Paksi Hírnök, 1997 (9. évfolyam, 1-48. szám)
1997-12-05 / 45. szám
Paksi Hírnök 1997. december 5. VÁROSHÁZA (Folytatás az 5. oldalról) A vélemények között a gimnázium egy százalékos költségtúllépése több alkalommal is szóba került: dr. Gálos István például módosító indítványt nyújtott be arról, ismerje el a képviselő testület, hogy az intézmény kellő felelősséggel gazdálkodott és ezt a munkáltató (az önkormányzat) írásban is tegye meg, ezt azonban a testület nem fogadta el. A hozzászólások egy része az iparfejlesztési tevékenységet, az ipari parkkal kapcsolatos döntések elhamarkodottságát, a közművesítés korai megvalósítását; az ipari parkokra szánt állami támogatás „elmulasztását”; az önkormányzat kasszájába befolyó pénzek nem megfelelő csoportosítását is bírálta. Egyes képviselők szerint a Dunacenter eladásából és a részvényértékesítésből származó bevételek - melyeket a tervek szerint banki számlán kamatoztatnának - éppen fedeznék az iparfejlesztésre szánt összegeket, így a hitel felvétele elkerülhető lenne. Azonban volt olyan felszólalás is, mely szerint a testület az ipari parki beruházások elindításakor jó gazda móczára” járt el, jól döntött, hiszen komolynak tűnő érdeklődők tervezték paksi „letelepedésüket”. Azt senki nem tudhatta előre például, hogy a Graboplast Rt. Tatabányát választja Paks helyett, csupán azért, mert az közelebb van Győrhöz. Az eredmények késnek ugyan, de biztosan megtérül majd a város befektetése, hiszen e nélkül nincs jövő. A szavazás előtt a módosító indítványokról döntött a testület. Az egyiket, Dr. Gálos István felvetését, mely szerint a központi műhely létét vizsgálják felül a NAT fényében és ez alapján döntsenek a további működéséről, a képviselők elfogadták. Végül a határozati javaslatokról voksoltak; a képviselő-testület elfogadta a költségvetés teljesítéséről szóló beszámolót; döntött arról is, hogy az élelmezési és a közüzemi díjak kiadási előirányzatát célirányzatként kezeli, és ezek kivételével felhatalmazást ad az intézményvezetők részére a belső átcsoportosítások végrehajtására; a vállalt kötelezettségek teljesítéséhez pedig 90 millió forintig forráskiegészítő hitel felvételét engedélyezi, mely futamideje maximum egy év, fedezetéül pedig önkormányzati ingatlanok szolgálnak. Mielőtt még a testület rátért volna az 1998-2000. évi költségvetés irányelveinek megtárgyalására, az egyebek napirendi pontban szereplő egyik pontot előre vette. Köllő Imre rendőr alezredes a Városi Rendőrkapitányság megbízott rendőrkapitánya és Bátorfi György megyei rendőrfőkapitány volt a vendég. A testülethez előre eljuttatott levélben kérte a megyei rendőrfőkapitány, hogy Köllő Imre kinevezését a testület támogassa. Mint ismeretes, a városi kapitány címet kétféle módon lehet odaítélni, vagy pályázat útján, vagy pedig a régió testületéinek támogatásával. Bátorfi György megyei rendőrfőkapitány az utóbbit választotta. Bor Imre képviselő kérésére Köllő Imre röviden vázolta az elképzeléseit, majd elmondta: igyekeznek minél nagyobb mértékben bevonni a paksi polgárokat munkájukba. Köllő Imre rendőr alezredes kinevezését a képviselők egyhangúlag támogatták. A napirend következő pontja Paks város 1998-2000. évi költségvetési irányelveit tárgyalta. Az előterjesztett anyag szerint az 1998. év lesz gazdasági szempontból a legnehezebb, hiszen az 1997-ben hozott döntések fedezet-igénye nem ad lehetőséget pj feladatok teljesítéséhez, s jövőre lesznek a választások is, így át kell tekinteni a négy évre vállalt célkitűzéseket, ezek megvalósítását, e feladatok végrehajtásához pedig meg kell teremteni a szükséges forrásokat. Alapvető cél ezután is a pénzügyi egyensúly megteremtése, a legnagyobb biztonsággal való tervezés. Valamennyi bizottság véleményezte az anyagot, és ezt kiegészítő módosításokkal ugyan, de elfogadásra javasolta a testületnek. A kérdések és vélemények között a legtöbb hozzászólás az új szociális otthont érintette. Többen kifogásolták a beruházások, az átépítésbe ölt pénzek folyamatos növekedését, a munkák közben felmerülő plusz költségeket. Úgy gondolták rossz döntés született az otthon ügyében, hiszen még a végleges döntés előtt mindenki tudta, hogy egy gyermekeknek tervezett épületet a maga sajátosságaival, nem lehet egyszerűen és kevesebb kiadással átalakítani idős, beteg emberek számára, így Rósa Géza képviselő módosító indítványt nyújtott be, mely szerint meg kell vizsgáim: „jó gazda módjára” járt-e el a testület akkor, mikor a döntését meghozta a szociális otthon áthelyezéséről. (Folytatás a 7. oldalon)
