Paksi Hírnök, 1997 (9. évfolyam, 1-48. szám)
1997-11-28 / 44. szám
1997. november 28. Paksi Hírnök A FÉLELEM B üveges tekintettel, verejtékes homlokkal vánszorgott le a vonatról. „Nem igaz!“ -hajtogatta, mintha a szavak megváltoztathatták volna a változtathatatlant, azt, hogy G. nincs többé. „Hihetetlen, hiszen nem olyan régen még... Nem tudtam, hogy beteg. Valami űzött itt belül, hogy utazzak el hozzá, hogy találkozzak vele, újra lássam, és csak egy idegen férfi nyitott ajtót, ő mondta, hogy tegnap meghalt. AIDS-ben. Mondta azt is, hogy vizsgáltassam meg magam...“ B. zokogott. Siratta G.-t, az egykori kedvest, akivel együtt végzett tavaly az egyetemen, és akit gyakran kínzott a nátha, vastag sálat hordott már szeptemberben és aki egyre soványabb lett. Siratta a buja éjszakákat és siratta önmagát is. Képzeletében saját csontváza kísértette, tudta, meglehet, az Apokalipszis ötödik lovasa már elindult felé. „Miért nem mondta? Hányán vannak még rajtam kívül, akik eddig nem tudták, mennyit ér az életük?“ B. napokig nem mozdult ki a szobájából. Egyfolytában rettegett. A vírustól, a szenvedéstől, a haláltól és az egészséges emberektől, akik, ha megtudják... Leste, várta a tüneteket, a lázat, a náthát, a gyengeséget, a hasmenést, a szájpenészt, a lilás, kiütésszerű rákos burjánzásokat a bőrén, a végzetes tüdőgyulladást. Teltek a szörnyű nappalok, az átvirrasztott éjszakák, számtalan eltelt, mire B. kimozdította magát önkéntes száműzetéséből és az enyhe őszben nagykabátban, nyaka körül sállal kilépett remetelakká vált otthona ajtaján. Remegett a keze, mikor vért vettek tőle. / KORUNK BETEGSEGE EGYRE TOBÁBB TERJED A VILÁGBAN Az AIDS rohamos terjedése elleni nemzetközi összefogás szükségességére kívánta felhívni a WHO (Egészségügyi Világszervezet) a világ népességének figyelmét azzal, hogy 1988-ban december 1-jét az AIDS világnapjává nyilvánította. Pakson az elmúlt évben negyven férfi és kilenc nő jelentkezett HIV-AIDS-szűrésre. Pozitív eredmény nem volt. A KÓR Szerzett Immunhiányos Tünetegyüttes. Vélhetően Közép-Afrikából indult pusztító útjára, kezdetben csupán majmokat fertőzött. Az USÁ- ban írták le először, mint kórképet 1981-ben, akkor még csak homoszexuális férfiak estek áldozatául. Később egyre több és több országban jelentkezett a betegség. Folyamatosan szedi áldozatait a kór, melynek három fő tünete az egysejtűek egy bizonyos típusa által okozott tüdőgyulladás, az átlagosnál súlyosabb, gyorsabban előrehaladó daganat és a gombák által okozott agyhártyagyulladás. Mivel a betegség vírusa, a HÍV az immunrendszert támadja, folyamatosan és gyorsan gyengíti, a szervezet védekezőmechanizmusának hiánya miatt a betegek halálát a legenyhébb megfázás is okozhatja. Ajárványtani adatok elemzéséből kitűnik, hogy az AIDS kórokozója vér (transzfúzió, vagy fertőzött vérkészítmények, fertőzött vért tartalmazó fecskendő - elsősorban az intravénás kábítószerrel élők esetében) és szexuális érintkezés útján terjed, de megfertőzheti az AIDS-es anya magzatát, az anyatejével újszülöttjét is. Nem terjed a közvetett érintkezés -a fertőzött által használt tárgyak megérintésével. Az AIDS a szexuálisan aktív korú, 20-49 éves népességet támadja meg elsősorban. Hazánkban 1986 óta vizsgálják a vérkészítményeket, minden véradó automatikusan AIDS-szűrésen esik át. Anonim szűrővizsgálat a bőr -és nemibeteg gondozó intézetekben is kérhető. Az AIDS ma még nem gyógyítható.
