Paksi Hírnök, 1997 (9. évfolyam, 1-48. szám)
1997-12-12 / 46. szám
Paksi Hírnök 1997. december 12. NÁLUNK TÖRTÉNIK ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐ ÉS POLGÁRMESTEREK TALÁLKOZÓJA A jövő évi választásokat megelőző kampány miatt Sződi Imre, a Tolna megyei 2. számú választókörzet MSZP-s országgyűlési képviselője szokásos tájékoztatójának időpontjául a február hónapja helyett december 5-ét választotta. APrelátusban tartott rendezvényen lehetősége nyílott a körzet polgármestereinek, a megyei önkormányzat képviselőinek arra, hogy megvitassák az év közben felmerült problémákat. A tájékoztató előtt egy perces néma felállással adóztak a jelen levők a közelmúltban elhunyt dr. Oláh László, városunk volt rendőrkapitánya és Pesztericz Alajos, Németkér egykori polgármestere emléke előtt. Elmúlt évi munkájának értékelése kapcsán Sződi Imre említette annak érdekében végzett tevékenységét, hogy a megye és a választókörzet lehetőségei népszerűvé váljanak a térségben - kapcsolatot épített ki a kereskedelmi és iparkamarával, valamint az agrárkamarával is, Bécsben és országgyűlési képviselők előtt is ismertette a Tolna megyéről szóló bekfetetési kiadványt. A képviselő folyamatosan tartotta és tartja a kapcsolatot a választókörzet önkormányzataival, beszámolójában üdvözölte az itt tartott megyei és országos rendezvények (kajakkenu országos bajnokság, triatlon-verseny), találkozók sikerét. Szólt arról: a körzet tizennyolc településén már meggyulladt vagy a közeljövőben ég majd a gázláng. Fontosnak tartotta Sződi Imre parlamenti munkáját: bizottsága, a környezetvédelmi bizottság ötvenhat törvényt és tizennyolc országgyűlési határozatot gondozott, így a képviselő maga is részt vett többek között a szőlő- és bortörvény megalkotásában. Kiemelte: a Dunamenti és a Sió-Sárvíz Térségfejlesztési Társulások jól működnek, s ismertette azt, hogy egy törvénytervezet szerint 1999-től a címzett- és céltámogatások elnyeréséhez környezeti és gazdaságossági hatástanulmány elkészítése is szükségessé válik. A jövő évi tevékenységéről szólva Sződi Imre említette, hogy tervezik a tolnai holtág összekötését a fadd-dombori holtággal, s folyamatos a Duna mellékágainak rehabilitációja is. Szeretné, ha a turizmus kapcsán tovább javulna az információáramlás, amely eddig nem volt zökkenőmentes, hiszen az önkormányzati rendezvényeket nem népszerűsítették kellően széles körben. Végül Sződi Imre elmondta: jelentős előrelépésnek tartja, hogy Paks elnyerte az Ipari Park címet. Sólya Emma NAPJAINKRA MAGYARORSZÁG gazdasági szempontból kettészakadt. Kialakult egy, a XX. századi fogalmaknak is megfelelően polgárosodó észak-nyugati, illetve egy egyre hátrányosabb helyzetbe kerülő dél-dunántúli és keleti országrész. Ez utóbbin már sajnos megfigyelhetőek azok a jelek, melyek egy harmadik, elsorvadó, hosszú távra leszakadó régió kialakulását idézhetik elő, terhei az ország fejlett térségeit is érinteni fogják. Vajon meddig lesz képes elviselni az ország, hogy a leszakadás, a gazdasági ellehetetlenülés miatt a lakosság egy része a fejlett térségekbe kénytelen költözni, növelve ezzel az ottani régi gondjait? S vajon meddig képes elviselni a főváros, hogy a centrális közlekedésfejlesztés miatt Budapest közlekedésére a káosz és a zsúfoltság lesz a legjellemzőbb? VIDÉKI HIDAK A DUNÁN Ezek és ehhez hasonló problémák már régóta foglalkoztatják a szakemberekit, melyek aktualitása a dunaföldvári, a Duna legfiatalabb vidéki hídjának 70. születésnapja alkalmából újra központi helyre kerültek. Az ünnepségen résztvevő szakemberek köszöntő szavai mellett szó esett az aktuális problémákról, gondokról egyaránt. Az aránytalanságok, a főváros terhelésének csökkentése érdekében Dunaújvárosban, Mohácson és Szekszárdon is indultak különféle kezdeményezések, hogy az adott városban épüljön meg a következő Duna-híd. A három lehetséges helyszín közül Tolna megye székhelye - mely Pakshoz a legközelebb van - „előnyt élvez” abból a szempontból, hogy időközben a közlekedési kormányzat Szekszárd térségére írta ki koncessziós pályázatát, melyen egy francia cég által vezetett konzorcium nyert, s melynek két magyar híd- és betonútépítő vállalat is tagja. A koncessziós szerződés szerint a hidat saját pénzen építi majd meg a társaság, s a költségeit az áthaladás dijából származó bevétellel kompenzálják majd. Természetesen mindhárom fent említett város célja egy saját Duna-híd megépítése, hiszen már az évszázadokkal ezelőtti tapasztalatok is azt mutatják, hogy felpezsdül az élet, megélénkül a forgalom egy, a két országrészt összekötő „kapocs” mentén. A megyénket érintő ezirányú fejlesztési tervek már elkészültek, a közlekedési tárcával előrehaladottak a tárgyalások, a megoldás tehát remélhetőleg nem sokat várat magára.
