről történő gépkocsibehozatal céljából. Kérjük mindazok jelentkezését, akik ilyen célra pénzt adtak át Sörédi Zoltánnak és tőle a gépkocsit nem kapták meg vagy az átadott pénzt nem kapták vissza. Felhívjuk azon sértettek figyelmét, akik a vételárat esetleg devizában adták át Sörédi Zoltánnak, hogy a hatályos jogszabály alapján cselekményük már nem deviza-bűncselekmény. A fontos ember jön-megy a városban. Mindent tud, lát és hall és hogy ez mennyire így van, tudatja mindenkivel. Ettől lesz fontos az ember. A fontos ember főnökei is fontosak. Ezért meghívatja őket ünnepségre, hiszen jelenlétük az ő fontosságát is hangsúlyozza, így fontosak: valamennyien. A fontos ember ott jelenik meg, ahol fontos emberek vannak, így aztán az is látszik, hogy egy sorban van a fontos emberekkel. Ez aztán a fontos! A fontos ember mindig előre áll vagy ül, hogy lássák, hogy ő ott van mindenütt, ahol fontos dolgok történnek. így aztán már sokan azt hihetik, ha fontos ember nincs ott, az ügy sem fontos. A fontos ember délutánonként a sörözőben ül és vár, természetesen fontos emberekre, akik odatévednek. Biztos benne, hogy fontos dolgokról beszélgetnek és így megerősítheti magában, hogy ő még mindigfontos. A fontos ember a sörözőben sört iszik és jókat eszik, hiába, jó a gyomra. Nekünk már egyre kevésbé. A FONTOS EMBER
