Paksi Hírnök, 1997 (9. évfolyam, 1-48. szám)
1997-11-28 / 44. szám
Paksi Hírnök 1997. november 28. 1« TÖRTÉNELEM • VOLF MÓNIKA Városunk utcái, kis sikátorai, terei már a középkorban is - szerkezetüket, kapcsolódásukat tekintve - így néztek ki, szigorúan megfelelve az akkori élet követelményeinek. A közelmúltban hazai és külföldi régészek, történészek, szaktudósok, professzorok jártak Pakson, egy - a Pécsi Akadémiai Bizottság és a Dél- Dunántúli Régészeti Bizottság által Pécsen megrendezett - öt napos nemzetközi konferencia részeként. E rendezvénysorozaton városunkat dr. Rosner Gyula, a Városi Múzeum igazgatója képviselte, aki 15 éve a dél-dunántúli régészcsoport titkára, és szakmáját tekintve műemlékekkel foglalkozó régész is. A nemzetközi konferencia célja az volt, hogy megvizsgálják Tolna, Baranya, Somogy, és Zala megyék városainak tereit, utcáit, épületeit, a középkori élet magmaradt emlékeit, ezek teljes funkcióit és azt, hogyan illeszkednek a „nagy“ történelembe, a korabeli és a XX. századi építészetbe; tehát a feladat a magyar kutatás beillesztése az európai történelemkutatásba volt. Dr. Rosner Gyula előadásának készítésekor - elmondása szerint - nehéz helyzetben volt abból a szempontból, hogy Paksnak sajnos nem maradt meg egyetlen épülete sem a középkorból, viszont rendelkezésére állt egy korabeli térkép és maga, a nap mint nap megtapasztalható valóság: a régi városrészre oly jellemző apró, kis utcák hálózata, struktúrája, ami egyértelműen a középkori település életét, fejlődését idézi. Ez kuriózumnak számít Európa szerte. Városunk története, ahogy azt a múzeum igazgatója elmesélte, a Malom-hegyen kezdődött: sejtések szerint itt volt az első paksi település, melynek első templomából Lőrinc pap 1333-ban befizette a pápai tizedet. „Minden tíz falu építsen magának templomot és aköré temetkezzen“ szólt Szent István rendelete, mely kifejezte: amely település templommal rendelkezett, központnak számított már abban az időben is. Bár konkrét kutatási eredmények nincsenek, de valószínűsíthető, hogy a tatárdúlást nem élte túl a hegyen található apró település, így később már védettebb helyen, a völgyben az erdők között építették fel az új Paksot. Ekkor épült meg az első gótikus templom, a Városi Múzeum helyén pedig az egykori ferences kolostor. * * * E rövid történelmi kitekintés - ahogy azt dr. Rosner Gyula mondta - segít megértetni azt, vajon miért néz ki úgy a város utcahálózata, ahogy azt a mindennapokban megtapasztalhatjuk. Gondoljunk csak bele, miért található a katolikus, a református, majd később az evangélikus templom is egy, a Kossuth Lajos utca-Kereszt utca- Németkér felé vezető út útvonalán? A válasz egyértelmű: akkoriban az volt a település központi útvonala, mely összekötötte Paksot a középkori királyi koronázóhellyel, Székesfehérvárral, s amelyre a szűk utcáskák, sikátorok már akkor célirányosan „ráfűződtek“, „kinyúlva“ egészen a Petőfi utcáig. Itt volt ugyanis a középkorban még bőséges mennyiségű vizet adó árok, mely választóvonalként szelte ketté a települést. A mostani Anna utca, a Bezerécjj Általános Iskola környékét, jellegzetes félköríves kanyarulatát és az ott található török palánkvárat már 1668-ban lerajzolta egy török „utazó kereskedő“, mely vázlatokból derült ki az is, hogy a Bezerédj iskola udvarán a XVfi. században török erődítmény, földvár állt, ahol martalócok, rácok is laktak. Mikor 1686-ban kiűzték a törököket e területről, a rozzant vár, az elhagyatott telkek, az elnéptelenedett városrész szinte „kínálta“ magát a letelepedésre, éppen ezért nem véletlen, hogy a XVIII. században a visszatelepült nemesek itt építették meg kúriájukat, a mostani Anna utcából nyíló kis utcákban pedig az őket kiszolgáló zsellérek laktak. Tehát a város már ekkor két pólusúvá vált, mely szinte ráfűződött a jelenlegi Dózsa György útra. Később, a település fejlődése következtében terjeszkedni kezdett dél felé, mely eredménye képen építették meg a főút leágazásaként a Kereszt utcát, majd később a Keskeny utcát. Erre az időszakra tehető - nem véletlenül a Kereszt utcával, a második legnagyobb úttal szemben - a zsinagóga megépítése, a zsidó negyed kialakulása is, hiszen kereskedők lévén éppen itt tudtak a gazdasági élet főszereplőivé válni. KÖZÉPKORI UTCAHÁLÓZAT
