Paksi Hírnök, 1997 (9. évfolyam, 1-48. szám)

1997-12-05 / 45. szám

1997. december 5. Paksi Hírnök (Folytatás a 4. oldalról) Mint ismeretes, a rendszer­­váltás során a volt MSZMP székház önkormány­zati tulajdonba, az épület föld­szintjén lévő munkásőr bázis pedig kereskedelmi célú hasz­nosításra került, az üzemelte­tés jogát pedig az SBS Kft. kapta meg. A kereskedelmi te­vékenység végzéséhez az épü­leten különféle átalakítások váltak szükségessé, mely költ­ségei - mivel a bérbe adó sem­milyen hozzájárulást nem vál­lalt az átalakítás során - a bér­lőt terhelték. Pénzeszköz hiá­nyában viszont az SBS KFT. forgóeszköz kölcsönért folya­modott az OTP helyi fiókjá­hoz, az akkori önkormányzat Bor Imre vezetésével pedig 10 millió forint tőke és ennek já­ruléka erejéig készfizető ke­zességet vállalt a felvett hite­lért. Azonban a cég hamarosan tönkrement, így az önkor­mányzat könyvelésében - a ke­zességvállalás következtében - a már említett közel 5,6 millió forint határidőn túli kint­levőség jelent meg veszteség­ként. A képviselők között a témá­ról éles vita alakult ki, mely alapvetően két pólusú volt. Az egyik oldalról főleg olyan ér­vek hangzottak el, melyek egy­értelműen Bor Imrét - korábbi polgármestert - tették fe­lelőssé az önkormányzatot ért veszteség elszenvedésében, hiszen nem járt el kellő óva­tossággal, nem viselkedett ,jó gazda módjára” mikor a kezes­séget vállalta, kockáztatva ez­zel a város pénzét, ráadásul mindezt tette úgy, hogy erről sem a megállapodás előtt, sem pedig utána nem tájékoztatta a képviselő-testületet. Kétségek merültek fel azzal kapcsolat­ban is, hogy miért kellett 10 millió forint hitelt felvenni ak­kor, núkor már - a szerződések szerint - három hónapja kész volt az átépítés. Több képvi­selő azt is kétségbe vonta, hogy a létrejött átalakításokat - az első bérlőn kívül - ki tudja­­e használni a jelenlegi működ­tető, a Firhang üzlet vezetője, s a vételi árban vajon értéknö­velőként szerepelnek-e a vál­toztatások, vagy ezek inkább csökkentik az ingatlanrész ér­tékét. A képviselők másik csoport­ja szerint a fő kérdés az: érte-e és ha igen, mekkora kár az ön­­kormányzatot a kezesség váll­alásával. Bár a könyvelésben a veszteség egyértelműen jelent­kezik, Bor Imre mégsem te­hető felelőssé az ügyben, hi­szen akkor úgy tűnt, egy koc­kázatmentes ügyletet vállalt fel, mely során létrejött átépí­tések csak az értékét növelik az ingatlannak, hiszen az ko­rábban munkásőr raktárként funkcionált. (S nagy valószí­nűséggel senki sem akarta megtartani ezt a funkciót, így az átalakításra előbb vagy utóbb szükség lett volna.) Mo­rálisan talán elmarasztalható, hogy Bor Imre akkor nem tájé­koztatta az ügyletről a testüle­tet, de jogszabályok nem sé­rültek az SBS vállalkozás - nem rosszindulatú - támogatá­sa által. Alapjában tehát ered­ményes üzlet volt, az önkor­mányzat nem járt rosszul, 5 millió forintért „kapott” egy 10 milliós beruházást. A közel másfél órás polémia végül a képviselők szavazásá­val zárult. A határozati javaslat három pontjáról voksoltak, s a következő pontokat fogadták el: a testület politikai hibának minősíti, hogy Bor Imre dönté­séről nem tájékoztatta a testü­letet; megállapítja, hogy a volt polgármester az SBS Kft. ke­zességvállalási ügyében nem kellő óvatossággal járt el, s ezáltal hibát követett el; végül felkéri a jegyzőt, hogy a Hiva­tal iratkezelési és irattárolási rendjét illetően célvizsgálatot végeztessen, majd erről tájé­koztassa a Pénzügyi Bizottsá­got. A testületi ülés második napján, az 1997. évi költségve­tés III. negyedévi teljesítéséről szóló beszámolóval kezdték meg képviselőink a munkát. Az előadó, Herczeg József pol­gármester szóbeli kiegészíté­sében kiemelte: a helyi adók­nál és az értékpapír-értékesí­tésnél a tervezettnél alacso­nyabb összeg folyik be a város kasszájába. Év végén a reali­zált bevétel a tervezettnél kö­zel 48 millió forinttal lesz ke­vesebb, mely bevétellel szem­ben közel 90 millió forinttal több kiadást kell teljesíteni. A különbséget hitel útján kíván­ja az előterjesztő fedezni. Valamennyi bizottság véle­ményezte az anyagot, kisebb módosításokkal - például a hi­telek felvétele ne pontosan 90 millió forint legyen, hanem le­hessen kevesebb is - mindenki egyetértett az anyaggal és el­fogadásra javasolta. A szerteágazó, indulatok­tól és gúnyos hang­nemtől sem mentes kérdések többek között a központi mű­hely valódi szerepére és költ­ségeire; a Vak Bottyán Gimná­zium 2,4 millió forintos költ­ségtúllépésének okaira és a beterjesztett anyagban leírt el­marasztalás miértjére; az ön­­kormányzati hitelfelvétel fe­­dzetére; a kiutalt támogatások valódi céljára; a paksi adófi­zető cégek által felajánlott tá­mogatásokra és címzettjeire vonatkoztak. (Folytatás a 6. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents