Paksi Hírnök, 1997 (9. évfolyam, 1-48. szám)
1997-12-05 / 45. szám
" 1 1 ........ 1 ..........—.................... - ........ ..... Testületi ülés vagy gyűlés volt ez? (2—7. oldal) □ Letették a paksi inkubátorház alapkövét (7. oldal) □ Dr. Hüse István ment is és egy kicsit maradt is (8. oldal) □ Rendezett-e a temető? (9. oldal) ö Cipőben van a boldogság? (10. oldal) □ Heti rádió- és televízióműsor (12-13. oldal) □ Paksiaknak Gál ári tán sem sikerült törleszteni (14. oldal) □ Akár hetven életet is megmenthetett... (16. oldal)----..._ _ .__ -------------------- -----— jlt 1997. december 5. PAKS ÉS A VÁROSKÖRNYÉK HETILAPJA IX. évf. 45. szám A KAMARA A VÁLLALKOZÓKÉRT Három éve indult újra hazánban a kamarai mozgalom; ekkor jött létre a Tolna megyei Kereskedelmi és Iparkamara is, melynek elnökévé akkor dr. Berta Kálmánt választották, és akinek az idei, novemberi tisztújító küldöttgyűlés az elkövetkező öt évre ismét bizalmat szavazott.- Elnök úr, milyen tevékenységet végzett a kamara az elmúlt három évben? Látja-e ezekben tervei megvalósulását, és milyen elképzelésekkel tekint az elkövetkező öt év elé?- Új tervekkel nem lehetett elkezdeni a munkát, hiszen az elképzelések keretét megadta a kamarai törvény. A Tolna megyei marketingprogram kialakítását a kamara elnöksége hiányolta, ennek eredménye a Tolna Megyei Befektetési Kalauz lett, melyet a Vállalkozói Központtal együtt készítettünk. Az már a következő kamarai ciklus feladata lesz, hogy felvegyük a kapcsolatot a helyi médiával, és a tájékoztatást gyorsabbá tegyük egy direkt levelezési rendszerrel is, azok között a tagcsoportok között, amelyek érdeklődnek az üzleti információk és szolgáltatások iránt.- Ön a PA Rt. jogi osztályának vezetője is. Hogyan tudja összeegyeztetni ezt a feladatot a kamarai elnökséggel?- A PA Rt. vezetőségétől három éve bizalmat kaptam arra, hogy képviseljem a céget a Tolna megyei Kereskedelmi és Iparkamarában - ez olyannyira jól sikerült, hogy ott elnökké választottak... Az összekötő kapcsot a két tevékenység között a teljesítményorientáció jelenti, hiszen ez jellemző az Atomerőműre és a kamarára is. AZ IFJÚSÁG „D-PONTJA” Az ifjúságpolitika - az 1990-es évek közömbössége után - újjászülető és újraszerveződő területévé vált az önkormányzati munkának. Az egyre súlyosbodó, a gyermek és ifjúsági korosztályt érintő problémák kezelésére az elmúlt években az önkormányzati intézményrendszeren belül és mellett sok szervezet alakult. A több szálon futó feladatok és tevékenységek között azonban sajnos hiányzó elem a kölcsönös informálás, a koordináció, mely a tényleges hatékonyság alapfeltétele lenne. Éppen ezért kap egyre nagyobb hangsúlyt az információcsere, az együttműködési lehetőségek felkutatása és kihasználása. (Folytatás a 9. oldalon)
